Budapest elveszett tetődíszei XXXIV.

Az elmúlt időszakban számos régi épület helyreállítása történt meg, azonban a tetőzet és a tetődíszek a helyreállításból rendszerint kimaradnak. Pedig a főváros sokkal nagyvárosiasabb látványt mutatna - Bécshez és Prágához hasonlóan -, ahol különös gondot fordítanak a tetődíszekre is. Az elmúlt hónapokban megkezdett épületmustrám folytatásaként öt olyan budapesti házat mutatok be, amely szinte kiált régi díszeiért.

A Szabadság téren áll, a ma még elhagyatott, de a közeljövőben újra eredeti szépségében pompázó, Adria-palota. A neobarokk stílusú épület az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. székházaként épült 1902-ben. A társaság első székháza Fiumében állt, melyet Freund Vilmos tervezett, a budapestit pedig az a Meinig Artúr építette meg, aki többek között a Stefánia Palotát és a Szabó Ervin könyvtárnak otthont adó Wenckheim-palotát. A külső ornamentika egyértelműen utal a társaság profiljára: a kovácsoltvas kaput delfinek, hullámok, horgony díszítik, a homlokzaton mindenhol hajókötél, kikötőgyűrűk, az épület sarkán díszes hajóorr. A középtengelyben elhelyezett ablak felett óriási kagyló, feljebb, a társaságot jelképező, hajózásra utaló motívumokkal ellátott pajzsmező, benne a szabad szemmel nehezen olvasható felirat, az Adria jelmondata: „Hazának használj!”. Ezt hímezték azokra a zászlókra, melyek a legnagyobb magyar tengerhajózási társaság gőzöseinek középső árbocán lengtek.  A két saroktorony közötti magastető és annak vörösrézből készült záródísze a második világháborúban megsérült, majd azt követően elbontották. Érdekesség, hogy az Adria-palota számos szuperprodukciónak biztosított helyszínt: itt forgatták többek között a Szárnyas fejvadászt és a Die Hard 5. egyes jeleneteit Bruce Willis-el.

A fantasztikus épületen még látható a magastető, amelyet a második világháborút követően bontottak el. (Forrás: www.pestbuda.hu)

Jó hír, hogy a mostani rekonstrukció során eredeti formájában fog visszaépülni a magastető. (Forrás: www.maps.google.com)

A Boráros térből nyíló Liliom utca 1-es szám alatti modernista bérház Gregersen Hugó (aki  építész is volt egyben, és nem utolsó sorban Lux Alice szobrászművész férje) számára épült 1942-ben. A környéken csak Oroszlános-háznak hívták a főpárkányzaton elhelyezett oroszlán vízköpőről. Az épület egyszerű vonalai, mészkő kockákkal burkolt homlokzata teljesen elütött a város historizáló karakterétől. Bejárata felett egy női és egy férfi alak mészkőből faragott szobra volt látható a második világháborúig. A városi legenda szerint egy szovjet katona fogadott arra, hogy 300 méterről távcső nélkül el tudja találni a férfi, majd a női alak fejét. Ha így volt, a fogadást megnyerte, mert a szobor teljesen megsemmisült. Az eredetileg lapostetős épület tetőrésze a rendszerváltás után beépült és a boltíves ablakokkal ellátott hatodik szintre még egy emeletet építettek apró toronysüveggel.  Ráadásul az eredeti mészkőkockákra egy teljesen épületidegen burkolatot helyeztek.

A modern épület látképe az 1942-es átadás után. (Forrás: www.szoborlap.hu)

A stílusát vesztett, öszvér épület napjainkban. (Forrás: www.szoborlap.hu)

A Margit-híd budai hídfőjénél, a Török utca-Margit Körút és a Frankel Leó utca által határolt hatalmas területen áll a Budai Irgalmas Rend egykori bérháza. A bérház helyén állt egykor a III. Béla által építtetett Szentháromság templom és annak temetője. A templom mellett létrejött települést sokáig Szentháromságfalvának hívták. A település és a templom a török dúlás áldozatává vált, helyén először prímási nyaraló, majd 1818-tól a Budai Irgalmas Rend 170 ágyas tébolydáját alakították ki. A bolondok háza az 1900-as évek elejére teljesen elavult, így a rend 1909-ben egy hatalmas bérházat építtetett a helyére Schomann Antal és Klinger József tervei szerint, szecessziós stílusban. A négyszintes épület attikával, magastetővel és díszes pártázattal rendelkezett, amelyek a második világháborúban megsérültek. Az 1950-es években történt felújításakor a megmaradt tetődíszeket is elbontották és egyszerű sátortetőt kapott az épülettömb. Földszintjén 1908-ban nyílt meg a Helios filmszínház, amelyet sokan csak Bem moziként ismernek. A mozi mellett működő egykori Szeifert kávéház gyakori vendége volt Déry Tibor író, aki (a pesti rossznyelvek szerint) a kávézó egyik félreeső helyiségében rendszeresen „bizalmaskodott” hölgyvendégeivel. 

A fényképen a Budai Irgalmas Rend bérháza még díszes tetőzetével látható az 1910-es években. (Forrás: www.skyscraperscity.com)

Az egykor Budai Irgalmas Rend-i háztömb, megskalpolva, különböző színű vakolattal. (Forrás: www.maps.google.com)

A Városliget sarkán áll a főváros egyik legpatinásabb oktatási intézménye, az Erzsébet Nőiskola, amelyet ma Teleki Blanka Gimnázium néven ismerünk. Az iskolaépület 1902-ben készült el Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei szerint magyar szecessziós stílusban. Tágas tantermek, kényelmes kollégiumi szobák, könyvtár, tornaterem, laboratórium, tenisz- és korcsolyapálya, valamint egy sziklakert biztosították a diákok számára a legkorszerűbb oktatás-nevelést. Az épület tetőzetén a Zsolnay-gyár szabadalma, majolika díszítés is volt. Budapest ostroma alatt, a Városliget térségében dúló ádáz harcok során megsérült az épület homlokzata és a tetőzete is. Pártázatának ékei és mázas tetőcserepei egészen az 1950-es, 60-as évekig az épületet díszítették. Az épület híres tanárai és tanulói voltak többek között Leövey Klára író, Boncza Berta (Csinszka), Kaffka Margit, Móricz Zsigmond lányai (Móricz Virág, Móricz Lili, Móricz Gyöngyi), Oszter Alexandra színésznő, Puskás Péter énekes és Tóth Ilona 56-os mártír is.

Az iskola a magyar szecessziós építészet egyik legszebb épülete. A homlokzat és a tetőzet még gazdag díszítéssel látható. (Forrás: FSZEK)

A Teleki Blanka Gimnázium homlokzata mára elkeserítő állapotba került. (Forrás: www.egykor.hu)

A Március 15. tér egyik legszebb épülete a 8-as szám alatt található. Az 1896-ban emelt négyszintes eklektikus bérpalota három homlokzattal rendelkezett. A tér felőli oldalon kétemelet magasságú, díszes záróelemben végződő magastető koronázta. A magastető három különböző színű és mintázatú palával készült, amely egyedinek számított a pesti oldalon. Sajnos a második világháborúban a szomszédos Hültl Dezső által tervezett épület tetőzete láncos bomba áldozatává vált. A robbanás hatalmas légnyomással járt, amely a palákból kirakott tetőzetet szinte teljesen elsodorta. A háborút követő új kultúrpolitika nem támogatta a historizáló épületek eredeti tervek alapján történő újjáépítését, így egy dísztelen és jellegtelen tetőzetet kapott.  Az új Erzsébet-híd építésekor a térszint egy emeletnyit csökkent, így a bérpalota eddigi földszintje mára magasföldszint lett. 

Az eklektikus bérház csodaszép tetődíszével 1919-ben. (Forrás: FSZEK)

Ma a City Hotel Mátyás működik a falai között. Az egykori díszes magastető nagyon hiányzik a világörökségi látványból. (Forrás: www.cityhotel-matyas.hu)

(A cikksorozat a jövő héten folytatódik!)

 

Fecske Gábor László

Iratkozzon fel hírlevelünkre!