Ukrajna árulkodhat Brüsszelnek – kérdés, hogy van-e értelme

Az ukrán elnök mindenkit meglepve jelentette ki, hogy nem valami messzelátón keresztül kell szemlélni Ukrajna NATO-tagságát. Nem volt véletlen, hogy Angela Merkel leköszönő német kancellár utolsó külföldi útja éppen Kijevbe vezetett. Az ukrán–magyar konfliktus hátteréről Fedinec Csillával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont, tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

– Magyarország és az orosz Gazprom energetikai vállalat között létrejött szerződés miért olyan fájó az Ukrán államnak?

– A jelenlegi gázkonfliktust Ukrajna úgy értékeli, hogy pótlólagos gázellátásra Magyarország olyan szerződést is köthetett volna, ami magában foglalja az ukrajnai tranzitot, azonban a szerződésnek orosz részről nyilvánvalóan ennek kiiktatása volt a feltétele.

Európa felől nézve azonban erre azt mondhatjuk, hogy a kontinens nyugati fele sem azon igyekszik, hogy az ukrajnai tranzitot erősítse, hanem alternatívákat is aktívan fenn akar tartani.

A politika nem racionalitásról szól, hanem a politika lényege az egyensúly fenntartása. Azt tudomásul kell venni, hogy Ukrajna kibillentése ebben a tekintetben nem lehet érdek.  

Az ukrán–magyar kapcsolatok egyre forróbbak. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)

– Már sokadszorra mérgesednek el az ukrán–magyar kapcsolatok.

– Igen, 2014 óta immár ez a sokadik mélypont. 2020 tavaszán a két ország ismételten felvette a tárgyalási fonalat a vegyes bizottságokon keresztül, melyek régóta nem működtek: a gazdasági és a kisebbségi vegyes bizottságban, valamint alakítottak egy külön oktatási vegyes bizottságot is az ukrán oktatási reform kapcsán a nemzetiségi oktatás visszaszorításából eredő konfliktusok kezelésére.

– Ennek magyar „orvoslása” a NATO-vétókártya?

– Igen, Magyarország emiatt blokkolja a NATO–Ukrajna bizottság legfelsőbb szintű találkozóit. Ezek a bizottságok azonban ilyen hosszú idő alatt sem tudtak konkrét eredményre jutni, s ennek nem a koronavírus-járvány az oka, az sokkal inkább csak elfedi ezt a sikertelenséget.

A jövő évi magyarországi parlamenti választásokig nem várható, hogy ezekben az ügyekben bármiféle bejelentés következzen, mert ahhoz valamelyik félnek teljesen hátra kellene lépni, aminek eddig semmiféle realitása nem volt.

Az oktatásüggyel kapcsolatos patthelyzethez immár hozzáadódik az, hogy a következő évtől gyakorlatilag ugyanez vár a magyar sajtóra is. Azaz színmagyar sajtóorgánumok – a nyelvtörvény akkor hatályba lépő része miatt – nem jelenhetnek majd meg. Továbbá az Ukrajnában elfogadott őslakos törvény az, ami még mélyebbre ássa a megkülönböztetés szakadékát az ország kisebbségei között, a magyarok számára hátrányosan.

Ezekben az ügyekben – bárhogyan is nézzük – a nemzeti politikában nincs szövetségesünk.

– Egyre több magyar politikust tiltanak ki Ukrajnából is. Mi ennek az oka?

– Kijev azt akarja, hogy magyarországi politikusok ne vegyenek részt kárpátaljai szereplők oldalán a választásokban, mert azt tiltja a választási törvény. Ezért kiiktatott minden potenciális és kevésbé potenciális magyarországi politikust azzal, hogy törvénysértéssel indokolva kitiltotta őket Ukrajnából. Köztük van többek között Grezsa István Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztos és Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is.

Katonák készülnek a kijevi függetlenség napja alkalmából tartott parádé próbájára Kijevben 2021. augusztus 18-án. Ukrajna augusztus 24-én ünnepelte a Szovjetuniótól való függetlenedésének 30. évfordulóját. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

– Ha jól tudom, nem teljesen ismert a kitiltott személyek listája.

– Bizony, mert csak akkor közlik az adott politikussal, hogy nemkívánatos személy, amikor az államhatáron át szeretne lépni.

Így lehetséges az, hogy hónapokkal később is előfordul, hogy magyar politikust nem engednek be az országba.

Úgymond semlegesítették a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget is azzal, hogy az önkormányzati választásokkal közel egy időben több intézménynél házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat, amely történetnek még nincs megnyugtató lezárása, erősen behatárolva így a mozgásteret.

Ne felejtsük el, hogy ez nem egy képzelt veszélyhelyzet egy potenciálisan háborús országban.

Mind a mai napig Magyarország Ukrajna egyetlen olyan szomszédja, akivel nem került sor politikai csúcstalálkozóra, azaz a magyar miniszterelnök és az ukrán elnök találkozójára.

– Ukrajna elnöke Volodimir Zelenszkij egykor pacifista programmal nyert, de a politikájában változások láthatók.

– Igen, az utóbbi időszakban egyértelműen tapasztalható, hogy ráfordult ugyanarra a nemzeti-hazafias irányvonalra, amelyet elődei követtek, amire nem annyira a belpolitikai helyzet, mint a keleti front – Ukrajna keleti megyéiben zajló hibridháború – kilátástalansága indíthatta. Ez megmutatkozik a nyugati partnerekkel való beszédmódban is.

„Magyarország keresi a biztosítékot, hogy az egy vonalon érkező gázt ne lehessen elzárni.” Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)

– Ukrajna nagyon szeretne NATO-tagállam lenni, ezt erősítette meg a Zelenszkij–Biden találkozó.

– Igen, az ukrán elnök mindenkit meglepve kijelentette, hogy nem valami messzelátón keresztül kell szemlélni Ukrajna NATO tagságát.

Nem volt véletlen, hogy Angela Merkel leköszönő német kancellár utolsó külföldi útja éppen Kijevbe vezetett.

Németország pontosan érzi, milyen veszélyeket rejt az ukrán–orosz konfliktus elmérgesedése, miközben épp Németország volt az, aki a déli török–szerb gázvezeték mellett immár az Északi Áramlat 2-őt is tető alá hozta.

Magyarország nyilván szintén keresi a biztosítékot, hogy az egy vonalon érkező gázt ne lehessen elzárni, amire már volt példa.

Mint tudjuk, az ügyben Ukrajna Brüsszelhez fordult. Az EU-ban az eljárások meglehetősen körülményesek, így gyorsan biztosan nem kerül napirendre. Egyelőre az sem világos, hogy születhet-e olyan döntés, aminek következménye lehet a szerződésre nézve.  

 

Tóth Gábor

Bekérették az ukrán nagykövetet

Kiteljesedés előtt az ukrán hibrid háború

Újabb lépés a kárpátaljai magyarok megmaradásáért

Kiemelt képünk forrása Pixabay.com

Iratkozzon fel hírlevelünkre!