Az Európai Bizottság nagy gesztust tett a Németországnak
– Az Európai Unió egységes a környezetvédelem kérdésében, de hogyan érhető el a kontinens klímasemlegessége?
– Valóban egyetértés van abban, hogy csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást. 2015-ben meg is született a párizsi egyezmény, amely az ENSZ klímacsúcsának egy zárónyilatkozata volt. Ezt a világ országai közül Magyarország elsőként foglalta törvénybe.
Ennek értelmében hazánk vállalta, hogy 2050-re eléri a klímasemlegességet, azaz nem fog több károsanyagot kibocsátani, mint amit az ország természetes felvevőhelyei el tudnak nyelni.
– Hogyan lehet ezt elérni?
– Ebben nagy szerepe lesz a Paks2 beruházásnak, amely nem csak megerősíti Magyarországot a klímasemlegesség elérésében, hanem egyszerre segít is megtartani a rezsicsökkentés eredményét. Láthatjuk, hogy a fosszilis energiaforrások ára jelentősen megemelkedett az elmúlt hónapokban, a nukleáris energia esetében azonban ez nem történt meg.
Ez egy hosszú távon tervezhető energiaforrás, amely képes a nemzetközi energiaár ingadozást is mérsékelni.
Azaz, aki rendelkezik nukleáris erőművekkel az legalább részben tudja magát függetleníteni az energiaválság hatásai alól. 
– Mennyire zöld az atomenergia?
– Ma a Magyarországon előállított elektromos áram kétharmada már üvegházhatású gáz termelése nélkül jön létre. Mindezt elsősorban a paksi atomerőművel lehet elérni.
Számos hatástanulmány bizonyítja, hogy egy erőmű teljes életciklusára vetítve a nukleáris energia az egyik leginkább karbonsemleges energiaforrás.
– Mi adott lehetőséget arra, hogy az atomerőművek kérdése más megvilágítást kapjon az Európai Unióban?
– Az a felismerés, hogy a 2050-es klímacélok a jelenlegi megújuló technológiákkal nem érhetők el. A megújuló erőforrásokkal több probléma is akad. Az egyik legdöntőbb, hogy csak meghatározott földrajzi adottságokkal rendelkező országok tudják hatékonyan használni. Ráadásul ezen erőforrások jelentős része időjárásfüggő is. Az elmúlt időszakban sajnos nem sikerült megoldani az energia tárolásának a problematikáját. Azaz egy nap-, vagy szélerőmű akkor használható, amikor süt a Nap, vagy fúj a szél. A fogyasztási és termelési csúcsok azonban nagyon ritkán esnek egybe.
Ha kizárólag a mostani megújuló rendszerekre állnának át az Európai Unió tagállamai, akkor belátható időn belül összeomlana az energiaellátás.
– Németország mégis jelentős részben már áttért a megújulókra.
– Ott nagy arányban vannak megújuló források a rendszerben, mégsem problémamentes azok üzemeltetése. Nyaranta előfordul, hogy – mivel a naperőművek túltermelik az elektromos áramot – negatív áron kénytelenek a szomszédaiknak „eladni” a fölösleget. Azaz a németek fizetnek, hogy átvegyék tőlük a többletet.
Amikor pedig rossz az időjárás és nem állnak rendelkezésre a megfelelő kapacitások, akkor szintén fizetnek, hogy másoktól szerezzék be a hiányzó elektromos áramot.
– Tehát ha mindenki ilyen energia-mixszel rendelkezne, akkor összeomlana a rendszer?
– Minden bizonnyal! A problémát az jelenti, hogy nem tart ott a technika, hogy a megújulókból származó energiát elraktározza. Sajnos a közeljövőben itt nem is várható áttörés. Azaz a technológia még nem tart ott, hogy képes legyen a megújuló energiákból ellátni a fogyasztást. Mindez pedig az Európai Unió zöld átállását veszélyezteti. 
– Mi lehet a megoldás?
– Az Európai Bizottság szembesülvén a kihívásokkal kénytelen volt visszatérni a realitásokhoz és meghallgatni azokat a szakértőket, akik a jelen technológiáinak felhasználásával igyekeznek elérni a klímasemlegességet.
Ennek a diskurzusnak az eredményeként kiderült, hogy szükségünk van nukleáris energiára ahhoz, hogy a klímasemlegességi célokat el lehessen érni. A tavalyi évben láthattuk, hogy ezen a területen egy jelentősebb politikai áttörés is megvalósult. A franciák vezetése mellett további tíz uniós tagállam egységesen állt ki a nukleáris energia felhasználása mellett. Miután nyílt levélben kérték az Európai Bizottságot,
beemelték az atomenergiát is a zöld energiaforrások körébe.
Magyarán, ha valaki nukleáris erőművek építését finanszírozza, akkor az a jövőben már zöld beruházásnak minősül. 
– A nukleáris energiánál nincsenek üvegházhatású égéstermékek. Az atomerőművek mellett azonban a gázerőművek is „zöldek” lettek. Hogy történt mindez?
– Igen, a gázerőműveket is fenntartható, és zöld minősítéssel látta el az Európai Bizottság. Ez nem tudományos minősítés, hanem politikai. Mindezt valójában egy befektetői minősítési rendszer részeként kell értelmezni.
Az atomerőművek „zöldítése” nagyon fájdalmas a németeknek, mivel ők már több mint egy évtizede elhatározták, hogy leszerelik a meglévő nukleáris erőműveiket.
Helyette pedig egy megújuló energiaforrásokra épülő zöld ipart hoznak létre. Németország világvezető szerepet szeretett volna betölteni a megújuló technológiák létrehozásában és értékesítésében. Ez azonban csak korlátozottan valósulhatott meg, hiszen e területen az Amerikai Egyesült Államok és Kína szerepe nagyon jelentős. 
A német atomstop csak a kezdet lett volna, idővel megpróbálták volna elérni azt, hogy egész Európában végbemenjen a nukleáris leszerelés.
Akkor pedig ők biztosították volna a tagállamoknak a zöld átálláshoz szükséges új energiarendszert.
– Az Európai Bizottság javaslatával azonban egy elég nagy pofont kapott a németek ezen elképzelése.
– Igen, a gáz zöld energiaként történő elismerése mondhatni egy „gesztus” a németek felé, hogy a befektetői körükbe ők is létrehozhassanak „zöld beruházásokat”. A gáz zöld elismerése gyakorlatilag azért történhetett meg, hogy a német gazdaság – legalább papíron – a befektetői oldalról el tudja mondani, hogy zöldül.
Így a németeknek a következő évtizedekben is esszenciálisan szükséges gázerőművek kaphatnak forrásokat.
Azaz, aki a német gázerőművekbe fektet, az ugyanúgy zöld portfóliót tud kialakítani, mintha megújulóba vagy nukleárisba fektetne. Gyakorlatilag a német gazdaság így nem fog összeomlani, legalábbis rövid távon nem.
Tóth Gábor
Tizenötezer dollár az ára, hogy egyetlen migránst Németországba csempésszenek
Kiemelt képünk forrása Pixabay.com
