Hihetetlen: Horthy étkezőkocsija egy szlovák vasutas nyaralójába volt befalazva

Hogyan kerülhetett egy szlovákiai nyaralóba Horthy Miklós étkezőkocsija? Hogyan érkezett haza az elveszett szerelvény? Hogyan nézhetett ki a kormányzó protokollvonata fénykorában? Mindezek kiderülnek Zsigmond Gáborral, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettesével készített interjúnkból. Egy hihetetlen és nem mindennapi történet – happy enddel!

– Hogyan kerülhetett Horthy Miklós étkezőkocsija egy szlovákiai nyaralóba?

– Még sok a kérdés ezzel kapcsolatban, de az bizonyos, hogy a szerelvény, a 70-es évek második felében került a szenci tó partjára, ahol körbefalazták és nyaralót alakítottak ki benne. Egy volt vasúti dolgozó vásárolta meg a kocsit és így használta évtizedekig. Ez nem olyan nagyon szokatlan, mint ahogy elsőnek látszik. Ha belegondolunk, abban az időszakban idehaza is történtek hasonlók. Máshol is újrahasznosítottak ilyen vasúti járműveket, itt is ez történt. Az egykori étkezőkocsiban időszakosan laktak.

Tavaly az üdülő örökösei úgy döntöttek, hogy elbontják az ötvenéves nyaralót, és egy újat építenek a helyén.

Szlovák muzeológus és vasútbarát körökből tudtuk meg, hogy magyar feliratok vannak a kocsin. Hamarosan kiderült, hogy Horthy Miklós által is használt Turán szerelvénynek az egyik kocsiját rejtik a falak. A Közlekedési Múzeum – a MÁV Nosztalgia Kft.-n keresztül – kapcsolatba lépett a nyaraló tulajdonosaival

és megvette a szerelvényt, mielőtt azt elbontották volna.

Horthy Miklós étkezőkocsija elszállítása a szenci nyaralóból (Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)

Hogyan kerülhetett az Turán 9-es Szlovákiába?

– 1944 őszén számos vonat indult meg először a Dunántúlra, aztán pedig Németország felé. A magyar MÁV-os vasúti szerelvények gyakran meg voltak tömve állami és magánvagyonnal vagy éppen a zsidóktól elrabolt értékekkel. Ezeket a szerelvényeket az akkori hatalom nyugatra irányította. A háborús következmények hatására azonban több száz szerelvény rekedt Csehszlovák területen.

A Turán a bajor vasútvonalakon keresztül érkezett meg 1945 áprilisában Csehszlovákia területére, ahol hónapokig vesztegelt.

A szerelvényt nem sokkal később lefoglalták, és ekkor a csehszlovák állami vasutak intézkedésére Prágába irányították, ahol az 1970-es évekig használták, mint protokoll vonatot.

– Magyarország sosem kérte vissza a szerelvényt?

Dehogynem! De nem csak ezt a szerelvényt, hanem sok másikat és számos mozdonyt sem kaptunk vissza. 1949-ben Bebrits Lajos – az akkori közlekedési és postaügyi miniszter – kifejezetten azzal kereste meg a csehszlovák felet, hogy vegyék ki a csorbatói egyezmény hatálya alól a Turán vasúti szerelvényt, és adják vissza Magyarországnak. Bebrits arról tájékoztatta csehszlovák kollegáit, hogy a magyar népi demokrácia vezető személyiségeinek és azok külföldi vendégeinek a megfelelő utaztatását a MÁV nem tudja biztosítani, ezért kérik vissza szerelvényt.

Egyértelmű, hogy a miniszter Rákosi Mátyás számára kérte vissza a kocsit, de a csehszlovák vezetés nem adta vissza.

Horthy Miklós által is használt Turán 9-es Budapestre szállítása után (Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)

– Rákosi Mátyás és Kádár János számára később épültek különvonatok, Horthy Miklós esetében is így történt?

– Nem, a Turán nem Horthy Miklósnak épített protokollvonat volt. A szerelvény kocsijait rendszerint korábbi forgalmi kocsikból alakították ki. A Turán végül egy 12 kocsis szerelvény lett, de másként nézett ki például a harmincas évek elején vagy a háború alatt.

A megmentett 9-es kocsi például 25 évet töltött utasforgalomban azelőtt, hogy protokoll kocsivá alakították volna.

Ez államfői vagy a kormányzati eszközöknél ez nem mindennapos háttértörténet.

– Ezek szerint a kocsi már az első világháború előtt is üzemelt?

– Így van! Egy 1913-ban készült Ganz-darabról van szó, mely a magyar vasúti járműgyártás egyik terméke. Eredetileg a déli vasútvonalon, aztán később a Duna–Száva–Adria Vasúthoz került. Ez utóbbi egy magánvasút volt a két világháború közötti időben, miután azonban megszűnt, a szerelvények 1937-ben a dunakeszi járműjavítóba kerültek, és ott alakították át azokat. Az ottani munkákhoz készült rajzok, a vasúti szerelvény belső terei pontosan ismertek, mert szerencsésen fennmaradtak a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum archívumában.

Az 1937-es felújítás előtt készült képek a szerelvény belsejéről (Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)

Hogyan nézett ki ez az étkezőkocsi?

– Nem voltak rajta kirívó elemek, nélkülözte a kimondottan fényűző luxust. Egy jó színvonalú éttermi belsőt kell elképzelni. A szerelvénynek van egy tálalója, konyhája, ahol az ételeket előkészítették. A kocsinak a központi tere azonban a szalon.

A fennmaradt rajzok alapján tudjuk, hogy 14 bordó, bőr huzatú fotelje volt, mely egy nagy asztal körül sorakozott.

Itt lehetett étkezni és beszélgetni. Szerencsések vagyunk, mert a szenci nyaralóban megtalált kocsi jó műszaki állapotban van, annak köszönhetően, hogy körbe volt építve. Sőt, meglepően sok belső díszítő elem is megmaradt.

Szalonbelső egy 1936-ban készült látványterven (Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)

– Ismert a Turán többi kocsijának sorsa?

– Részint igen. Tavaly Csehországban találtak rá a Turán egyéb szerelvényeire. Sajnálatos módon időközben leégtek ezek a kocsik. A híradások szerint erősen leromlott állapotban voltak, hiszen évtizedek óta ki voltak téve az időjárás viszontagságainak.

A Turán egy másik szerelvénye azonban már a 80-as években visszakerült Magyarországra: ez pedig Horthy Miklós autószállító kocsija volt.

– Autószállító kocsi?

– Igen, ebben szállították a kormányzó autóját, mely igen gyakran a szerelvényhez volt csatolva. Amikor megérkeztek egy állomásra, ahonnan a további úti célig már nem lehetett a vágányokon továbbmenni, akkor az autó kigurult a szerelvényből és négy keréken folytatták az útjukat.

– Ön szerint mi az étkezőkocsi valódi értéke?

– A Turán 9-es szerelvény egy emblematikus és a közönség számára is jól értelmezhető elem. A szalonkocsi, az étkezőkocsi sokkal-sokkal beszédesebb, mint mondjuk, a távírda-, vagy az imént említett autószállító kocsi.

A szalonkocsiban folytak a protokollesemények, itt zajlott a legélénkebb társasági élet, a tárgyalások, a találkozók.

Az étkezőkocsi messze a legbeszédesebb. Ha elkészültünk a szerelvény felújításával és megtekintik azt, akkor sokakat meg fog majd érinti a történelem. Nagyon bízom abban is, hogy ez újabb komoly és részletes történeti kutatásokat is ösztönözni fog a témában.

Tóth Gábor

Románia megtámadása csak magyar blöff volt, de kieszközölte Észak-Erdély visszatérését

„Sorsuk felett őrködünk” – nyolcvan éve hangzott el Horthy Miklós kolozsvári beszéde

Szakály: Károlyiék a legkritikusabb időkben fejezték le a katonai vezetést

Kiemelt képünk forrása Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum