Ilyenné válsz, ha Telexet és 444-et olvasol

Hadd kalauzoljam el Önöket egy különleges világba! Ez az a helyszín, ahol Orbán Viktort királlyá koronázzák. Olyan Magyarország, ahol lekapcsolják a netet. Az az állam, mely lezárja határait. És mindez nem valami félőrült, zsíros ételekkel és nehéz borokkal terhelt rémálomban történik. Nem bizony, ezek a mindennapjai azoknak, akik Telex-szel, 444-gyel és Mércével kelnek és fekszenek. Akik számára nem kétséges, hogy az ország diktatúra. Ők azok, akik még azt is bebizonyítják maguknak, hogy ellenzéki sikerek esetén sem kétséges a rezsim autokrata jellege.

Nem bizony, hiszen – Vörös Imre, egykori alkotmánybíró állítja -, a rezsim veresége is csak arra lenne jel, hogy az autokrácia most veszíteni akar. Ilyenek ezek a megrögzött autokraták, na!

Fotó: Puskás Panni Facebook-oldala

Ilyen a világa mondjuk Puskás Panni írónőnek. Róla onnan lehet tudni, hogy vagabund, de valódi entellektüel, hogy szabálytalanul felnyíratta a haját, valamint rovatot vezet a Glamourban és ír a Magyar Narancs részére. Ennyi, kérem. Meg is jelent első novelláskötete, amiben például egy olyan világra ébredhetünk, amelyet a bevezetőmben említettem. Persze Puskás Panni valamelyest önkritikus, hiszen saját maga beszél egy belpesti Facebook-buborékról.

És – teszi hozzá – természetesen ezért lett lelkes támogatója a mindenszarizmusnak.

Puskás Panni kevés dolgot tekint valódi, közéleti sikernek, mármint amiben része lehetett, de a NOlimpia-kampányt, illetve a 2019-es, józsefvárosi önkormányzati választást annak tartja. Azt sem felejti elmondani, hogy a reggeli kávéhoz Telex és 444 dukál, amivel rögtön a reggel kezdéseként fel***rhatja magát.

Mit ne mondjak, ha az imént már emlegetett mindenszarizmus hazai zászlótartói adnák nekem a napi betevőt, ami a híreket illeti, én is igen egzaltált lennék!

No, és arról is beszámol Puskás Panni, hogyan töltené az utolsó hetet, ha kiderülne, hogy itt a világvége. Természetesen csapatná és nem lenne józan! Hogy is lehetne illumináltságon kívül bármivel tölteni az utolsó napokat?

Szánthó Miklós és progresszív boogie-woogie

Arra kérem Önöket, hogy ne tekintsék úgy, mintha én személyeskednék. Személyeskedésbe mondjuk Ács Dani, a 444 újságírója kezdett Szánthó Miklóssal. Még a régi, matulás, indexes életérzés hátvédje Ács, aki biofüvet meg katit nyomat videókban, de Uj már a naplemente vérvörösénél is komcsibb Népszabiban toltam a gonzót Péter végülis ezért fizeti. Ács a minap a best of mindenszarizmus-életérzéssel akart lesújtani Szánthó Miklósra, mert… mert dobálgatták a progresszív darts-ot az irodában, nagy a hőség és ez jött ki. A zongorázó macskák és az új-zélandi súlyemelő manusgádzsi között kormánypárti fikázást talált el a nyíl? Valami ilyesmi lehetett.

Ami nagyon humoros próbált lenni, de valójában kínosan rossz, minden geget nélkülöző, lehangolóan nyilvános wc-szagú lett. Értjük mi, hogy a szerkesztőségben plusz falatozás jár érte az aluljárós vietnámi büfében, ha a kiosztott munkatárs ütni készül valakit, aki jobboldali, de ennek úgy kopott meg a bája, mint az egyszeri mikroadományozók száma. Ez a legrosszabb a személyeskedésen túl: nem vicces, nem vagány, nem jó. Csak egy kalap gyenge készítmény feldíszítve, de olyat kapni ingyen is. És ha valamit nem lehet megbocsátani annak, aki az írásból él, az az, ha érdektelen és unalmas. Na, az nagyon gáz.

Ács Dani
Forrás: TASZ Facebook-oldala

Azt persze nem tudom, hogy Puskás Panni hogyan ír. Lehet, hogy jól, lehet, hogy rosszul. Az ő példáját, a vele készült interjút azért hoztam fel, mert a poénkodáson túli világban bizony léteznek ilyen emberek. Olyanok, akiket – gondolnánk mi – csak a szándékosan kikarikírozott mémekben látunk. Az igazi liberálist és társait. Pedig itt vannak, velünk élnek. És totálisan más nyelvet beszélnek, mint mi.

Mit lehet velük kezdeni? Semmit, kérem. Nevessünk nagyokat, az is valami!

 

Trombitás Kristóf

A szerző további írásait ide kattintva olvashatja. 

A baloldal még mindig nem érti, hogy nekünk nincs eltartott kisujjunk?

Iratkozzon fel hírlevelünkre!