A zsolozsma éneklése lehetséges gitárkísérettel
A hagyományos dallamok tisztelete
A Kovács K. Zoltán Alapítvány által szervezett sajtótájékoztatón a sajtó megjelent képviselőinek bemutatták azokat a gitárral kísért himnuszokat, amelyeket a zsolozsma részeként énekel az egyház. A szervezet által felkért Gável Gellért elmondta, hogy minden tipikusan könnyűzenei megszólalás súlytalannak bizonyult az egyház által őrzött hagyományos dallamokhoz képest. Éppen ezért a megvalósított gitárkíséret leginkább a lant vagy a pszaltérium akkordbontásos pengetéséhez áll a legközelebb olyan módon, hogy eközben az eredeti zsolozsma himnuszdallamok szemernyit sem sérülnek vagy módosulnak.
A szent szövegek szolgálata
A gitárművész kifejtette: ezúttal is bebizonyosodott, hogy azok a zenei megfogalmazások, amelyek a gregoriánhoz hasonlóan a szent szövegek szolgálatát látják el úgy, hogy eközben a szöveg az elsődleges, cseppet sem fogják rombolni az egyház hagyományát. A gitáron megkomponált kíséretek azonban hidat képezhetnek a tegnap és a ma közé, miközben szüntelenül az örökre figyelnek.
A zsolozsma, az egyház imádsága akkor is közösségi és énekes tevékenység, ha valaki azt a szobája magányában végzi egyedül – mondta el a jelenlévőknek Hegyi Barnabás. Kiemelte: aki a zsolozsmát imádkozza, az egyház és annak imádságának egészébe kapcsolódik bele. Az egyházzenész rámutatott: mint minden közösségi imádkozás az egyházban, a zsolozsma is énekes. Ebből következően azonnal énekesi „problémák” léphetnek fel, például a hangmagasság tartása.
Gitár kontra orgona? Nem ez a kérdés.
A Mátyás-templom karnagya kifejtette: a zsolozsma egésze a gregorián tradíciót követi, sok recitált, tuba hangon énekelt szöveggel. Az egy hangon való recitálás nehézsége abban áll, hogy pontosan ugyanazt a hangot tudjuk-e tartani. Ebben viszont a hangszerek tudnak segítséget nyújtani. Mindenekelőtt az orgona, de számos helyzetben az egyház elsődleges hangszerének használata egyszerűen, adottságaiból eredően, nem kivitelezhető – mondta Hegyi Barnabás, aki szerint ez esetben nem az eddigi gitár kontra orgona polémiáról vagy dilemmáról van szó. Sokkal inkább az a kérdés, hogy az egyház közös imádságát el tudjuk-e imádkozni vagy nem. Ha ez megvalósulhat akár gitárkísérettel, akkor az előrébb való, mint hogy egyáltalán ne imádkozzuk azt.
A Szentlélek volt a főrendező – Sapszon Ferenc karnagy a Vasárnapnak
Metrizáló vagy parlando-rubato
Arra tettünk kísérletet, hogy a zsolozsma szerkezetében legdíszesebben jelentkező himnuszoknak biztosítsunk gitáros kíséretet. A nagyon régi dallamot a gitáron megvalósított harmonizációval próbáltuk közelebb hozni a mai fiatalokhoz. A himnuszdallamok harmonizációja során volt olyan, amely a mai beatzenének megfelelő ritmikai lüktetéssel és perioditással rendelkezett, amely képes volt illeszkedni a könnyűzenei groove-hoz. Mindezt szelíden, hatnyolcadosan, folyamatos perioditást kölcsönözve a kíséretnek. Ám az egyéb himnuszok esetében a dallam úgy illeszkedett a szöveghez, hogy parlando-rubato módon próbálta lekövetni a szövegben a dallamíveket. Mindez az arpeggio jellegű harmóniaívekkel volt feloldható. Szabályos metrika nem jelentkezett a kíséretben, amely ettől mégis folyamatos maradt. A metrizáló és a parlando-rubato jellegű zenei kíséret az egyházzenében korábban is jelen volt. Ebben a tekintetben tehát nem beszélhetünk tehát semmiféle újításról – magyarázta a Szendrey Karper László díjas gitárművész.
Mise Gitáron
Gável Gellért hozzátette, hogy a zsolozsmát a himnuszokra fókuszálva hangszerelte meg. A zsoltáréneklésben a Mise Gitáron misekompozícióban már alkalmazott zsoltártónust tartotta meg. Ez utóbbiról megjegyezte, hogy ezt a gitáron kísért zsoltártónust Sapszon Ferenc Liszt és Kossuth díjas, a Nemzet Művésze kitüntetésben részesült karnagy is hallotta, énekelte, egy-két helyen kiigazította és részvételével jóváhagyta, még 2014-ben.
A keresztény könnyűzene alapítványi támogatással
A bemutatón elhangzott: a Kovács K. Zoltán Alapítvány kiemelt figyelmet fordít a keresztény könnyűzenei kultúra fejlődésének elősegítésére. A szervezet az Emmi forrásból megvalósuló keresztény könnyűzene oktatási programját több szinten valósítja meg, más szervezetekkel és oktatási programokkal együttműködésben.
Bemutatták: a szervezet régiós keresztény könnyűzenei képzési napjai iránt sokan érdeklődnek az ország minden szegletében. Az efféle workshopok során szakmai szempontból felkészült, gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkező előadók és tanárok segítik a résztvevőket, hogy az istendicséretben, illetve a liturgia zenei szolgálatában minél igényesebben szólalhassanak meg.
A szintén az alapítvány támogatása révén 2021. őszén az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán felnőttképzés indulhatott el 23 résztvevővel, akik az 1700 órás program elvégzését követően a tanfolyamról tanúsítványt kapnak, és egy független vizsgáztatási helyen megszerezhetik az Egyházzenész II. kántor-gitáros művészeti képesítést.
Az okatási program szellemi hátterét többek között a Sacro Song Projekt szakmai tudásbázisa biztosítja. Az online is elérhető tananyagok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egyházi könnyűzene területén tevékenykedők magasabb szintre emelhessék meglévő tudásukat. Mindezt odahaza is megtehetik. A régiós képzéseken azonban lehetőségük nyílik arra, hogy élőben is tapasztalatot szerezzenek a keresztény könnyűzenei szolgálatról.
A Kovács K. Zoltán Alapítvány által megbízott zenei kísérlet nagy tanúsága és üzenete, hogy az egyházi liturgikus könnyűzene egy pillanatra sem rombolja a hagyományt valamiféle extravagáns modernitással. Ehelyett sokkal inkább annyit tesz, hogy a mai ember szűrőjén átengedi az egyház által őrzött kincseket – hangzott el a sajtótájékoztatón a RaM Colosseumban.
A Szentlélek volt a főrendező – Sapszon Ferenc karnagy a Vasárnapnak
