Süli János: A rezsicsökkentés alapköve a paksi atomerőmű

Magyarországon a legalacsonyabb az áram ára az Európai Unióban, ami jelentős mértékben az atomenergiának köszönhető. A nukleáris energiát elutasító Németországban a magyar ár háromszorosát fizetik a fogyasztók – nyilatkozta a Vasárnapnak Süli János tárca nélküli miniszter, akivel a Paks II. fejlesztéséről beszélgettünk.

– Paks II-vel jelentősen nő majd az ország energiaellátó kapacitása. Mit jelenthet ez a beruházás a magyar fogyasztók számára?

– A Paks II. beruházás több szempontból is elengedhetetlen Magyarország szempontjából. A kitűzött klímavédelmi célokat az új blokkok nélkül nem tudnánk teljesíteni. Hazánk az egyik legkitettebb ország Európában az áramimport szempontjából. Az energiaigényünk több mint 25 százaléka származik importból, de időnként tapasztalunk igen kiugró, akár 50 százalék körüli értékeket is.

Vagyis a Paks II. beruházás ellátásbiztonság és energiaszuverenitás szempontjából is kiemelten fontos.

Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter (Forrás: Paksi Atomerőmű Zrt.)

– A magyarországi energiatermelésből mennyit biztosít jelenleg Paks?

– Jelenleg a Paksi Atomerőmű adja a hazai áramtermelés felét, de 2032 és 2037 között az erőmű meghosszabbított üzemideje is lejár. Azt gondolom, ha csak ezeket az érveket vesszük figyelembe, akkor is beláthatjuk, hogy ez a beruházás stratégiai fontosságú az ország jövőjének szempontjából. De nem mehetünk el amellett sem, ami az elszabadult energiaárak miatt hatványozottan kiemelt szerepet kap mostanság, az pedig a rezsicsökkentés.

A rezsicsökkentés egyik sarokköve a jelenlegi atomerőmű.

Magyarországon a legalacsonyabb az áram ára az Európai Unióban, ami jelentős mértékben az atomenergiának köszönhető.

A nukleáris energiát elutasító Németországban a magyar ár háromszorosát fizetik a fogyasztók. Ráadásul Paks, vagyis az „atomáram” önköltsége (kb. 12 Ft/kWh) a kötelező megújulós (nap- és szélerőművi) átvételi ár harmada (kb 34 Ft/kWh).

Arról nem is beszélve, hogy Magyarországon 40 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással állítunk elő egységnyi villamos energiát, mint a nyilvánosságban a „klímavédelem élharcosaként” jellemzett „zöld” Németországban.

„A terület-előkészítés is már javában zajlik a leendő blokkok helyszínén.” (Forrás: Paksi Atomerőmű Zrt.)

– A hazai rezsicsökkentés akár követendő példa is lehetne.

– Éppen a napokban derült ki, hogy a jelenlegi energiaválságnak köszönhetően 19 uniós ország döntött arról, hogy a magyar rezsicsökkentés mintájára, megpróbálja leszorítani a lakossági áramárakat. Azért érdemes arról megemlékezni, hogy a rezsicsökkentés bevezetésekor az Unió következetesen támadta Magyarországot a döntése miatt, most pedig követendő példa lett a tagállamok között.

Azt gondolom, ha valaki még ma is kételkedett a rezsicsökkentés fontosságában és eredményeiben, annak most egyértelművé vált, hogy a rezsicsökkentés a legjobb eszköz az emberek megvédésére a piaci áringadozásoktól.

– Hol áll most a kivitelezés? Milyen főbb feladatok vannak hátra?

– A Paks II. projekt már rendelkezik jogerős környezetvédelmi engedéllyel és telephelyengedéllyel, valamint folyamatban van a létesítési engedély elbírálása. 410 ezer oldalnyi anyagról beszélünk, aminek a feldolgozása értelemszerűen nem egyszerű. Megnyugtathatok mindenkit, a hatóság megállapította, hogy a beadványunk rendkívül alapos, megfelelően alátámasztott információkkal.

A Paks II. Zrt. november 16-án nyújtotta be a reaktortartályok gyártási engedélykérelmét az Országos Atomenergia Hivatalnak. A felvonulási területen már zajlik a kiszolgáló épületek létesítése, elkezdődött a betonüzem, az acél- és betonacél-szerelő üzem, a korróziógátló munkálatok komplexuma, az igazgatási és kiszolgáló épület, valamint egy fővállalkozói raktár építése is.

A terület-előkészítés is már javában zajlik a leendő blokkok helyszínén.

A projekt érvényes építési engedéllyel rendelkezik a résfal- és a talajmegerősítés-tesztek munkálataira, illetve a mínusz öt méteres szint feletti talaj kiemelésére, valamint a Paks II. Zrt. munkatársai már be is költöztek a szeptemberben elkészült Erőmű-beruházási Központba.

Megkezdődő építkezések Pakson (Forrás: Paksi Atomerőmű Zrt.)

– Mikorra készülhet el az új atomerőmű?

– Mindannyian azért dolgozunk, hogy 2029-2030-ban megkezdődhessen a két új paksi blokk kereskedelmi üzeme, amire jó esélyünk van. Ám a határidőknél mi a biztonságot fontosabb szempontnak tartjuk. Pakson olyan 3+ generációs új blokkok épülnek, amelyek rendkívül extrém külső hatásokat is kibírnak, akár nagy utasszállító repülőgép rázuhanását is. Ráadásul a fővállalkozó Roszatom rendelkezik olyan technológiával, amely lehetővé teszi, hogy az aktív biztonsági rendszerek mellett olyan, úgy nevezett passzív biztonsági rendszerek is beépítésre kerülnek, amelyek működésükhöz nem igényelnek sem emberi beavatkozást, sem villamos energiát.

– Egy atomerőmű építésén túl számos külső infrastrukturális fejlesztésre is szükség van a környéken. Ezek is folyamatban vannak?

– Az úgynevezett „kerítésen kívüli” fejlesztések is jól haladnak. Folyamatosan zajlanak a szállás-, irodaépület-, úthálózat-felújítások. Körülbelül 330 kilométer út felújítása van folyamatban.

Ugyan nem köthető közvetlenül a beruházáshoz, de épül a Kalocsa-Paks-híd is, amivel 60 ezer ember közlekedését egyszerűsítjük és gyorsítjuk.

Ez egy fontos fejlesztése a térségnek, hiszen így egy 11 kilométeres úttal elérhető a 6-os autópálya, ez által Kalocsa és környéke közvetlenül be lesz kötve az ország vérkeringésébe.

„Azért dolgozunk, hogy 2029-2030-ra elkészüljön az erőmű” (Forrás: Paksi Atomerőmű Zrt.)

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a Paks II. projekttel és a hazai nukleáris kapacitás hosszú távú fenntartásával nem csak a klímavédelmet, az ellátásbiztonságot szolgáljuk, hanem a villamos energia árának megfizethető szinten tartásával hazánk versenyképességét is erősítjük.

A folyamatosan növekvő bérek itthon tartják a fiataljainkat.

Ha ugyanis olcsón jut áramhoz az ipar és a lakosság – már pedig jól látható, hogy atomenergia alkalmazásával ez elérhető –, akkor az a gazdaság számára hatékonyabb mozgatórugó, mint az alacsony bérek.

 Tóth Gábor

Süli János: Pillanatokra voltunk egy az egész kontinenst sújtó áramszünettől

Zlinszky János: Az atomerőmű ma egy szükséges áthidaló megoldás

Befogadhatja-e a politika a teremtésvédelmi tanítást?

Kiemelt képünk forrása Paksi Atomerőmű Zrt.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!