Mit keresett Rákosi a Hargitán?
– Miért volt szükség arra, hogy Rákosi Mátyásnak különvonatot készítsenek?
– A kormányzati, protokollvonatoknak mindig jelentős szerepük volt. Nemrégiben munkatársam, Zsigmond Gábor számolt be arról, hogy a második világháború után Horthy Miklós különvonata miért nem kerülhetett vissza Magyarországra. A csehszlovák fél ellenállása miatt tehát egyértelművé vált, hogy szükséges lesz egy új vonat Rákosi Mátyás utazásaihoz.
1950 tavaszán döntött úgy a párt, hogy külön kormányzati vonatot hoznak létre. Azonban nem egy teljesen új vonatot építettek, hanem egy másik, szintén a háborús végveszélyben Nyugatra menekített szerelvényt alakítottak át.
– Akkor a különvonat, akárcsak Horthy Miklós esetében, eredetileg itt sem a kormányzati feladatok ellátására épült?
– Pontosan. Egy Hargita-típusú szerelvényt építettek át 1950-ben. Az egyedülálló motorvonat-konstrukció a két világháború közötti magyar mérnöki tudást dicséri.
Nagyon jó teljesítményű műszaki megoldásokat vonultatott fel a szerelvény.
Ahogy a neve is sejteti, Észak-Erdély visszatérése után került sor a Hargita típusú szerelvények legyártására. A MÁV 1942 októberében rendelte meg a szerelvényeket azzal a céllal, hogy a Budapest–Sepsiszentgyörgy közötti vasútvonalon biztosítsa általuk a személyszállítást. Elsőnek három darab, háromrészes motorkocsi szerelvény gyártását írták elő. Később a MÁV négyrészesre módosította a kiviteli terveket. 
A Ganz 1944-re le is gyártotta a járműveket, de a háborús zűrzavar miatt a szerelvények nem lettek üzembe helyezve. Ne feledjük, a nyár végére a keleti front elérte hazánkat… A motorvonatokat nyugatabbra irányították. Az első világháborús gyakorlattól eltérően a vonatokat és kocsikat már nem az ország közepén, Budapesten vonták össze, hanem legtöbbjüket a mai Ausztria területére menekítették. Számos szerelvény eltűnt, megsemmisült, vagy nem került vissza Magyarországra.
Az első Hargita 1948 decemberében tért haza, ebből a szerelvényből lett Rákosi Mátyás különvonata.
– Feltételezem, alaposan átépítették a kocsikat.
– A hazaérkező szerelvények nem voltak rossz műszaki állapotban, de érthető módon nem lehetett ugyanazzal a konstrukcióval üzembe helyezni őket, mint ahogyan 1944-ben legyártották őket. A Hargita-szerelvények a tervek szerint egyszerű személyvonatként közlekedtek volna, kormányzati vonatként tehát nem állhatták volna meg a helyüket.
A belső tereket a Középület Tervező iroda alakította át, míg a vonat kivitelezéséért a Dunakeszi Főműhely volt a felelős. Tárgyalótereket, hálófülkéket, konyhát kellett a szerelvénybe építeni, hogy a kormányzat és a vele utazó személyzet igényeit a vonatút alatt elláthassák. Az 1950-es évek végére hálókocsival bővült a szerelvény. 
– A Szovjetunióba is ezzel utazott Rákosi?
– Sajnos a kormányzati vonat úticéljainak kinyomozása igen nehézkes, kevés információval rendelkezünk ezekről az utakról. Annyi azonban bizonyos, hogy Rákosi Mátyás semmiképpen sem mehetett Moszkváig a saját különvonatával, mivel annak más volt a keréknyomtávja, mint amilyen a Szovjetunióban használatos.
– Mennyi ideig volt szolgálatban a jármű?
– A Hargita egy műszakilag nagyon megbízható szerelvény volt, elég jelentős futásteljesítménnyel rendelkezett. Hetven évvel ezelőtt, 1951. augusztus 11-én, a vasutasnapon adták át, de még 1969-ben is használatban volt, bár ekkor már egy elavult konstrukciónak számított, végül 1990-ben selejtezte a MÁV.
– Akkor bőven túlélte a Rákosi-korszakot.
– Bizony, a Rákosi-féle különvonaton sokat utazott maga Kádár János is, sőt többet is, mint elődje. Mondhatni az ő működése még szorosabban kapcsolódik a szerelvényhez. Mégis 1969-ben Kádár János személyes kérésére a Minisztertanács és a Belügyminisztérium jóváhagyásával került sor egy új, nagy kultusszal kísért különvonat, az Ezüstnyíl elkészítésére.
Tóth Gábor
Hihetetlen: Horthy étkezőkocsija egy szlovák vasutas nyaralójába volt befalazva
A lengyel katonák és a magyar fegyverek mentették meg Európát a bolsevizmustól
Kiemelt képünk forrása Szennyes Krisztián, Vasarnap.hu
