Botticelli készíthette az Esztergomban előkerült freskókat
– Sokan vannak, akik még nem hallottak Vitéz János esztergomi Studiolójáról és az ott talált szenzációs freskókról. Mik is ezek egész pontosan?
– Nem véletlen, hogy ez a fantasztikus alkotás nincs benne a köztudatban, hiszen a freskók egy elzárt, máig nem látogatható részén találhatók az esztergomi várban. Magát a dolgozószobát is csak az 1930-as években találták meg. Az akkor ásató régész úgy feltételezte, hogy a várhegy déli sarkán látható dombocska alatt Szent István palotájának romjai lehetnek. Az ásatás során kiderült, hogy nem Szent István, hanem annak III. Béla által megújított palotája rejtőzik a föld alatt. Ez az, melyet 1465-1467-ben Vitéz János esztergomi érsek is átépített. Esztergom török harcai során az épület nagyrésze összedőlt és maga alá temette Vitéz János első emeleti dolgozószobáját, a studiolót. A hódoltság alatt az esztergomi vár gyakran vált hadszíntérré. A studioló romjain is ágyúállást létesítettek.
Hihetetlen, de annak ellenére, hogy a freskó 340 évig volt a föld alatt, viszonylagos épségben megmaradt!
Az évszázadok alatt teljesen összetömörödő föld ugyanis megvédte az épület belső oldalfalait, melynek egyikén a négy sarkalatos erény allegóriája látható. 
– Milyen állapotban maradtak meg ezek az alakok?
– 1934-ben kezdődött meg a feltárás, de sietni kellett vele, mert az 1938-as Eucharisztikus Kongresszusra már be akarták mutatni őket. Így nem tudták alaposan megtisztítani a freskót, és a hiányokat cementtel tömték be, ami mára nagy kárt okozott. A második világháború után – az akkor korszerűnek vélt – műanyagokkal kezelték le a freskót, amelynek hatására a későbbi évtizedekben teljesen elszíntelenítette azt.
– Ez elég borzasztó.
– Valóban, sajnos a műanyag kezelés elzárta a fal szellőzését, amely nagyon komoly nehézségeket jelentett a falkép megmentésében.
2000-ben kezdődött meg a szakszerű restaurálás, a műanyag bevonat eltávolításával, amit Wierdl Zsuzsanna festő-restaurátor művész vezet.
Ő, az ICOMOS európai falképbizottság elnöke, neves kollégákkal immár húsz éve végzi ezt a kivételes jelentőségű feladatot, hogy erről a nagyon vékony Mátyás krály korabeli vakolatrétegről eltávolítsa a pusztító anyagokat. Ezután napvilágra kerültek azok a pompás kis rajzok is, melyeket vékony ezüstvesszővel készített a freskó készítője.
– Ezüstvesszővel?
– Pontosan. Azaz nem a korábban szokványos módon készült a freskó. Nem egy kartonsablont másoltak át feketeszénnel a falra, melyet azután kifesttettek, hanem a Studioló freskóit a festő a helyszínen fogalmazta, alakította. Látszik, hogy próbálkozott az alakok, főképpen az arcok többféle beállításával, míg a legjobbat megtalálta.
– Ki készíthette ezt az egyedülálló freskót?
– 2007-ben Firenzében volt egy nemzetközi konferencia a reneszánszról, amelyen Mátyás király korának művészetét mutattuk be. Wierdl Zsuzsanna restaurátorral együtt én az esztergomi Studioló kutatásának új eredményeiről szóltunk.
Arra a következtetésre jutottunk, hogy annak festője az ifjú Botticelli lehetett.
– Sandro Botticelli?
– Igen, annak ellenére, hogy Botticellitől többnyire táblaképek maradtak fenn, mégis az Esztergomban talált freskó alárajzai pontosan mutatják azt a technikát, hogy az ezüstvesszővel hogyan dolgozhatott a művész. Olyan részletek is megfigyelhetők, amelyek ma a táblaképen nem láthatók. 
– Hogyan került volna Botticelli Esztergomba?
– Ismert, hogy a 15. században Szécsi Dénes bíboros érsek kezdte meg az érseki palota bővítését, amelyet a humanista Vitéz János fejezett be. A Studioló, a 8×4 méteres, 6 méter magas terem egy reprezentatív helyiség volt, melyet Vitéz János – az Akadémia Istropolitana nevű magyar egyetem megalapítója – méltónak talált arra, hogy annak programját a falain megjelenítse.
Ennek a freskódísznek 1465 és 1467 között kellett elkészülnie, mert 1467-ben már megnyílt az egyetem – mind a négy fakultással – Esztergomban.
A falakon Dante Isteni színjátékának legfőbb üzenete jelent meg, amely a hét fő erény fontosságát hirdeti. A három isteni erény – Hit, Remény, Szeretet mellett –, amelyek allegóriái már elpusztultak – a négy ókori erény: az Okosság, a Mértékletesség, a lelki Erősség és Igazságosság ma is látható. A mennyezeten a hét fő bolygó allegóriája jelent meg, hirdetve, hogy Isten országába, a Paradisóban a Szeretet mozgat Napot és minden csillagot!
A humanista Vitéz János igen körültekintően választotta ki a számára legmegfelelőbb művészt, aki mélyen átérezte, megértette e gondolat embert és társadalmat formáló erejét. 
– Miért gondolják, hogy Botticelli alkotta a freskót?
– Tudjuk, hogy Vitéz Jánosnak élénk kapcsolatai voltak az itáliai városállamokkal és egyetemekkel. Arra nézve nincs levéltári forrásunk, hogy kitől is rendelte meg a falképek elkészítését, de a művészettörténet számára az írásos adatoknál sokkal fontosabb maga a művészi alkotás. Ez Esztergomban, nagy szerencsénkre éppen a készítés kezdeti, alapozási fázisában maradt meg, mert a felső réteg, amit főképpen al secco technikával festett a művész, az lepergett a török háborúk során. Ebből biztosan lehet következtetni a művész kilétére!
Az esztergomi freskó alárajzolása, az alakok megjelenítése, az arcok, mozdulatok, a ruházatuk és a színezésük is egyértelművé teszi, hogy a firenzei quattrocento egyedül álló festőegyénisége, Sandro Mariano, a ragadvány nevén Botticelli egyik legkorábbi munkája áll előttünk.
A mester pedig a falbakarcolva az „MB” monogramot hagyta maga után. 
– Hogy történhetett mindez?
– Botticellit a firenzei lakásuk szomszédságából a Budán élő Bernardo Vespucci hívhatta Magyarországra, aki húsz éven át volt a firenzei mesteremberek munkaközvetítője Magyarországra. Botticelli 1445-ben született, majd fiatalon bekerült a firenzei festő, Filippo Lippi műhelyébe. Amikor 1464-ben a műhely délebbre, Spoletóban vállalt munkát, akkor az ifjú Botticelli valamiért már nem tartott velük.
Megnéztük a firenzei adóbevallásokat, szülei, testvérei mind adóztak, csak ő nem.
Ugyanis nem tartózkodott Firenzében a 1465–1469 között, valahol máshol volt. Mindez pont akkor, amikor a Studioló falképe elkészült Esztergomban. 1470-ben, amikor visszatér Firenzébe, akkor már egy gazdag fiatal festőművész, aki műhelyt nyit, és tanítványokat vesz fel. Hol gazdagodhatott meg? Magyarországon. Hazánk akkor Európa egyik leggazdagabb országa volt.
Ezt ma már nehezen tudjuk elképzelni, de így volt, a történeti adatok mind ezt bizonyítják. 
– Van még, ami erősíti a feltételezésüket, hogy Botticelli festette a Studiolót?
– Igen, 1470-ből ismerjük Botticelli első biztos festményét, az Uffizi képtárban lévő Erősség erényének az allegóriáját ábrázoló táblaképet. Erre a megbízást a Medici-megbízott Tommaso Soderínitől kapta a firenzei városháza, a Palazzo Vecchio szomszédságába, a Kereskedők Háza nagyterme számára, egy másik Erény-allegóriával együtt. Ennek története igen érdekes. Ezt a megbízást ugyanis pár hónappal korábban Pietro Pollaiuolo kapta öt másik erényallegóriával megfestésével együtt. Amikor Pollaiuolo megtudta, hogy – a Firenzében még semmit sem alkotott fiatal festőt –, Botticelli is megbízták, hogy két erényalakot fessen meg a tőle megrendelt sorozatból, akkor pert indított a megbízó ellen. A per úgy végződött, hogy a fiatal Botticelli egy képet festethet meg a kettő helyett.
– Ez pedig számos kérdés felvet.
– Igen, miért is kapott Botticelli olyan megbízást a Medicitől, amelyet nem sokkal azelőtt egy már ismert firenzei festőnek adtak?
Miért éppen Botticelli erényábrázolásával akarta magát a Medici család híressé tenni?
Bizonyára a válaszokban szerepe lehet annak, hogy Vitéz János esztergomi egyetemének és annak programját megjelenítő pompás freskóegyüttes híre Firenzébe is eljutott. A Mediciek mindenáron ugyanazzal a festővel és ugyanazzal a témával, erény-allegóriákkal kívánták az ő városállamukat is híressé tenni.
– Stílusban van arra utaló jel, hogy valóban Botticelli festette a Studioló erényalakjait?
– Botticelli előszeretettel festette meg szerelmének Simonetta Vespucci portréját. Ő Szerepel a Vénusz születése című jól ismert firenzei képen is a Vénuszra palástot borító Hora alakjában is.
Ez az arc jelenik meg az esztergomi erényallegóriákon is.
– Mennyire sikerült elfogadtatni kutatási eredményüket?
– A 2007. évi firenzei konferencia után 2017-ben Esztergomban rendeztünk nemzetközi konferenciát a reneszánsz kori Európa Studiolóiról. Itt, egy francia kutató, azt mondta, hogy ha a Studioló nem Botticelli, akkor a Vénusz születése sem lehet az. Az Uffizi képtár igazgatója 2016-ban egy teljes napot szentelt annak, hogy az állványon állva, közelről tanulmányozza a freskó részleteit. El volt bűvölve a csodától, a hihetetlenül magas színvonaltól. Elmondta, hogy mindezt tovább fogja vizsgálni, sajnos ma már azonban nem ő az igazgató. A kérdés csak akkor nyer biztos választ, ha a falképegyüttes megtisztítása befejezést nyer.
Ez ma elsősorban anyagiak kérdése.
A Magyar Nemzeti Múzeum új igazgatójától, L. Simon Lászlótól – aki az Esztergomi Vármúzeumnak is a felettese –, azt a választ kaptuk, hogy a restaurálás befejezésére lesz forrás, a 2017. évi konferencia előadásai pedig idén májusra kiadásra is kerülnek.
Tóth Gábor
Szenzációs visegrádi ásatás mutatta meg a magyar államalapítás Karoling-kori előzményeit
Csodálatos lehetett a középkori Magyarország! – Prokopp Mária a Vasárnapnak
Kiemelt képünk forrása Tóth Gábor, Vasarnap.hu
