Húsz év múlva halhatatlanok leszünk

agy számítógép

Érdekes jövőképet vetített előre Brian Cox angol fizikus, asztronómus, ex-popsztár, napjaink egyik legismertebb tudós figurája. Az a fajta, aki közérthetően el tudja mondani, mi újság, a népek pedig csüngnek a szavain. Most épp azt közölte, hogy nem telik bele 30 év, és halhatatlanok leszünk.

Cox, a The Sunnak adott nyilatkozatában rávilágít, hogy az emberiség, mióta az eszét tudja, keresi a halhatatlanság forrását. Kutatták a bölcsek kövét, a hibernációt, ma pedig a tudat mesterséges átültetését.

A fizikus szerint most közelebb járhatunk az „igazsághoz”, mint eddig bármikor. 

A várva várt áttörés

A robotika és a mesterséges intelligencia területén leírnak egy pontot, amikor a szuperintelligens gépek meghaladják az embert. Az elmélet szerint ettől a ponttól kezdve a technológiai színvonal exponenciálisan fog növekedni, ez pedig hatalmas kockázatot jelent az emberiségre nézve.

Cox kifejtette, hogy szerinte nincs különbség az emberi agy és egy számítógép működése között. Nem tartunk még ott, hogy az emberi aggyal egyenértékű számítógépet építsünk. „Jelenleg a csótány szintjén lehetünk, már ami az idegrendszer szimulációját illeti”– fejtette ki Cox utalva arra, hogy a kvantummechanikai törvények működéséből kiindulva egy nap valóban képesek lehetünk egy, az emberi agyhoz hasonló összetettséggel működő számítógép létrehozására.

Cox a halhatatlanság kulcsát a tudat „lementésében” látja. A fizikus szerint 2045-re képesek lehetünk a teljes tudatunkat felhőben tárolni, az adathalmazt később pedig használni, alkalmazni, így gyakorlatilag elérhetjük a tudati halhatatlanságot.

Keresztény szemmel

Szó se esik az Isten bennünk lakó Lelkéről, az elközelgett Isten országáról, de miért is esne egy természettudományos diskurzusban? Semmi keresnivalója ott. Ez viszont fordítva is igaz kéne legyen.

A beszélgetés félresiklik azon a ponton, amikor a természettudomány a metafizikáról, személyről és az ember halhatatlan részéről kezd el társalogni, ezek ugyanis nem kutathatók természettudományos módszerekkel – ezek a filozófia és teológia hatáskörébe tartoznak. Ugyanazt a valóságot vizsgálja mindkét terület, de más eszközökkel, más oldalról közelít.

Anyukám sütit sütött

Erre egy nagyon jó példa, amikor anyukám sütit sütött.

A fizikus azt mondja, nem az anyukám volt, hanem a sütőben lévő hő. A teológus viszont azt mondja, hogy ez igaz, viszont ez nem zárja ki azt, hogy a sütit az anyukám sütötte, sőt: szeretetből tette. A hasonlatból kiindulva a fizikus számára anyukám létezése, nem létezése teljesen irreleváns, napjainkban azonban valahogy mégis az az alaptézis, hogy nem létezik.

Túl gyorsan, túlságosan valótlan dolgokat jelentenek ki

Cox és a természettudomány nagyon röviden kijelenti, hogy szerintük nincs személy. Az emberi agy pusztán biológia, elektromos kisülések és egyebek. Ez az álláspont viszont cáfolható, mert ha képesek is lennénk megalkotni egy tökéletes idegrendszerrel bíró élőlényt, attól az még mindig csak valami lenne és nem valaki.

Személyt az ember nem tud teremteni. Nem az anyától és az apától származik, nem az ő kromoszómáikból, sejtjeikből származtatható; az új élettel létrejövő valakit, az ember személyét Isten teremti meg. Ez a személyiség nincs meg az állatokban, sem más élőlényben, ez az istenképiségünk egyik záloga.

Épp ezért nem jár soha sikerrel az ember, amikor klónozni szeretne valakit – létrehozhatnak egy biológiailag így-úgy funkcionáló masszát, de személyiséget nem ültethetnek belé.

És épp ezért nem fogják tudni soha digitalizálni tökéletesen az ember agyában rejlő dolgokat sem. Az információt rögzíthetik, strukturálhatják, de több az ember, mint nullák és egyesek végtelenje. 

Vitázni lehet erről, de akár vissza is térhetünk rá, úgy 20-25 év múlva.

Varga Gergő Zoltán

 

Kiemelt képünk forrása: Analytics Insight

Iratkozzon fel hírlevelünkre!