A nemzeti identitástudat megalapozása a cél

A Hagyományok Háza lassan 20 éve igyekszik bevezetni a gyerekeket a gazdag népi kultúrába. Idén hol játékos és izgalmas feladatokon keresztül, hol pedig saját kutatómunkával igyekeznek bemutatni a leány- és legényélet egykori jellegzetességeit. Legeza Mártával, az intézmény Népművészeti Módszertani Műhelyének néprajzos munkatársával beszélgettünk a 2021/22-es tanévre meghirdetett levelezőversenyről.

– Hosszú története van annak, hogyan próbálják a gyerekeket a népszokások és néphagyományok világába. Mikor indult pontosan a levelezőverseny, és milyen céllal született?

– A 2003/2004-es tanévben hirdettük meg először a Forgószél és Garabonciás országos hon- és népismereti, néprajzi levelezőversenyünket, ami azóta is kiemelt gyerekprogramja az intézménynek.

Alapvető célunk a hagyományos paraszti, népi kultúra és értékrend közvetítése a mai fiatalok felé: hogy megerősítsük a szülőföldi iránti szeretetüket, jobban megismerjék nemzeti örökségüket és ezáltal megalapozzuk nemzeti identitásukat.

A kérdések nagyobb része saját néprajzi tájegységükre irányul, így a helyi, lokális néphagyományok ismeretének elmélyítése is része a programnak.

– A verseny az egész tanéven keresztül végigkíséri a tanulókat. Hogyan illeszkedik be az általános tanrendbe?

– A Forgószél elnevezésű verseny általában azoknak az 5–6. osztályosoknak szól, akik hon- és népismeretet tanultak az iskolában, és különleges érdeklődést mutatnak a néphagyomány iránt. Tapasztalataink szerint számos olyan diák van, aki belevág, majd évről évre csatlakozik a programhoz. A Garabonciást a 7–12. osztályosoknak hirdetjük meg, akik már egyáltalán nem tanulnak honismeretet vagy csak speciális iskolákban érhetik el. Esetükben kell megemlíteni, hogy a feladatok más tantárgyakhoz is szorosan kapcsolódnak. A tájegységi tudás a földrajzhoz, ha a népmeséről vagy a népdalról – mint népköltészeti műfajról – kell gyűjteniük, illetve írniuk, akkor a magyar nyelv és irodalomhoz kötődnek. A diákok ugyan egész éven át találkoznak néprajzi témakörökkel az iskolai tanítás alatt, csak kevés óraszámban, kis hangsúllyal.

A programmal mindenképpen alaposabb és elmélyültebb tudást szerezhetnek a néprajzi kultúra tárgyi és szellemi világáról.

– Levelezőversenyről beszélünk, ami elsősorban önálló munkát igényel a gyerekektől. Hogyan kell ezt elképzelni a gyakorlatban?

– Két korosztályos versenyről van szó, ezért két különböző munkaformáról beszélhetünk. A forgószelesek játékos, izgalmas és rendkívül színes, kreatív gondolkodtató feladatsorok megoldásán keresztül mélyítik el tudásukat. A feladványokat a munkát irányító pedagógusoknak küldjük ki, és általuk jut vissza hozzánk. A kiküldött feladatokat, illetve feldolgozandó témaköröket igyekszünk az évszaknak megfelelő tematikával összeállítani. Három forduló után a legjobb eredményeket elérő versenyzők kerülnek be a középdöntőbe. Az itt szép pontszámokat elért gyerekek kerülnek tovább a döntőbe, amit – a pandémia előtt – rendszeresen minden év májusában a Hagyományok Házában rendeztünk.  A garabonciások három fordulón keresztül dolgozzák fel az adott témakört. Önálló gyűjtői kutatómunkával dolgoznak: dolgozatot írnak, nagyszülőkhöz, idősebb rokonokhoz mennek gyűjteni. A városi környezetben élő diákok elsősorban szakirodalmi adatok alapján dolgoznak, míg vidékiek esetében – amennyiben lehetőség van rá – saját tapasztalatok alapján. Természetesen mindenki a maga lehetőségei szerint döntheti el, melyiket választja, mi csak szempontokat adunk nekik segítségül. A beküldött dokumentumokat három néprajzos kollégával értékeljük.

– Leányélet, legényélet az idei tanév kiemelt témaköre. Milyen szempontok alapján választják ki a néphagyomány egy-egy területét?

– Minden évben igyekszünk izgalmas témát találni, és számít a gyerekek véleménye is. Rendszeresen meghallgatjuk a döntőn és a nyári jutalomtáborban részt vevő diákokat. A garabonciás versenyzői között közvélemény-kutatást végzünk a jövő évi témára vonatkozóan.

Az idén úgy gondoltuk, hogy a szerelem, a leány- és legényélet lehet érdekes az érintett korosztálynak: hogyan nevelkedtek, mik voltak a feladataik, hogyan szocializálódtak. A kisgyermekkortól kezdve egészen a felnőtté válásig. Hiszen még ez a „szűkített” témakör is rengeteg megismerési lehetőséget kínál.

– Már szóba került, hogy a győztesek jutalom táborozásban vehetnek részt. Hány nyertest választanak?

Az előző három évben negyven diákot tudunk elvinni, s ebből a létszámból húsz gyermek a határon túlról érkezett: Vajdaságból, Kárpátaljáról, Erdélyből és a Felvidékről. Reményeink szerint jövőre is ekkora kerettel tudunk számolni. A tábort Kiscsőszre, a Somló-hegy lábához szervezzük, amit a Nemzeti tehetség program egyéb eseményeivel szeretnénk összevonni. Ezt abból az okból tesszük, hogy a gyerekek arra lássanak példát, hogy fiatalként is lehet komolyabban foglalkozni a népművészettel. Olyan Népművészet Mesetere címmel rendelkező fiatalokkal találkozhatnak majd, akik ugyan egy generációval előrébb vannak, de mintát nyújthatnak arról, hogy nem csak az általános iskolában vagy a gimnáziumban lehet ezzel foglalkozni. Érdemes azt később is művelni, és akár egy adott szakmát is kitanulni.

Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTI/Komka Péter

Iratkozzon fel hírlevelünkre!