Idén május 22-én, a pünkösdvasárnapot megelőző szombaton tartják az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepségét, a csíksomlyói búcsút. A koronavírus-járvány miatt még az idén sem a megszokott módon, de már visszatérhet az ünnepi szentmise a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, a járványügyi szabályozások, a biztonsági előírások betartásával. A Vasarnap.hu több anyaggal is készül a búcsúval kapcsolatban, többek között helyszíni beszámolókkal is. Cikkünkben a csíksomlyói búcsú történetével és rendjével foglalkozunk.
A ma is álló kegyhely területét már korábban is spirituális célokra használták. Először a bencések építettek román stílusú templomot, majd őket a 15. század közepén a ferencesek követték. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben biztatta a lakosságot, hogy segítsenek a szerzeteseknek a templomépítésben, és ezért búcsú megtartását is engedélyezte. A négy évvel később befejezett gótikus templom főoltárát díszítette a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székelyleányarcú Mária-szobor, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb ereklyéje. Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága a koronát is beszámítva 2 méter 27 centiméter. A Máriát „Napba öltözött asszonyként” ábrázoló alkotást, mely karjában a kis Jézust tartja, többször festették újra, mígnem a múlt században megtiltották bármilyen módosítását. A szobrot 2012-ben megtisztították a rárakódott szennyeződéstől és védőbevonattal is ellátták.
Kovács Gergely gyulafehérvári érsek szentmisét celebrál a csíksomlyói kegytemplomban a csíksomlyói búcsú alkalmából 2020. május 30-án. A koronavírus-járvány miatt tavaly zarándokok nélkül lehetett csak megtartani a csíksomlyói búcsút (Fotó: MTI/Veres Nándor)
A legenda úgy tartja, hogy az első búcsújárást 1567-ben tartották, amikor pünkösd szombatján Csík, Gyergyó és Kászon Csíksomlyón összegyűlt népe a Hargita Tolvajos-hágójában legyőzte János Zsigmond fejedelem seregét, aki fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. A diadal után Csíksomlyón adtak hálát és megfogadták, hogy ezután minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak ide.
A már említett templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, de kegyszobrai épen maradtak. 1664-ben újjáépítették, ezután vált Csíksomlyó a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává. A mai nagy barokk templomot a 19. század elején kezdték el építeni, 1876-ban szentelték fel és 1948-ban kapott basilica minor rangot. A szabadtéri Hármashalom-oltár
Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült.
hirdetés
A csíksomlyói katolikus kegytemplom látszik a Barátok-feredője kapuján keresztül (Fotó: MTI Fotó: Varga György)
A bucsú rendje
A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre százezrek gyűltek össze, az erdélyi katolikusok azt vallják:
Csíksomlyóra minden magyarnak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia.
A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombati nagymise, amelyet a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kis-Somlyó és az azon túl emelkedő, 1035 méter magas Nagy-Somlyó erdős hegye közti széles hágó gyepén, a Hármashalom-oltárnál tartanak. A közelebbi, de sok esetben a távolabbi egyházközségek keresztaljai, búcsús közösségei is gyalog teszik meg az utat, a távolabbi vidékek búcsúsai szervezetten vagy egyéni kezdeményezés alapján érkeznek.
A búcsú napján a hívek énekekkel, körmenettel érkeznek, először mindig a gyergyóalfalvi keresztalja. A menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz, és a kegytemplom után kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna-kápolna irányában közelíti meg a mise helyszínét.
Ferenc pápa szentmisét pontifikál a csíksomlyói hegynyeregben, Erdélyben 2019. június 1-jén. A katolikus egyházfõ háromnapos pasztorális és ökumenikus apostoli látogatáson vesz részt Romániában (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
A búcsú nevezetes istentisztelete a csángó mise, a csíksomlyói plébániatemplomban a moldvai csángóknak tartott, magyar nyelven bemutatott szentmise, ugyanis a csángók szülőföldjén nincs rendszeres magyar nyelvű misézés. Szintén a csángókhoz fűződik a pünkösdvasárnap hajnali „napba nézés” elnevezésű hagyomány. Hitük szerint imádkozva a Kis-Somlyó keleti lejtőjén megláthatják a napban galamb formájában felrepülő Szentlelket, Jézus és Szűz Mária alakját. A 2019-ben Romániába látogató Ferenc pápa június 1-jén, egy héttel a búcsú előtt szabadtéri szentmisét pontifikált a csíksomlyói hegynyeregben, a pápalátogatás napját is fogadalmi búcsúnak nyilvánították.
A csíksomlyói búcsú és kegyhely 2020-ban került be a hungarikumok közé.
2021-ben ismét megtartják a búcsút
Az idei csíksomlyói pünkösdi mise mottója: „A Magasságbeli ereje borít be árnyékával”. A szentmise főcelebránsa Kerekes László, a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke, szónoka pedig Salamon József gyimesbükki plébános lesz. A búcsún 22 110 távolról érkező zarándok vehet részt, akiknek hivatalos kitűzőt kell használniuk, míg a helyieket a kitűző nélkül is felengedik a hegynyeregbe.
A búcsú teljes ideje alatt kötelező a maszkviselés, csak az egy háztartásban élők helyezkedhetnek el egymás közelében, a családoknak másfél méteres távolságot kell tartaniuk egymástól. A keresztaljákat lehetőség szerint a koronavírus ellen már beoltottakból állítják össze. Nincs arra vonatkozó tiltás, hogy Magyarországról és más országokból is érkezzenek zarándokok, de nekik azt javasolják, hogy televíziós és internetes közvetítés által inkább otthon éljék meg a pünkösdi búcsú élményét.
A pünkösdszombati nagymisét élőben közvetíti a Duna Televízió, a Mária Rádió és a kegyhely honlapja, emellett a zarándokoknak idén először letölthető telefonos alkalmazás nyújt eligazítást. Az applikáció háttérinformációkkal is szolgál.
Reméljük, jövőre már ismét teljes pompájában, korlátozásokkal lehet megtartani az összmagyarság legfontosabb vallási eseményét. Imádkozzunk pünkösd ünnepén ezért!
(MTI nyomán)
Kiemelt képünkön a csíksomlyói búcsú 2018. május 19-én (MTI: Mohai Balázs)
