Az utóbbi években egyre több olyan esemény történik Lengyelországban, amire nem igazán számít az ember. Az ország, amely a vallásosságáról híres sok tekintetben mintha kifordult volna önmagából. Az abortuszpárti tüntetések, nemrég egy pap meggyilkolása, de valóban romlott volna a helyzet?
A lengyel statisztikai hivatal (GUS) által közzétett 2020-as adatok szerint a lengyelek valamivel több mint 60 százaléka továbbra is elkötelezett vallásos , de mindössze 5,5 százalékuk erősen elkötelezett hite iránt, míg 23 százalékuk mérsékelten elkötelezett, 33 százalékuk pedig gyengén elkötelezett. Eközben az emberek mintegy 34 százaléka elkötelezett (ami azt jelenti, hogy van vallása, de nem aktív vallású), míg a maradék, 5 százaléka egyáltalán nem vallásos.
A vallásosságra vonatkozó, 16 év felettiekre vonatkozó adatokat a lengyel statisztikai hivatal állította össze egy attitűdökre, tevékenységre, vallási meggyőződésre és a felekezethez vagy vallási intézményekhez tartozás érzésére vonatkozó nyilatkozatokon alapuló mutató segítségével. A felmérés a vallásosság öt kategóriáját használta – az erősen elkötelezettől a valláson kívüliig –, figyelembe véve az egyének ilyen közösségekre fordított idejét, valamint hitvallásukat, a vallással kapcsolatos érzéseiket, vallási gyakorlataikat és az intézményekkel való kapcsolat.
Az elmúlt években a vallásosság általános csökkenést mutat, de ez megközelítőleg sem olyan drámai és nem hasonlítható össze az elmúlt fél évszázad nyugat-európai folyamataival. A GUS adatai a korcsoportok között is jelentős különbségeket mutatnak. A 25–34 év közötti korosztály a legkevésbé vallásos – az ebbe a csoportba tartozó válaszadók több mint fele (51%) vallásilag nem elkötelezett, vagy nem tartozik valláshoz, és mindössze 17 százalékuk erősen vagy közepesen elkötelezett.
Korosztályi megoszlás
Az idősebbek sokkal nagyobb vallási elkötelezettséget mutatnak. A 75 év felettiek közül minden tizedik erősen elkötelezett, 41 százalékuk pedig közepesen. Az 55–64 évesek összesen 41 százaléka mérsékelten vagy erősen elkötelezett, a 45–54 évesek 27 százaléka, a 35–44 évesek 22 százaléak, a 16–25 évesek pedig mindössze 18 százaléka. Ezek az eltérések a jól ismert életciklustrendeket is megerősítik, mivel a fiatalok a legkevésbé vallásosak általánosságban a lakosságban, és az idősek viszont annál inkább. Ezt megerősítették a CBOS-adatai, amelyek azt mutatják, hogy a magukat hívőnek valló iskolások aránya 81 százalékról 63 százalékra csökkent egy évtized alatt.
A lengyel statisztikai hivatal adataiban egy másik figyelemre méltó tendencia az egyjházi esküvők arányának folyamatos csökkenése a polgári házasságokhoz képest, amely a 2002-es 73,4 százalékról folyamatosan 61,9 százalékra esett vissza.
hirdetésA jelentésből az is kiderül, hogy a lengyelek 91,9 százaléka római katolikus, ami kismértékben csökkent a 2016-os 92,8 százalékhoz képest, és körülbelül 40 százalékuk jár hetente templomba. Az ortodox keresztények aránya enyhén, 0,7 százalékról 0,9-re nőtt, valószínűleg az utóbbi években Ukrajnából és Fehéroroszországból Lengyelországba irányuló jelentős bevándorlás miatt.
Mint ilyen, a katolikus egyház továbbra is rendkívül befolyásos az országban. Szorosan kötődik a kormányzó Jog és Igazságosság párthoz (PiS), amelynek vezetője, Jarosław Kaczyński szerint az egyház képviseli az „egyetlen közös értékrendszert” Lengyelországban, és „azon túl csak a nihilizmus áll”.
Tehát összességében elmondható, hogy valamilyen mértékben csökkent a vallásosság az országban, de továbbra is rengeteg a hívő, hitét megélő ember, akik jelentős részét teszik ki a társadalomnak.
Meuwissen Lídia Lelle
(Forrás: https://www.cbos.pl/PL/home/home.php)
Kiemelt képünk forrása: MTI/EPA/Waldemar Deska
A cikk a Waclaw Felczak Intézet támogatásával készült.
