Nagyon közel az újabb migrációs hullám

Afganisztán

Afganisztánnal kapcsolatban a legpesszimistább jóslatok, feltételezések és elemzések is túl optimistának bizonyultak. Maga a Pentagon is úgy számolt, hogy legkorábban ősszel vehetik át az uralmat az országban a tálibok. Hogy Washingtonban tényleg ennyire elszámolták magukat, vagy maguk sem mertek szembenézni a valós helyzettel, az lehet, hogy már sosem derül ki és a következő hetek, hónapok szempontjából szinte mindegy is.

Elképesztő gyorsasággal foglalták el Afganisztán városait és tartományait a tálib harcosok és vasárnap este megtörtént az, amire mindenki számított, de senki sem gondolta, hogy ilyen hamar bekövetkezik: a tálib vezetők már az elnöki palotában, a nap folyamán elmenekült államfő dolgozószobájában fotózkodtak. Gyorsan be is jelentették, hogy a háború véget ért és hamarosan döntenek az új állam berendekezéséről és formájáról. Az egész annyira gyorsan történt, hogy pillanatok alatt káosz lett úrrá a városban, a nyugati diplomaták és a helyiek egymással versenyezve próbálnak kijutni Kabulból és az országból.

A tálibok ugyanis azt sem várták meg, hogy eljöjjön az augusztus 31-e, amikor az amerikaiak hivatalosan is elhagyják az országot.

Persze ahhoz, hogy ilyen gyorsan előrenyomuljanak, az is kellett, hogy a hivatásos afgán hadsereg tagjai a legtöbb helyen harc nélkül megadják magukat, vagy már előre elmenekjüljenek valamelyik szomszédos országba. Hiába tehát a rengeteg amerikai kiképzés, az elképesztő mennyiségű fegyver és egyéb haditechnika, harci kedvet, országvédő mentalitást nem sikerült adni az afgán katonáknak. Persze ez nem is könnyű egy olyan országban, amelynek lakói alapvetően nem a nemzetállamhoz, hanem törzsekhez, népcsoportokhoz lojálisak. És itt van az a totális félreértés, amellyel a nyugat az afgán helyzetet és az elmúlt időszak demokratizálási törekvéseit kezelte. 

Olyan országokban igyekezett ugyanis nyugati államformát, hadsereget és államszervezetet kialakítani, ahol a társadalmi berendezkedés logikájával, az adott népek fejlődéstörténetével ez teljesen össezegyeztethetetlen.

Ezt láttuk az arab tavasz által érintett szinte összes országban, ahogyan Irakban is, de az elmúlt évtizedekből számos további példát lehetne erre említeni. Afganisztán azért kirívó ebből a szempontból, mert a 20 év alatt felépített rendszer olyan gyorsan és annyira a darabjaira hullott, hogy pillanatok alatt kiderült: valójában a semmire építették. Érdekes és árulkodó volt egyébként a kínai külügyminisztérium közlése, amely szerint Peking nem zárja be a követséget és nem menekíti ki diplomatáit az országból. Ez pontosan mutatja, amit Kína jobban csinál: úgy terjeszti ki gazdasági és egyúttal politikai befolyását, hogy nem vár el cserébe olyan dolgokat, amelyek nem összeegyeztethetőek az adott ország rendjével. 

De térjünk vissza az afgán helyzethez, hiszen ami ott történik, magyar szempontból sem közömbös. Mert arra a kérdésre, hogy mi lesz most, egyelőre csak egy biztosat lehet mondani: a helyzet rosszabb lesz annál, mint ami eddig volt. A tálibok egy kis túlzással középkori kormányzást folytattak korábban és bár jelenlegi nyilatkozataik valamelyest szelídebbek, nem sok jóra számíthatnak a velük egyet nem értő afgánok, akik közül sokan már most menekülőre fogták. 

És ha a csaknem 40 milliós ország csak 10%-a és a több, mint 4 milliós főváros egy része elindul Európa felé, már annak is beláthatatlan következményei lehetnek.

Persze most Irán és Törökország is fogadkozik, hogy megállítja őket, Ankara egyenesen falat tervez építeni a török-iráni határra. Azonban látva az afgánok rémültségét és elszántságát és látva a hétfő reggel, a kabuli reptéren történt erőszakos jelenetekről készült videókat, nem tudom elképzelni, hogy mi lehet az az akadály, amely megállíthatja ezeket az embereket.

És ne felejtsük el: igaz, hogy Kabul Röszkétől majdnem 6 ezer kilométerre van, de a Google térképének számításai szerint autóval egy a táv alig 3 nap alatt megtehető. 

Ez azt jelenti, hogy az újra aktivizálódó embercsempészek hathatós segítéségével az első migránsok akár egy hét múlva a magyar határnál lehetnek, így sajnos ismét forró őszre számíthatunk, már ami a migrációs helyzetet illeti.

Kiemelt kép forrása: Pixabay

Iratkozzon fel hírlevelünkre!