Budapest elveszett tetődíszei XXVI.

Legújabb kutatásaim során sorra bukkannak fel általam nem ismert, napjainkban már nem látható budai kupolák és tornyok. Cikksorozatom nem titkolt célja, hogy felderítsem és bemutassam Budapest elveszített tetődíszeit, hogy a bemutatott épületek lakói és tulajdonosai rádöbbenjenek, hogy mennyivel szebbek lehetnének lakhelyeik, ha újra eredeti fényükben ragyognának.

A budai Clark Ádám tértől egy háznyira áll az Északkeleti Vasúttársaság egykori székháza. A Fő utca, Apor Péter utca és Hunyadi János utca által határolt háromhomlokzatú bérház 1887-re készült el Hauszmann Alajos tervei szerint. Az eklektikus bérpalota téglaarchitektúrás homlokzatait a Víziváros két legszebb, gazdagon díszített saroktornya ékesítette. Budapest ostromakor a Várhegyet ért súlyos pusztítás során a saroktornyok megsérültek ugyan, de menthető állapotban maradtak egészen az épület 1961-ben történt felújításáig, amikor visszabontották azokat. Az épület érdekessége, hogy Konkoly-Thege Miklós híres csillagász-meteorológus igazgatósága alatt az Országos Meteorológiai Intézet elődje a Fő utcai (egykori Postapalota) első és második emeletén működött. A második emeleti homlokzatra ekkor került ki egy kovácsoltvasból és bádogból készült hőmérő állomás, amely hosszú évtizedekig a főváros egyetlen hivatalos mérőállomása volt.

A gazdagon díszített egyik saroktorony a fák sejtelmes takarásában, az 1940-es évek elején (Forrás: Fortepan)

Napjainkban már csak a saroktorony alapját láthatjuk (Forrás: www.maps.google.com)

A cseresznyefáival övezett Tóth Árpád sétány egyik legszebb bérháza a Moosmüller-bérház volt. Az épületet 1884-ben emelték özvegy Steiner Moosmüller Alojzia megrendelésére. Tervezője a híres Czigler Győző építész-műegyetemi tanár volt, akinek a nevéhez számos bérpalota és hivatali épület fűződik, többek között a Központi Statisztikai Hivatal, a Hold utcai és a Hunyadi téri vásárcsarnokok, a Műegyetem „CH” épülete, illetve a Gozsdu-udvar is. A kétszintes, eklektikus saroképület tetejét másfél emelet magasságú saroktorony díszítette. A torony elpusztult a második világháborúban, de a második emeletet azért bontották el, hogy az alacsonyabb épület jobban beleilleszkedjen a Vár panorámájába.

A Moosmüller-bérház látképe a saroktoronnyal, 1905-ben (Forrás: www.urbaface.com)

Az esztelen visszabontás után sem a második szint, sem a torony nem épült vissza (Forrás: www.maps.google.com)

A Dísz tér és a Tóth Árpád sétány által határolt saroktelken áll a Kovács-bérház. Nevét Kovács Pál özvegyéről kapta, akinek a megrendelésére 1893-ra elkészült az eklektikus, háromszintes, két sarokkupolával ellátott épület. Terveit Illés Gyula építész készítette. A századfordulótól a Magyar Hitelbank tulajdonába került, majd 1939-től a nagyváradi Szent Szív Alap vette birtokba, és maga számára átalakította az épületet. Nagy valószínűség szerint ekkor bontották le a sarokkupolákat – statikai okokra hivatkozva. A földszinti helyiségekben sörcsarnok, a Hollanzer és Okos fényképészet és a Magyar Királyi Posta működött. A második világháborúban a homlokzat és a tetőzet súlyosan megsérült, majd az 1950-es években a tetőzetet és a harmadik emeletet is elbontották a Várra vonatkozó új szabályozás szerint (így pusztultak el az Országh-bérház és a Moosmüller-bérház emeletei is). 1966-ban a sörcsarnok, a fényképészet és a posta helyiségeit egybenyitották és a Délbudai Vendéglátóipari Vállalat megnyitotta a Korona cukrászdát.

Balra az egykori Teleki-palota (később József főhercegi palota), jobbra az egykori Honvédelmi Minisztérium-Honvéd főparancsnokság tömbje. Középen a még háromszintes, sarokkupolás Kovács-bérház (Forrás: www.urbface.com)

Napjaink kiábrándító látképe, remélhetőleg már csak ideig-óráig látható a kormány által elindított nagyszabású rekonstrukciós program, a Nemzeti Hauszmann-programnak köszönhetően. Sajnos a Kovács-bérház kupoláinak visszaépítéséről még nincs információ, de úgy gondolom, hogy hamarosan sorra fog kerülni (Forrás: www-maps.google.com)

Nem messze a Dísz tértől, a Várhegy lábánál az Attila út 43-as szám alatt fekszik egy nagy múltú alma máter. 1896-ra készült el a nagy építész, Alpár Ignác (Vajdahunyad vára, Tőzsdepalota, Magyar Nemzeti Bank, Pénzügyminisztérium, Belügyminisztérium, Budapesti Értéktőzsde, Anker palota) által jegyzett I. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium. A főgimnázium név arra utal, hogy a sima gimnáziumokkal szemben, ez az intézmény volt jogosult az adott kerületben egyedüliként érettségi bizonyítványt kiállítani. A háromszintes eklektikus épület két darab négyszögletes saroktoronnyal, középen magastetővel rendelkezett. Budapest 1944/1945-ös ostromakor a Vérmezőn felállított szovjet ágyúk és a várat védő német–magyar egységek tűzpárbaja következtében pusztult el a gimnázium tetőzete és harmadik emelete.

Az újjáépítés során sem a harmadik szintet, sem a tetődíszeket nem építették vissza, ellenben egy épületidegen timpanon került a főbejárat feletti tetőzetre. Az intézmény neve 1946-tól Petőfi Sándor Gimnáziumra változott. A gimnázium igen neves diákokat képzett fennállása során. Itt szerezte érettségijét Benkő László zenész (Omega együttes), Gerevich Pál kardvívó, Göncz Árpád köztársasági elnök, Makovecz Imre építész, Máté Péter táncdalénekes, Medgyessy Péter miniszterelnök, Radnóti Miklós költő, Schmitt Pál köztársasági elnök, Tandori Dezső író és Vikidál Gyula énekes is.

A főgimnázium látképe a tornyokkal és magastetővel 1905-ben (Forrás: FSZEK)

A Petőfi Sándor Gimnázium a nemrég elvégzett homlokzatfelújítást követően. Sajnos a harmadik szint és a tetődíszek itt sem kerültek visszaépítésre (Forrás: www.wikipedia.com)

A Móricz Zsigmond körtér környéke hemzseg szecessziós épületekben. A tér egyik ikonikus épületét, a 16-os szám alatt található négyszintes szecessziós bérházat Svartz Jenő és Horváth Antal terveztek és 1919-re lett kész teljesen. A háromhomlokzatú saroktornyos épületet középen magastető, azon két apró torony koronázott. A második világháború alatt ádáz harcok dúltak a környéken, de ennek ellenére az épület kisebb-nagyobb sérüléssel megúszta az ostromot. Nem úgy az 1956-os forradalmat, amelyben a Karinthy Frigyes utcai tornyot és a magastetőt is kilőtték, csak a Fehérvári úti saroktorony maradt épen. A másik tornyot később, a 1990-es években történt rekonstrukció során építették vissza. Az épület középső tetőzete sajnos kimaradt, így az épület torzó maradt. 

Az eredeti tetődíszek a két világháború között (Forrás: www.skyscraperscity.com)

A nemrég készült felvétel tanúsága szerint az épület rossz állapotban van, igazán megérdemelné a teljes rekonstrukciót (Forrás: www.maps.google.com)

(A cikksorozat a jövő héten folytatódik!)

 

Fecske Gábor László

Iratkozzon fel hírlevelünkre!