Ungváry Zsolt: Nincs új a nap alatt
A természeti törvények mellett a társadalmi törvényeknek is igen komoly a hatásuk, de vannak, akik ebbe sem gondolnak bele, és nem értik, mennyire nem mindegy, ki vagy kik kormányoznak egy országot.
A történelem azonban nem véletlenül az élet tanítómestere, ezért aki figyeli a világot, számos dolgot felfoghat, ami pedig éppen olyan felfoghatatlannak tűnik, mint a Föld keringése.
Akik fejcsóválva olvasták a könyvekben a rémmesébe illő történeteket például a jakobinus diktatúra őrjöngéséről, egész közösségek elleni gyilkos indulatokról, azok kíméletlen leckét kaptak mindebből, amikor a kommunisták megismételték. Még abban is hasonlítottak, hogy amiként a francia forradalom különböző csoportjai egymást kezdték kivégeztetni, úgy fordultak a kommunisták is egymás ellen.
Az egyes társadalmi csoportok elleni uszításból jelenkorunk is ad ízelítőt, elegendő kicsit belepillantani némely zöldbalos liberálaktivista szemébe, akik ugyanazzal az ihletettséggel gyalázzák a kereszténységet, az egyházat és a híveket, mint tették ezt kétszázharminc vagy hetven éve.
Aki olyan fiatal, hogy nehezen tudja elképzelni a bolsevikok gondolatrendőrségét, a kettős beszédet (amikor az iskolában mást mondtunk, mint odahaza), az nézze meg a nyugati sajtót és politikát, vagy azt, ahogy bizonyos témáknál hirtelen elhalkulnak a szavak. Aki nem hiszi, hogy a kisdobosok lelkesen ünnepelték a felszabadulásnak hívott szovjet megszállást, az ellenforradalomnak hazudott ’56 leverését, az most láthatja, hogy ennél durvább képtelenségeket is zászlóra lehet tűzni: a születési nem megváltoztatását, terhes férfiakat, Disneylandet a Notre-Dame-ban, a karácsony és a Mária név betiltását, az anya és apa egysége helyett apák és anyák kétségét, a határok védelme helyett az idegenek beengedését. (Ha ezt Hunyadi vagy Zrínyi látta volna!) De ez sem előzmény nélkül való, mert nekünk már 1918-ban megvolt a saját Merkelünk a szerb ügynök Linder Béla személyében, aki nem akart többé katonát látni. Persze csak magyart.
Aki túlzottnak tartotta a kultúrnépnek vélt németek huszadik századi túlkapásait, az most szembesülhetett vele, hogy a németek képesek teljesen megőrülni egy kis politikai nyomás hatására.
De idehaza sem maradtunk történelmi leckék nélkül. Aki a szülei elmeséléséből hallott a nagy 2009-es miniszterelnöki castingról – amikor a szocialisták már Micimackót vagy Malackát is megválasztották volna, de a végén aztán derült égből rájuk esett egy Bajnai –, az most saját maga is nyomon követhette, amint Jakabból Dobreven át Karácsonyba, majd egy hirtelen fordulattal Márki-Zayba hullott a balos bizalom, és még egyáltalán nem biztos, hogy ez a vége.
De a legfontosabb tanulság mégis az, hogy az életünk az egyik pillanatról a másikra alapjaiban változhat meg. A mostani generációnak ezt nem háború vagy természeti katasztrófa, hanem a koronavírus-járvány hozta el. Ha azonban tanulunk a múltból, akkor a még nagyobb bajt talán elkerülhetjük. A bolygónk egyelőre töretlenül száguld az űrben, és ez adhat némi megnyugvást. De ne feledjük, hogy Bajnaival az élen néhány éve az egész baloldal lelkesen énekelte: „A Föld fog sarkából kidőlni…”
Ezt azért ne várjuk meg…
Kiemelt képünkön Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője, megválasztott európai parlamenti képviselője és Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja, az Együtt-PM politikusa látható a pártszövetség eredményváróján Budapesten, egy Dob utcai szórakozóhelyen az európai parlamenti választás napján, 2014. május 25-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán