Egy éve történt a Capitolium ostroma: a demokraták Trump felelősségre vonásában érdekeltek

Az elmúlt egy év a kormánytisztviselők és a rendvédelmi szervek felelőseinek megnevezésével telt az USA-ban. Jelenleg egy képviselőházi vizsgálóbizottság tanulmányozza a Capitoliumnál történteket. Ennek hét demokrata és két republikánus képviselője van, utóbbi kettő Donald Trump párton belüli politikai riválisa – nyilatkozta lapunknak Magyarics Tamás, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének vezetője.

– Egy év telt el a Capitolium ostroma óta. Az amerikaiak hogyan ítélik meg ma az eseményeket?

– Teljesen nyilvánvaló, hogy egy demokratikus államban megengedhetetlen az, ami 2021. január 6-án történt, mégis eltérő narratívák jöttek létre. A demokraták egy emberként szégyennek és Donald Trump személyes felelősségének tartják a zavargásokat. Trump ugyanis erre a napra Washingtonba hívta támogatóit egy „vad gyűlésre”.

Igaz azonban az is, hogy eddig nem sikerült azt bizonyítani, hogy arra kérte volna támogatóit, hogy ostromolják meg a Capitoliumot.

A republikánus szavazók ezt azért másképpen látják. Hozzávetőlegesen 40-45 millió Trump-hívő úgy gondolja, hogy legitim volt a januári tiltakozás, mert választási csalással szerezte meg a többséget Joe Biden. A választási visszaéléseket azonban eddig a Republikánus Párt nem tudta igazolni, ezért egyre többen gondolják úgy, hogy bele kell törődni a vereségbe.

Washington, 2021. január 6. (Fotó:  MTI/AP/John Minchillo)

– Hol tart az ügy kivizsgálása?

–Az elmúlt egy év a kormánytisztviselők és a rendvédelmi szervek felelőseinek a megnevezésével telt. Jelenleg egy képviselőházi vizsgálóbizottság tanulmányozza a történteket. Ennek hét demokrata és két republikánus képviselője van, utóbbi kettő Donald Trump párton belüli politikai riválisa.

A metódus szerint beidézik a különböző kormánytisztviselőket, hogy kiderítsék, hogy mennyire volt érintve az akkori, Trump-kormányzat a zavargásokban és a halálos áldozatokat is követelő összecsapásban. A beidézettek között van Mark Meadows, Trump kabinetfőnöke és elképzelhető, hogy Mike Pence-t, az egykori alelnököt is a tanúvallomás megtételére kötelezik.

Ugyanakkor nem csak kormánytisztviselőket idéztek be, hanem többek között – a Trumphoz közel álló – Fox News egyik műsorvezetőjét, Sean Hannityt is önkéntes tanúvallomásra szeretnék rábírni.

A vizsgálóbizottság válaszokat szeretne találni arra, hogy a kormánytisztviselők tudtak-e arról, hogy erőszakos cselekménybe torkollhat a Washingtonba megtartott republikánus nagygyűlés. Illetve, válaszokat keresnek arra is, hogy milyen intézkedéseket tettek – illetve nem tettek meg – annak érdekében, hogy a kialakult krízist megoldják.

– A vizsgálóbizottság döntésének milyen következményei lehetnek?

– Számos, de az egyik legfontosabb politikai következménye az, hogy ősszel kongresszusi választásokat tartanak. A Demokrata Párt abban érdekelt, hogy Trumpékról a lehető legnegatívabb jelentés kerüljön kiadásra, mely javítja az esélyeiket novemberben.

A demokratákra ugyanis ráfér az erősödés, mivel Joe Biden első éve alatt nagyot zuhant a népszerűségük.

Az elnök támogatottsága csupán 43 százalék, ami igen alacsonynak mondható. A demokratáknak jelentősen javítani kellene a teljesítményükön, ugyanis, ha a republikánusok többséget szereznek, akkor Biden – a megalakuló új kongresszus után – egy béna kacsa lehet, mert nem fogja tudni végig vinni az akaratát a törvényhozásban.

Washington, 2021. január 6. (Fotó: MTI/FR159526 AP/Jose Luis Magana)


– Milyennek ítélik Joe Biden első évét az amerikaiak?

– A Biden-kormányzat azt ígérte, hogy Trump után a nyugalmat hozza el az amerikaiak számára. Ez nem sikerült, az afganisztáni kivonulás is meglehetősen balszerencsésen alakult. Az elszálló infláció, és a határvédelem meg nem oldott kérdései sem növelik az elnök népszerűségét. Bidennek egyáltalán nem sikerült a nemzetet egyesíteni, az Egyesült Államok ugyanolyan megosztott, mint egy évvel ezelőtt.

Ma Joe Biden és Donald Trump nagyjából egyenlő eséllyel indulnának a választásokon.

– Joe Biden népszerűtlenségében szerepet játszhat az genderideológia erőltetése is?

– Biden egyik gyengeségének az oka, hogy jelentős mértékben ki van szolgáltatva a saját pártja radikális baloldalának, az úgynevezett progresszíveknek.

Az elmúlt egy évben több olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, ami a párt baloldalának megfelelt, viszont az amerikai társadalom többségének nem.

Az amerikai társadalom még mindig alapvetően egy konzervatívabb, jobbközép beállítottságú, és többnyire elutasítja a progresszívek által képviselt szélsőséges genderideológiát.

– Eszerint az amerikaiak sem fogékonyak erre a szivárványos propagandára?

– Úgy néz ki, hogy annyira nem. A baloldaliak és azok liberális kemény magja által szorgalmazott genderideológia nem igazán találkozott tavaly az amerikaiak egyetértésével. Abban, hogy ősszel a tradicionálisan demokrata többségű Virginiában veszítettek, fontos szerepe volt abban, hogy Terry McAuliffe egy olyan genderideológiával átitatott kulturális háborút akart folytatni, amely sok volt a választók többségének.

Többek között azt is nyilatkozta, hogy a szülőknek semmi köze nincs ahhoz, hogy az állami iskolákban milyen nemi és egyéb felvilágosító programokban vesznek részt a gyermekeik.

Ennek hatására azok közül, akik egy éve még Bidenre szavaztak, sokan most ősszel a Republikánus Párt jelöltjére, Glenn Youngkinre adták a voksaikat. Ez jelzésértékű lehet, a radikális baloldali képviselőknek, hogy a mérsékeltebb irányvonalat érdemesebb lenne megütni.

Tóth Gábor

Nógrádi György: Felbujtott tömeg tiltakozott a Capitolium előtt

Bogár László: Csapdába csalták az emberséges világért küzdő amerikaiakat

Már négyen is öngyilkosok lettek a Capitoliumot védő rendőrök közül

Kiemelt képünk forrása: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Iratkozzon fel hírlevelünkre