Az afganisztáni államhatalom összeomlása nem kizárólag az Egyesült Államok elhibázott stratégiájának és a Joe Biden-vezette adminisztráció katasztrófával felérő, kivonulással kapcsolatos döntésének köszönhető. Legalább ennyire hibásak azok a „szakértők”, akik a 2000-es évek elején az afganisztáni rendszer kiépítésén dolgoztak. Köztük volt annak idején a Párbeszéd jelenlegi országgyűlési képviselője, Szabó Tímea is.
Szabó Tímeát talán nem nagyon kell bemutatni a hazai politika iránt érdeklődőknek. Hamarosan a Párbeszéd nevű mikropárt színeiben Óbudán méreti meg magát a baloldali előválasztáson, saját pártja mellett a Jobbik és a Márky-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom támogatásával. A 2013-ig az LMP-ben politizáló Szabó azonban nem kizárólag magyar belpolitikai tevékenységéről lehet ismert. Egy, az életútját bemutató cikkében a Pestri Srácok szerzője korábban úgy fogalmazott: arról akár egy James Bond-film szereplőjét is mintázni lehetne, hiszen „gyenge nőként” háborús konfliktusok megoldásában vett részt, sőt, az afgán kormány felállításában is segédkezett – jegyezte meg kissé ironikusan.
A Hírextra.hu 2010-es cikkében azt írja, hogy Szabó feladata az ENSZ misszióján belül az új afgán kormány kapacitásfejlesztésének elősegítése volt. Néhány hónappal később csatlakozott a CARE International szervezetéhez, ahol országos emberi jogi felmérést vezetett.
Kutatás a politikai befolyásolás szolgálatában
A nyugati hatalmak és ügynökeik Afganisztánban folytatott tevékenysége gyakran csak a már meglévő problémák elmélyítésében ért el sikereket. Hogy Szabó Tímea hogyan és milyen hátszéllel futott be olyen diplomáciai karriert, hogy ebben a tevékenységben több fronton is részt vehetett, azt csak találgatni lehet. Ugyanakkor azok az interjúk, amelyeket politikai pályafutását megelőzően, illetve annak hajnalán adott, arra engednek következtetni, hogy sokkal több volt egyszerű diáklánynál, aki valamilyen szerencse folytán Kabulban találta magát.
Egy, civil szervezetek konzorciuma által készített 2003-as tanulmány (Speaking out: Afghan Opinions on Rights and Responsibilities) kutatóinak sorában is ott láthatjuk Szabó Tímeát. A projekt célja az volt, hogy
összehozza szervezetek egy csoportját kutatás, képzés és kollektív érdekképviselet révén az emberi jogok rendszerszerű előmozdítására Agfanisztánban.
hirdetésA módszerük – mint a tanulmányból kiderül – megpróbálta megragadni a hétköznapi afgánok „hangját” annak érdekében, hogy hosszú távon elősegítse a politikai változások széles skáláját. Céljuk tehát nem titkoltan az afgán politikába való közvetlen vagy közvetett beavatkozás volt. Erről bővebben azt írják a tanulmányban, hogy „a termékek számos innovatív erőforrást kínálnak, amelyek célja
a politikai változások befolyásolása Afganisztánban és külföldön egyaránt”.
Hogy ezek a politikai befolyásolási kísérletek milyen eredményeket értek el, azt idén augusztusban a saját szemünkkel láthattuk. Az USA elhamarkodott kivonulását követően egycsapásra összedőlt az afgán állam, és néhány hét alatt az emberi jogokat semmibe vevő, az iszlám radikális nézeteit hirdető tálibok kezébe került az ország.
Iszlamista tálib kommandósok a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren 2021. augusztus 31-én, a légi kikötõt eddig biztosító amerikai katonák távozása után. Az utolsó amerikai repülőgép felszállásával befejezõdött az Egyesült Államok leghosszabb, afganisztáni háborúja. Fotó: MTI/AP/Hvadzsa Taufik Szediki
Terroristákat finanszíroztak a nyugati hatalmak
Amikor súlyos hibákról beszélünk, szót kell ejteni a Nyugat tudatlanságáról, melynek egyik bizonyítékának tekinthető a Szabóék által jegyzett fenti tanulmány is.
A V4NA nemzetközi hírügynökség Rolf Tophoven német terrorizmus-szakértőt idézve nemrégiben arról írt, hogy egy afgán településen olyan mecset épült a német külügyminisztérium finanszírozásával, amelyről később kiderült, hogy a radikális iszlám és a Nyugat elleni uszítás központjaként működött; vagyis az iszlamista propaganda egyik melegágya volt. Tophoven szerint ez a példa jól illusztrálja azt a jelenséget, amikor a jó szándék ellenére, a Nyugat – fentebb is említett – tudatlansága miatt nem kívánt következményekkel kellett számolni. Kijelentette:
„a Nyugat talán legnagyobb hibája az volt, hogy nem értette meg teljesen Afganisztánt, és elhamarkodottan próbált ott demokráciát teremteni, ami végzetes hibának bizonyult.”
A kivonulás katasztrofális lépés volt – Marsai Viktor migrációkutató az afgán helyzetről
Kiemelt képünkön Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
