Napokon belül életbe lép az ukránosító nyelvtörvény új eleme

Ukrajna a belarusz „sorsot” akarja elkerülni, azonban az országon belül az ukránosító nyelvtörvény sok tekintetben elmérgesedett viszonyokat teremtett. Mondhatni úthengerszerűen lépnek életbe a törvény egyes passzusai – nyilatkozta a Vasárnapnak Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

– Január 16-án lép életbe az ukrán nyelvtörvény újabb cikke, amely a nyomtatott sajtót szabályozza. Mi is ennek a lényege?

– A világ szinte összes állama szabályozza valamilyen módon a nyelvi jogokat, az önálló nyelvtörvény megalkotása azonban igazi közép- és kelet-európai sajátosság. Példaként említhetjük Lengyelországot, Szlovákiát, Romániát, a szovjet utódállamok közül Észtországot, Lettországot, Litvániát, Belaruszt, Oroszországot, Moldovát és természetesen Ukrajnát.

Ukrajna első nyelvtörvénye még a szovjet időszakban, 1989-ben keletkezett, s egészen 2012-ig érvényben volt.

Az akkor megalkotott új jogszabály nóvuma az volt, hogy regionális szinten hivatalos nyelvvé tette azokat a kisebbségi nyelveket, amelyeknek a beszélői meghaladták a 10 százalékot.

A törvény parlamenti elfogadását botrányok övezték, nem alakult ki a kérdésben széles körű politikai konszenzus. A jogszabály körüli éles diskurzusok a nyelvkérdést a politikai viták szimbolikus kérdésévé tették. 2019-ben az ugyancsak politikai finomkodás nélkül elfogadott újabb nyelvtörvény pedig elvágólagosan egyetlen nyelvet, az államnyelvet tette meg az állam szuverenitása, a nemzet egysége letéteményesének.

Fedinec Csilla (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)

– Az egyre jobban mélyülő ukrán–orosz konfliktusnak is köze van ezekhez a szabályozásokhoz?

– Természetesen, ez egy nagyon lényeges külső tényező. Vlagyimir Putyin többször is hivatkozott arra, hogy az ukrán nyelv nem létezik, így ukránok sincsenek. A szinte teljes mértékben orosz nyelvűvé vált Belarusz nehezen fogható fel önálló államnak, inkább valamiféle államszövetség Oroszországgal.

Ukrajna ezt a „sorsot”, a belarusz utat akarja elkerülni, azonban országon belül az ukránosító nyelvtörvény sok tekintetben elmérgesedett viszonyokat teremtett az egyéb nyelvek háttérbe szorításával.

Mondhatni úthengerszerűen lépnek életbe a törvény egyes passzusai.

– Mondana egy példát?

– Elég beszédes a nyelvtörvény éppen most életbe lépő 25. cikke, amely a nyomtatott sajtóra vonatkozik. Az 1. bekezdés szerint a nem ukrán nyelvű sajtótermékeket tükörkiadásban és azonos példányszámban, államnyelven is meg kell jelentetni. A további bekezdések az egyéb részletszabályokat tartalmazzák, az 5. bekezdés pedig a kivételeket – mindezek nem vonatkoznak az őslakosnak elismert népek (krími tatárok és néhány kisebb nép), valamint az Európai Unió hivatalos nyelvein kiadott sajtótermékekre, azaz a magyar nyelvűekre sem.

Az Ukrajnában ezeken kívül beszélt nyelv  gyakorlatilag csak az orosz.  

Ungvár (Forrás: Pixabay.com)

– Mi várható 2022-ben? 

– Ami most napirenden van – az az állampolgársági törvény és a nemzeti kisebbségekről szóló törvény. Előbbivel kapcsolatban a legfőbb várakozás a kettős, vagy többes állampolgárság legalizálása (jelenleg Ukrajna csak egyetlen állampolgárságot ismer el), ami a hétköznapi emberek, többek között a magyar útlevéllel is rendelkező kárpátaljai magyarok életét könnyítené meg, elmúlna a fejük felől az állandó fenyegetettség, hogy ennek a tulajdonképpen illegitim állapotnak valaha is negatív következményei lehetnek. Ami a félelmeket táplálhatja az az, hogy az eddigi tervezetek tartalmazták azt a kitételt, hogy a kettős, vagy többes állampolgárok nem tölthetnek be pozíciót állami hivatalban, és nem lehetnek például önkormányzati képviselők, polgármesterek sem.

Egy ilyen szabályozás a kárpátaljai magyarokat végképp a perifériára lökné.

Hogy valójában mi lesz, az a jóslás kategóriája. Ez nem elemzői hiányosságból, hanem a hektikus háttérmozgások ismeretéből következik.

– Mi a helyzet a nemzeti kisebbségi törvénnyel?

Hasonló, már létezik az őslakos törvény, amelyben az ukrán jog első ízben különbözteti meg jogilag a két kategóriát, s az is egyértelmű, hogy az őslakosoknak többletjogokat juttat. Őslakosoknak az anyaországgal nem rendelkező kisebbségeket tekintik.

A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatosan a megkülönböztetés értelmét kell keresnünk, ami aligha jelentheti a többletjogokat.

Minden jel az ellenkező irányba mutat, de a legoptimistább megközelítésben belekerülhet egy olyan kivétel, mint amit fent idéztünk a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. Vagy az összes kisebbséget diszkriminálják, vagy „csak” az oroszokat. Egyik megoldás sem teremt békét.

– Ismeretes, hogy több magyarországi politikust, Kárpátalja-ügyekben a legfőbb illetékeseket kitiltottak Ukrajnából. Ez sem segíti a jószomszédi viszonyok kialakítását.

– Sajnos ez így van, nemrégiben a magyarországi sajtóban Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke maga nyilatkozta, hogy több, mint egy éve él gyakorlatilag önkéntes száműzetésben Magyarországon. Kárpátaljára, Ukrajnába egyelőre nem térhet vissza, mivel hazaárulással és szeparatizmussal vádolták meg, és ez esetben nem lehet szabadlábon védekezni.

Ezenkívül több magas rangú magyar politikus nem léphet Kárpátalja területére, de e tekintetben talán van valami előrelépés, várjuk a konkrét fejleményeket.

„Munkahely nélkül nincs jövő, mindez pedig tovább rontja a magyar közösség kilátásait a jövőre.” Üzemen kívüli kárpátaljai gyártelep. Képünk illusztráció. (Forrás: Pixabay.com)

– Ukrajna nem mindig üt meg baráti hangot a neki segítő kezet nyújtó Magyarországgal. Nem volt jó üzenet, hogy Beregszászra ukrán katonai bázist terveztek. Ez valóban megépült?

Évekkel ezelőtt sokat beszéltünk róla, de azóta a nyilvánosság előtt erről hallgatnak, miközben az építkezés folyik, az eltervezett létesítmények közül van, amelyik már el is készült.

Egyértelmű, hogy a katonaság Beregszászra költöztetése a demográfiai egyensúly erős megbontását is szolgálja.

Magyarországról tekintve megdöbbentő, de Ukrajnának valóban nincs igazi gazdaságfejlesztési terve Kárpátaljára nézve. A Magyarországról érkező tekintélyes támogatások mindenekelőtt az oktatási és a kulturális szférát célozzák. Márpedig munkahely nélkül nincs jövő, mindez pedig tovább rontja a magyar közösség kilátásait.

 

Tóth Gábor

 

Az ukránok úgy tudják, Maléter Pál a magyar honvédelmi miniszter

Nógrádi: Az oroszok válasza, hogy az űrbe telepítik a fegyvereiket

Ukrajna árulkodhat Brüsszelnek – kérdés, hogy van-e értelme

Kiemelt képünk forrása: Pixabay

Iratkozzon fel hírlevelünkre!