Orbán nem akar nyerni 2022-ben, de ez is csapda


Mellár Tamás a minap publikált a Népszavában. Ebben semmi meglepő sincs, de mindenekelőtt hadd említsem meg, milyen csodálatos gondolatkísérleteket tesznek egyes baloldali véleményformálók. Itthon és külföldön is. Például Kim Lane Scheppele, hazánk árgus szemű demokráciafigyelője, a Princetoni Egyetem professzora. Szerinte Orbán Viktor úgy is dönthet, hogy elveszíti a választásokat, hiszen valójában azzal sem veszítene. Képzeljük magunk elé a politikust, akinek az a mesterterve, hogy ne nyerjen! Bámulatos újdonság. Mellár ugyanakkor csapdának minősítené azt is, ha Orbán nem nyeri meg a választásokat 2022-ben.

Úgy igazán már semmi sem lep meg, amikor progresszív valóságértelmezéseket látok, de ilyenkor egy valami csak kikristályosodik bennem: ilyen defektusok alakulnak ki, ha valaki valamit nem csinál, csak beszél róla. A politikamagyarázók és a politikába ugyan belekerült magas értelmiségiek – mint Mellár is –, a politika alapvető természetével nincsenek tisztában. Ebből indulnak ki ezek a világmegváltó, bombasztikus ötletek, amelyek csak egyetlen próbán buknak el, a realitásén. Mert amúgy bravúros gondolatkísérletek, nemde? Az nyer, aki nem nyer, mert igazából csak a győzelem lehet veszélyes. A politikát nagyon nehéz sikeresen csinálni, de egyben teljesen olyan, mint a foci: a szabályok egyszerűek.

Burány Sándor és Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselői, Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő, Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője, Bősz Anett független képviselő, Gurmai Zita szocialista képviselő, Szél Bernadett független képviselő, Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő és Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője (balról jobbra) elállja a házelnöki pulpitusra vezető lépcsőt az Országgyűlés plenáris ülésének kezdete előtt 2018. december 12-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Az irreális politikai gondolatok elvéreznek a választófülkékben

Az elmúlt 11 év baloldali bukásai pontosan arról adnak képet, hogy a realitás akkor is tort ül az irrealitás felett, ha utóbbit szajkózzák a baloldalon. 2014-ben a többséget nem érdekelték a kreált problémák, jogállamisági kritériumok és egyebek, mert a világos üzeneten túl az is nyilvánvaló volt, kiknek köszönhető, hogy tízezer forintokkal kevesebb rezsit kell fizetni. 2018-ban pedig látástól vakulásig ismételgethette ugyanez a baloldal, hogy a migráció nem is annyira veszélyes, ha egyszer a saját bőrükön is megtapasztalhatták a budapestiek, milyen helyzet állhat elő akkor, ha nincs kerítés. Vagyis védelem.

Ha egy politikai szervezet választást akar nyerni, akkor nagyon fontos, hogy legyen egy tábort össze- és megtartó üzenet, lehetőleg értékes üzenet, de egy széles réteget – javarészt érthető módon – egy dolog érdekel igazán: hogyan és milyen körülmények között él. Miként arányul ez az életszínvonal a pár évvel ezelőttihez képest és mit remélhetek a jövőtől?

Milyen kilátásaim vannak akkor, ha családot vállalok, építkezem, vállalkozom? A középosztály a lelki tényezőkön túl ennek szellemében dönt és a baloldal elmondhatja mantráját ezerszer is arról, hogy a pótlékot meg a segélyt lenne szükséges növelni, a társadalom gerince a középosztály. Ne várjon senki elnézést azért, hogy a kormány kiemelten támogatja őket. Ha létezik erős középosztály, akkor létezhet nemzeti jövő is. Azok a kreált, sokszor hamis, de mindenesetre is érdektelen felvetések, amelyek csak és kizárólag világnézeti alapokon próbálják megszólítani a választókat, nem lehetnek – remélhetőleg – túlzottan sikeresek.
Sok esetben erről feledkeznek el azok, akik ápolják, de nem csinálják a politikát. Ez végül nem a katedra, hanem az esztergapad terepe.

Az igazi konzervatívok és a sértettség

Aztán mondott Mellár Tamás mást is, például arról elmélkedett, hogy mostanság rosszabbak a közállapotok, nemcsak 2010-hez, de 1990-hez képest is. No most, soha ne felejtsük el, hogy ilyenkor saját magukról beszélnek. Nekik valóban rosszabb. Ők igazán sajnálhatják, hogy már nem 1990 van. Jó, ha nem feledkezik egy dologról az olvasó. Amikor ilyen magasröptű kijelentéseket tesznek, vonatkoztatva az egész társadalomra, akkor valójában a saját, sanyarú helyzetüket tárják elénk. Mellesleg nagyon helyes, ha ők nem érzik jól magukat, csak ne hagyjuk átverni magunkat ezzel az olcsó pszichologizálással.

Aztán, hogy ehhez miért csatlakozott IgaziKonzervatívként™️ Mellár, már az ő dolga, de mint tudjuk, a sértettség nagy úr és ha nem érkezik olyan felkérés, amit egy ilyen méltóság megfelelőnek talál, könnyen elkallódhat. Tán Mellár sem gondolta volna, hogy annak a Gyurcsánynak az irányítása alá fog tartozni, akit még egyetemi oktatóként kiröhögött, mint közismert komcsit a 80-as évek második felében, de a sértettség természetét az imént érintettem.

Teljesen felesleges a politikát nem értő emberek okfejtéseinek hitelt adni akkor is, ha azok igen magas szinten magyaráznak arról. Csak éppen közük sincs a valódi küzdelemhez. A Fidesz–KDNP nyerni megy ki a pástra 2022-ben. És bár erről a legfrissebb közvélemény-kutatások nem nagyon értekeznek, de folyamatosan erősödik a tömb. Márpedig ha válsághelyzetben, egy évvel a választások előtt pozitív a tendencia, akkor végül meg is értem, hogy miért ilyen hülyeségekbe kapaszkodnak az érdemi munka helyett.
Mert lehet, hogy utóbbiról gőzük sincs.