Vlagyimir Putyin orosz elnök politikai célja a NATO szétverése, ezért fontos az egység határozott felmutatása a szövetségesek részéről - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő csütörtökön Varsóban, a Boris Johnson brit miniszterelnökkel tartott közös sajtóértekezleten.
Morawiecki megítélése szerint csak az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának erősítése révén tartható fenn a béke a régióban. Fontosnak nevezte a „hídépítést” is Oroszország felé, de ennek alapfeltétele, mint aláhúzta, a béke. Az orosz agresszió egyik lehetséges eszközének nevezte az Északi Áramlat-2 gázvezetéket, és ismét felszólította Berlint a projekt leállítására. Johnson hangsúlyozta: Lengyelország kulcsszerepet tölt be az európai biztonságban, az Egyesült Királyság mindig kész segítséget nyújtani neki veszély esetén. A két ország a NATO tagjaként „semmilyen kompromisszumot nem fogad el az alapértékeket illetően” – hangsúlyozta a brit kormányfő, utalva Ukrajna szuverenitásának megőrzésére.
Keleti szárny
Leszállt csütörtökön a varsói repülőtéren az ukrán válság miatt Lengyelországba vezényelt, 350 brit katonát szállító repülőgép. Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter ez alkalomból a NATO-tagállamok szolidaritása jelének nevezte a lengyelországi brit kontingens bővítését. Azt, hogy Nagy-Britannia újabb katonákat vezényel Lengyelországba, hétfőn Ben Wallace brit védelmi miniszter jelentette be, miután Londonban Blaszczakkal tárgyalt. A lengyel nemzetvédelmi miniszter a brit katonák megérkezése alkalmából tartott csütörtöki varsói sajtóértekezletén aláhúzta: a brit elitegység, a királyi tengerészgyalogság tagjainak telepítése „jelentős módon erősíti a biztonságot a NATO keleti szárnyán”. Blaszczak kijelentette: Varsó az észak-atlanti szövetség államai szolidaritása jelének tekinti, hogy a szombat óta Lengyelországba folyamatosan szállított 1700 amerikai katona mellett brit katonák is érkeznek.
Felidézte: a brit katonák jelen vannak a 2016 óta Lengyelországban állomásozó nemzetközi NATO-zászlóalj soraiban. Tavaly évvégétől pedig a brit hadsereg száz műszaki szakértője is segít a határőrizeti létesítmények megerősítésében a lengyel-fehérorosz határon. A brit katonák, a bejelentések szerint, a lengyelekkel közös gyakorlatokon vesznek majd részt. Támogatják lengyel partnereiket a vészhelyzeti tervezésben és azon kapacitáserősítésében is, amely az orosz fegyveres erőknek az Ukrajna határainál észlelhető összevonásával függ össze. Délután Varsóban tárgyal Boris Johnson brit miniszterelnök.
Közben Litvánia a napokban Stinger légvédelmi rakétarendszereket szállít Ukrajnának a katonai segítségnyújtás részeként – jelentette be csütörtökön Kijevben Ingrida Simonyte litván miniszterelnök. Azután, hogy tárgyalt ukrán hivatali partnerével, Denisz Smihallal.
Támogatás Ukrajnának
„Növeljük a katonai oktatók számát Ukrajnában, és Ukrajnát további fegyverekkel és katonai felszerelésekkel látjuk el. Tájékoztattam a miniszterelnököt, hogy hamarosan, a következő napokban, megérkeznek Ukrajnába a Stinger légvédelmi rakétarendszerek. Remélem és őszintén kívánom, hogy Ukrajnának soha ne kelljen használnia őket”
hirdetés– fejtette ki a litván kormányfő.
Elmondta továbbá, hogy újraindítják Litvániában a sérült ukrán katonák rehabilitációját. Egyéb egészségügyi támogatást is nyújtanak továbbá Ukrajnának.
„Ebben a hónapban a litván kormány igényfelmérő missziója megkezdi a munkáját, hogy meghatározza a legjobb gyakorlati módokat, amelyekkel támogathatjuk Ukrajnát a jövőben kétoldalúan és partnereinkkel közösen, illetve európai uniós szinten”
– fűzte hozzá Simonyte.
A Stinger amerikai gyártású, hordozható légvédelmi rakéta. Össztömege tűzkész állapotban, az indítócsővel együtt, mintegy 15 kilogramm. Ebből a rakéta indulótömege körülbelül 10 kilogramm. A szilárd hajtóanyagú rakétát infravörös célkövető juttatja célba. Öt kilométer távolságon belül, 50 és 3000 méter közötti magasságon repülő légi célok megsemmisítésére alkalmas. Azután vált lehetővé, hogy Litvánia ilyen fegyverzetet szállítson Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok nemrégiben engedélyezte amerikai gyártású fegyverek átadását harmadik félnek.
Néma és süket párbeszéde
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mindeközben arról beszélt, hogy a néma és a süket párbeszédéhez hasonlított a brit hivatali partnerével, Liz Truss-szal csütörtökön Moszkvában folytatott tárgyalása.
„Őszintén szólva csalódott vagyok amiatt, hogy a néma és a süket párbeszéde alakult ki közöttünk, úgy tűnik, hogy hallgattuk, de nem hallottuk meg egymást. Legalábbis a mi igen részletes magyarázataink előkészítetlen talajra hullottak”
– mondta Lavrov a brit kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón.
Truss ellenben úgy fogalmazott: „Én biztos, hogy nem voltam néma a beszélgetésünk során, és világosan értésre adtam Nagy-Britannia álláspontját az ügyben. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy elejét vegyük Oroszország fellépésének Ukrajnában. Nagyon határozottak voltunk diplomáciai erőfeszítéseinkben. Meg is hallgattam Lavrov minisztert, és úgy gondolom, hogy tárgyalásokra van szükség. Vannak arra vonatkozó javaslataink, hogy hogyan javítsunk az átláthatóság és a bizalom ügyében kialakult helyzeten” – mondta a brit külügyminiszter.
Agresszió?
A tárgyalások homlokterében az Ukrajna körül kialakult feszültség és az orosz biztonsági garanciaigények álltak. A brit miniszter a sajtótájékoztatón azt mondta, még mindig van arra idő, hogy Oroszország véget vessen az Ukrajna elleni agressziójának.
„Az orosz kormány agressziója és arra irányuló kísérletei, hogy újratárgyalja a múltat, komolyan aláássa Oroszország nemzetközi tekintélyét”
– mondta Truss.
„Ezek a lépések valójában azt a hatást váltották ki, hogy megerősödött a NATO elszántsága, és az ukrán nép még inkább elfordult Oroszországtól”
– tette hozzá.
Leszögezte, hogy London nem hajlandó feláldozni a NATO „nyitott ajtók” politikáját és Ukrajna területi épségét a Moszkvával történő megegyezés kedvéért. Hangsúlyozta, hogy szerinte egy ukrajnai konfliktus elhúzódó háborúvá fajulna, amely súlyos károkat okozna mind az orosz, mind az ukrán népnek. Ezért „bármi áron” meg kell akadályozni az események ilyen alakulását. Arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajna elleni invázió súlyos szankciókat vonna maga után, amelyek kiterjednének az Északi Áramlat-2 gázvezeték blokkolására is. Truss szerint „valótlan” az az állítás, amely szerint Oroszország biztonságát bárki is fenyegetné. Felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait az ukrán határról.
Szuverén belügy
Lavrov Oroszország szuverén belügyének nevezte, hogy hol állomásoztat csapatokat a saját területén. Hozzátette, hogy a NATO-országok balti- és fekete-tengeri manővereivel ellentétben az orosz erők a saját országukban megtartott hadgyakorlatok után a felszerelésükkel együtt visszatérnek kaszárnyáikba. Rámutatott: nemcsak az orosz vezetés állítja. De a Pentagon, sőt, Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részéről is hangzott el olyan kijelentés, hogy nem kell pánikba esni. Kifejezte reményét, hogy a minden országot érintő biztonsági kérdésekben a felek „felnőttebb” módon viselkednek, és „nem folytatnak majd nyílt propagandát” választási számításból.
Az orosz külügyminiszter szerint a nézeteltérés alapja az, hogy a nyugati országok saját módon próbálják értelmezni a biztonság oszthatatlanságának az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által elfogadott alapelvét. Előtérbe helyezve a szövetségek szabad megválasztásának jogát azzal szemben, hogy egyetlen állam se fenyegesse a másik biztonságát. Truss egyébként úgy vélekedett, hogy az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodások végrehajtásának kérdésében haladás érhető el az Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok révén. Kifejezte reményét, hogy a Moszkvával Ukrajna és az európai biztonság ügyében zajló tárgyalások folytatódni fognak.
Valamire készülnek
Lavrov megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia készülhet valamire, ha evakuálja követségének személyzetét Ukrajnából. Hozzátette: Moszkva fontolóra vette, hogy kövesse a példát. Az orosz tárcavezető nehezményezte, hogy Nagy-Britannia és a Nyugat sosem szolgáltatott bizonyítékot azokra a vádakra, melyek szerint Moszkvának köze van Alekszandr Litvinyenko és Szergej Szkripal átállt orosz biztonsági tisztek vagy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezéséhez.
Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette: Moszkvának nincs elvi ellenvetése azzal szemben, hogy Washington is csatlakozzék az ukrajnai békés rendezésről folytatott tárgyalásokhoz. Tekintettel a Kijevre gyakorolt befolyására. Mint mondta, „hozzáadott érték” lehet, hogy az amerikai vezetés ráveheti az ukrán felet a minszki megállapodások végrehajtására. Ellenkező esetben nem lenne értelme az Egyesült Államok szerepvállalásának.
Rámutatott: mindemellett a tárgyalások fő terepéül a kontaktcsoportnak kell szolgálnia, amely Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből áll. Rudenko szerint az összes többi fórumnak csak kisegítő szerepe lehet. A csütörtöki kétoldalú külügyminiszteri egyeztetés után pénteken Szergej Sojgu orosz és Ben Wallace brit védelmi miniszter ül majd tárgyalóasztalhoz Moszkvában.
Még mindig van arra idő, hogy Oroszország véget vessen az Ukrajna elleni agressziójának, amely aláássa Moszkva nemzetközi pozícióit – jelentette ki Liz Truss brit külügyminiszter, miután csütörtökön Moszkvában orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval tárgyalt.
„Az orosz kormány agressziója és arra irányuló kísérletei, hogy újratárgyalja a múltat, komolyan aláássa Oroszország nemzetközi tekintélyét”
– mondta a Lavrovval közösen megtartott sajtótájékoztatóján
„Ezek a lépések valójában azt a hatást váltották ki, hogy megerősödött a NATO elszántsága, és az ukrán nép még inkább elfordult Oroszországtól”
– tette hozzá.
Kétoldali együttműködés
Oroszország kész rendezni viszonyát Nagy-Britanniával – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor csütörtökön Moszkvában fogadta brit hivatali partnerét, Lizz Trusst. Az orosz diplomácia vezetője kifejezte reményét, hogy a két ország helyre tudja állítani a kétoldalú együttműködés mechanizmusait és a tárcaközi kapcsolatokat, amelyeket, mint mondta, nem Moszkva kezdeményezésére építettek le. Azt is hangoztatta, hogy az Oroszország elleni fenyegetések és ultimátumok nyelve nem vezet sehová. Lavrov szerint az orosz-brit viszony sokéves mélyponton áll.
Truss kifejezte reményét, hogy moszkvai tárgyalása hozzájárul az európai biztonság megerősödéséhez és az állandó ENSZ BT-tag Nagy-Britannia képviseletében felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a hidegháborús retorikával, valamint hogy a diplomácia és a NATO-val folytatott párbeszéd útját járja. Mint mondta, Moszkvának az általa aláírt, 1994-es budapesti memorandum értelmében tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Az 1994-ben aláírt budapesti memorandumban az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia garantálta Ukrajna határait, cserében azért, hogy Ukrajna csatlakozzék az atomsorompó-szerződéshez. Brit külügyminiszter 2017 decembere óta nem járt az orosz fővárosban. Akkor a jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson töltötte be ezt a tisztséget. A két ország viszonya az úgynevezett Szkripal-ügy nyomán romlott meg jelentősen.
2018. márciusában a délnyugat-angliai Salisburyben sikertelen mérgezéses merényletkísérlet történt Szergej Szkripal átállt orosz katonai hírszerző és a lánya ellen. London Moszkvát vádolta meg a bűncselekménnyel, amit az orosz fél visszautasított. Truss, aki szerdán érkezett Moszkvába, a Lavrovval folytatott tárgyalását megelőzően felkereste a Lomonoszov nevét viselő Moszkvai Állami Egyetemet. Itt Viktor Szadovnyicsij rektornak kijelentette, hogy Nagy-Britannia szeretné tapasztalatcsere keretében átvenni az orosz iskolai és egyetemi matematikaoktatás gyakorlatát.
(Forrás: MTI)
Címlapkép: unsplash.com
