A mentősök, akik Isten arcába néztek

Lelki feltöltődés

Az egészségügyben végzett munka különleges kapcsolaton alapul: a bizalom és a lelkiismeret találkozása. A beteg rábízza magát az egészségügyi dolgozó és a mentősök lelkiismeretességére. Ezért nem helyes pusztán csak klinikai esetként kezelnünk a betegeket. Szükséges az önzetlen odaadás és részvét az ápolók részéről. A zarándoklat azt a célt szolgálja, hogy ezt az empátiát és hivatástudatot az egészségügyi dolgozók még jobban elmélyíthessék magukban. Lelki feltöltődésről tehát van szó ezen a zarándoklaton – mondta el az eseményről Pifka Zsolt, Nógrád megye vezető mentőtisztje.

Arra a kérdésre, hogy ez a feltöltődés a koronavírus-járvány idején milyen segítséget jelenthet a mentős azt felelte: – Immár a harmadik hullámot követően vagyunk itt. Hálát adunk egy ilyen nehéz időszak után minden bajtársunkért, akik becsülettel helytálltak. A járvány megmutatta, hogy amit végzünk, az nem csupán egy foglalkozás. Az embernek többet kell adnia az önfeláldozásból. A betegápolóknak fontos többet adniuk a „hűvös betegellátásnál”. A lelki részre is figyelnünk kell. Azért, hogy ne égjünk ki, és hogy lelki szempontból is támaszt nyújthassunk a betegeknek, akikkel találkozunk – magyarázta a szervező.

Isten arca látható a betegek tekintetében

– Nap mint nap megtapasztalom a belső gyógyulások erejét – osztotta meg személyes tapasztalatát György Alfréd, az osztrák és magyar kamilliánus rendtartomány provinciálisa. A kamilliánus szerzetes az ünnepi szentmise elején örömének adott hangot amiatt, hogy a karizmát nem lehet kalitkába zárni. A mentősökre célozva kijelentette: Szent Kamill szívének lüktetése érintette meg őket is, amikor védőszentjükké választották. A szívet újra kell serkenteni, ami nem csak fizikai élesztésre vonatkozik – mondta az előadó.

A szerzetes szónok a betegekért tenni akaró patrónus mondását idézte: „Legyetek olyanok, mint a virág, mely árasztja illatát, és mindenütt otthagyja az illatának a nyomát” – utalt ezzel a provinciális a mentősök szolgálatának jóságára és emberségére, amellyel feltöltik az szívét akikkel csak kapcsolatba kerülnek a munkájuk során. 

– Ezért jó, hogy itt vagytok, és feltöltődtök Isten szeretetének illatával, hogy ti magatok is illatossá váljatok – tette hozzá György Alfréd, aki emlékeztetett arra, hogy a Vöröskereszt elindítója éppen a kamilliánus szerzetesek ruhájára varrt jelet kölcsönözte az életmentő szolgálatuk megkülönböztetésére. A Solferinoi csata során a szerzetesek az ellenfelek életéért is küzdöttek.

– A tenyereteken hordozzátok a szíveteket, és legyetek Isten illatának és gyógyító jelenlétének hírnökei: jók, emberek, hívő keresztények! Szent Kamill szerint a beteg és a szenvedő ember Isten szeme fénye. Ha bele szeretnétek nézni Isten arcába, nézzetek arra, akit éppen ápoltok – bíztatta a kamilliánus a mátraverebély-szentkúti kegyhelyre elzarándokló mentősök zarándokcsoportját.

Köszönet a mentős dolgozóknak

Az eseményen részt vett Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztáriumának parlamenti államtitkára. A IV. Szent Kamill zarándoklat résztvevőihez intézett szavaiban kifejezte háláját egyrészt Isten felé, másrészt azok irányában, akik az elmúlt másfél évben nagyon sokat segítettek a magyar embereken. Óriási leterheltséggel kellett a mentősöknek szembenézniük a vírusjárvány leküzdésében.

Az államtitkár idézte Olofsson Placid atya túlélési szabályainak egyikét: „könnyebb annak elviselni bármi nehézséget, akinek van kapaszkodója”. Rétvári Bence szerint Isten éppen ilyen kapaszkodót jelent, aki minden nehéz helyzetben erőt tud adni az embernek.

– Amikor azt érezzük, hogy a keresztényeket kirekesztés és kigúnyolás éri, ha a Jóistenhez fordulnak, nekünk újra a vallásszabadságért kell csatákat vívnunk. Mi azt szeretnénk, hogy Magyarországon akár a mentősök is elmondhassák, megvallhassák szabadon a hitüket – hangsúlyozta Rétvári Bence, aki szerint érdemes ezért a célért küzdeni szerte Európában.

 

Fontos a betegek lelke, foglalkozni kell vele

Csókay András idegsebész a mentősök zarándoklatának meghívott előadójaként elmondta, hogy a lelke mélyén ő mindig mentős maradt. – Az idegsebészeti munka során nem sok lehetőség adódik arra, hogy lelki dolgokról szó eshessen, pedig nagyon nagy szükség lenne rá. Ez a sebészi szakma nagy hiányossága. A viziteken rendszeresen tanúságot teszek Isten jelenlétéről, de valójában nem tudunk a betegek lelkével foglalkozni – mutatott rá a professzor.

Hozzátette, a lelki gyógyítást inkább a személyes tanúságtételei révén tudja végezni. Kiemelte a dekrisztianizálódott tudomány újraevangelizációjának szükségességét. – A büszke tudomány nem ismeri fel, hogy minden tudás Krisztustól ered, és Isten teremtette a világot. A tudomány nem tud teremteni, csak törvényszerűségeket ismer fel. Sajnos a mai tudomány istent játszik. Adott esetben pénzért, megbízásért hamis dolgokat terjeszt. 

Az idegsebész orvos a tudomány területén létező szellemi harc példájaként a sziámi ikrek szétválasztását hozta föl. A Jézus-imában kapott idegsebészeti ötleteinek és megoldásainak szakcikkeiben nem negedik megjelenni Jézus Krisztus nevét. Ha mégis benne lenne, nem hozzák le a szaklapok a tudományos tanulmányt. Legfeljebb abban az esetben, ha valamiféle „közös istenről” van szó.

– Az összes vallás közös istenéről beszélni hamis dolog, félreviszi az igazságot. Mi Jézus által megismertük a Szentháromság egy Isten belső természetét. A Szentháromságot nem, csak egy úgynevezett közös istent fogad el ma a tudomány. Tudomásul kell vennünk, hogy Isten az arcát Jézusban mutatta meg. Ezt nem viseli el a tudomány – szögezte le Csókay András.

Burn out ellen istenkapcsolat

– A mentősök Szent Kamilltól ellesett lelkülete ma leginkább a kiégettség elleni harcban mutatkozik meg. A hívő ember a lelki terhelést át tudja adni Krisztusnak. Így megőrzi az örömét és a kreativitását, még abban a helyzetben is, ha egy kissé végeláthatatlannak tűnik a munkája. A nem hívő ember lehet, hogy felveszi magára a szenvedést, ám valamilyen földi élvezettel akar majd megszabadulni tőle. Ezzel azonban tönkreteszi a saját lelki és testi életét. A burn out-nak tökéletes legyőzője az Úr, ha együtt élünk Istennel. Ezért meg kell újítanunk imádságban a hitünket. Ha ez nem sikerül, a kiégett személyzet a betegek kárára van – magyarázta Csókay András, aki az Eucharisztikus Kongresszus hírnöki szolgálatát is ellátja. 

A képre kattintva galéria nyílik! Fotók: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu

 

Ha Jézust kiiktatják a tudományból, az modern keresztényüldözés – Csókay András a Vasárnapnak

 

A kiemelt képen a mentős zarándokok menete látható Nógrád megye vezető mentőtisztjével, Pifka Zsolttal (j). Fotó: Vasárnap.hu/Szennyes Krisztián