A Gyurcsány-probléma az ellenzék tehetetlenségéből fakad

Önök nem érzik úgy, mintha az ellenzék egy kicsit előre feladta volna a harcot? Ami nyilvánvalóan nincs így, hiszen ők is pontosan tudják, a szponzorok másokat keresnek, ha ezúttal sem sikerül eredményt elérni. Hát persze, hogy győzni akarnak. Nekem legalábbis kétségem sincs efelől. Korábban már írtam, hogy a politika nem annyira egyszerű, de azért nem is végzetesen bonyolult dolog – legalábbis a jó politika. Ezért soha nem tudok az olyan elméletekkel mit kezdeni, hogy az ellenzék nem akar nyerni, mert… Vagy Orbán inkább nem nyerne, hiszen…

Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke, volt szocialista miniszterelnök beszédet mond a Demokratikus Koalíció (DK) XI. kongresszusán és ellenzéki előválasztási kampánynyitó rendezvényén a Kongresszusi Központban 2021. augusztus 29-én. MTI/Mohai Balázs

Ezek szerintem fölösleges túlpörgetések. De a látszat mégis ezt adja ki. Mert az a politikai térben nehezen magyarázható, hogy október 23-a óta az ellenzék egyszerűen megszűnt létezni. Nincs. Nulla. Magyarázni lehet, hogy persze, izzítják az erőforrásokat és a többi, de a kampány nem így működik. Ott szisztematikusan minden napot meg kell nyerni, egészen a választás napjáig bezárólag. A babzsákos mamahotel szabályain felnőttek ezt talán kevésbé tudják, de sajnos elég sok nem hülye is ott van soraik között, akiknek mindezzel tisztában kell lenniük.

És mégsincs ennek jele. Talán még őket is meglepte, hogy Márki-Zay Péter egy totálisan kontrollálhatatlan közéleti gyújtóbomba, aki bármikor készen áll a politikai értelemben vett ön- és közveszélyességre? Nem tartom kizártnak, de ezt már az eddigi produkciói során is bizonyította, csak kicsiben. Az nyilvánvaló – szinte deklarált módon – hogy a Jobbik és a Momentum nem kampányol. Erről amúgy Márki-Zay is beszélt. Fekete-Győr teljesen lenullázta pártját és önmagát, háttérbe is vonult, Jakab Péter meg persze hozza szokásos hőbörgéseit – bár látványosan fárad a karakter -, de rajta is érezhető a félgőz.

A Demokratikus Koalíciót kivéve a többiek pedig nemigen számítanak. Vagy őszintén, mit változtatna a tényeken, ha megtudnánk, hogy az LMP kampányba kezd? Micsoda meggyőző fejlemény volna! És az a nagy helyzet, hogy Gyurcsány, mivel politikai ámokfutó, inkább a romokon akar uralkodni, mintsem győztes csatában a második sorban lenni. Az ellenzék mostani problémája tulajdonképpen a Gyurcsány-probléma. Ezzel nem mondtam újat, de más értelemben gondolom ezúttal, mint általában.

Gyurcsány Ferencnek a mostani állapotok ugyanis tökéletesen megfelelnek. Nélküle nem tudnak lépni – nem mintha különösebben akarnának -, ellene meg nem lehet menni. Így ott állnak, ahol a part szakad, mert a főnök után a neve mindenkinek csak kuss. Márki-Zay meg – amilyen megfelelő bábfigurának tűnhetett, akikkel azokat a híres bizonytalanokat lehetne megszólítani – minden kontrollt elveszített.
És pontosan azokat taszítja a legjobban, akik miatt befutó lehetett belőle.

Így, vagy úgy, de izgalmas lesz a tavasz. Kicsit nagyképűen azt mondhatnám, igazából csak mi tehetjük izgalmassá magunk számára.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!