Bioetikus válaszolt a kérdéseinkre a katolikus egyház szerint elfogadható vakcinákkal kapcsolatban
Bioetika rendkívüli helyzetben
– Az aktív szereplőknek – kormány, közigazgatás, egészségügy, katolikus egyház és más felekezetek stb. – normális és rendkívüli helyzetben is ugyanazokat az etikai szempontokat kell követniük? Mit mondhat erről a katolikus bioetikus?
– Valamennyi felsorolt tényezővel szemben alapvető etikai elvárás, hogy az emberi élet védelmében, a közjó és a társadalmi igazságosság szem előtt tartásával ítéljen, cselekedjen és nyilatkozzon. Tekintettel a helyzet rendkívüliségére, ilyenkor az áldozatvállalás és a „rendes”, megszokott életben alkalmazottakhoz képest különleges etikai szabályok is alkalmazhatók.
– Bármiféle új, eddig nem megszokott etikai szabály szóba kerülhet ilyenkor? Mi biztosít kontrollt a rendkívüliségben?
– Ezeket az etikai szabályokat megfelelő indokokkal alá kell támasztani, és teljes nyíltsággal fel kell tárni az érintett közösség előtt. Ellenkező esetben megrendül a társadalmi bizalom, ami rontja a társadalmi szolidaritást. Káoszhoz, igazságtalansághoz, erkölcsi, emberi, anyagi veszteségekhez vezethet.
– Milyen indoklásra kell itt gondolnunk?
– A járványellenes küzdelemben hivatásukból fakadóan szerepet vállalók mellett figyelmet kell tanúsítani a mindennapi emberek körében jelentkező lelkiismereti kérdéseknek, erkölcsi aggályoknak, etikai dilemmáknak. Segítséget kell adni számukra, hogy megfelelő tájékozódás után átgondolt és felelős döntéseket tudjanak hozni, és ebben segíteni tudják azokat, akikért családtagként, helyi közösségek tagjaiként, véleményformálókként felelősséget viselnek.
Egyházi iránymutatás etikai kérdésekben
– Az egyház számára is juthat feladat ezen a téren?
– A katolikus egyház mind az egyes személyek, mind a katolikus közösség támogatását egyik fő feladatának tekinti. Az egyház a társadalmi igazságosság és az emberi élet védelmével összefüggő etikai kérdésekkel talán a legrégebben és legkövetkezetesebben foglalkozó nem politikai intézmény. Bioetikai és társadalmi kérdésekben arra törekszik, hogy mind a személyes döntések során, mind pedig a politikai, kutatási-fejlesztési, gazdasági, társadalmi szintű és globális vonatkozású döntések során érvényes eligazítást adjon.
– Most sem mulasztotta el a Vatikán az egyházi állásfoglalást ebben a kérdésben. Jól tudom?
– A Hittani Kongregáció már az első Covid–19 elleni oltóanyag engedélyezésekor határozott állásfoglalást adott ki 2020. december 20-án. Ezt az állásfoglalást a vatikáni Covid–19 bizottság és a Pápai Életvédő Akadémia Vakcina mindenkinek. 20 pont a tisztességesebb és egészségesebb világért című közös nyilatkozata követte 2020. december 29-én. Ezek a megnyilvánulások ráépülnek a korábbi tanítóhivatali állásfoglalásokra, így a Hittani Kongregáció Dignitas Personae című állásfoglalására és a Pápai Életvédő Akadémia számos dokumentumára.
– Mire kap eligazítást a hívő ember e dokumentumok alapján?
– A két nyilatkozat fő célja, hogy egyértelmű útmutatást adjanak a katolikus hívők számára, és tájékoztassák a nem katolikus embereket arról, hogy mi az egyházi álláspont, s végül a döntéshozók számára is egyértelművé tegyék a katolikus közösség elvárásait velük szemben.
A Vatikán vs. lengyel püspökök?
– Ennek ellenére a napokban a lengyel püspökök a vatikáni álláspontnál is szigorúbb iránymutatást fogalmaztak meg a híveik felé. A szentszéki dokumentumok erkölcsileg megengedőbbek lettek volna?
– A vatikáni előzmények után született a Lengyel Katolikus Püspöki Kar állásfoglalása. A katolikus erkölcsi tanítást valló lengyel szakemberekre támaszkodva a lengyel egyházi vezetők egyrészt továbbítják a vatikáni „üzenetet” híveikhez, másrészt válaszolnak a helyi egyházban és a társadalomban jelentkező kérdésekre, állást is foglalva azokban. Ez minden jelentős katolikus közösséggel rendelkező országban szükséges lehet.
– De első látásra mintha az egyházi hierarchiában nem alakult volna ki közös nevező a kérdésben, nem így van?
– A vatikáni és a lengyel egyházi állásfoglalás egybehangzó. Kiemelik, hogy az emberiség szükséghelyzetben van, amit további szükséghelyzetek – egészségügyi, gazdasági, ökológiai – tovább terhelhetnek, ezért azonnali intézkedésekre és társadalmi szintű együttműködésre van szükség.
Fenntartja, hogy a közegészségügyi cél nem igazolja az oltások előállításához abortuszból származó sejtek felhasználását, ezért az ezek alkalmazása nélkül előállított vakcinák az etikailag elfogadhatók.
A jelenlegi helyzetben az etikai felelősség differenciált
– Tehát mégsem megengedhető abortuszból származó sejtek felhasználásával készített vakcinákat beadatni magunknak? A Vatikán nem differenciálta az etikai felelősség szintjeit a kialakult járványhelyzetben?
– A jelen helyzetben az etikai felelősség differenciált, megoszlik az érintettek között. Tehát
amikor elérhetetlen az etikai szempontból kifogástalan vakcina, nem ütközik a katolikus erkölcsbe egy etikailag aggályos módon kifejlesztett oltóanyag elfogadása.
A kongregáció azt is hangsúlyozza, hogy az oltás ne legyen kötelező, önkéntesnek kell lennie. Az egyéni mérlegelésnél kinek-kinek nemcsak a saját egészségének védelmét kell figyelembe vennie, hanem a közjót, mások egészségének megóvását is. Az is fontos, hogy a vakcinák mindenki számára elérhetők, ingyenesek legyenek. Itt külön figyelemmel kell lenni a legkiszolgáltatottabb személyekre és a legszegényebb országokra.
– A közjó és mások egészségének megóvása érdekében nem az lenne most a feladat, hogy az oltások – kozmetikumok, csokoládék stb. – hajdani, abortusszal kapcsolatos kiindulását a jelenlegi járványhelyzetben másodlagos etikai szempontként értékelje még a keresztény ember is?
– Minden egyes embert, családját, környezetéhez fűződő kapcsolatát, életét, testi-lelki egészségét, egzisztenciális biztonságát, boldogulását alapvetően befolyásolják a válságkezeléssel kapcsolatos események, döntések. Ezek a döntések egész életünkre kihatnak, következményeit mind az egyén, mind a közösség, végső soron az egész nemzet, az emberiség viseli. Egy-egy jóvátehetetlenként megélt döntés egész további életünket megbélyegezheti egyéni, családi, de még nemzeti közösségi szinten is. Ezért is nagyon fontos, hogy e döntések során segítséget kapjunk és adjunk, hogy minden fontos ismeret és szempont mérlegelésével, tiszta lelkiismerettel döntsünk, cselekedjünk és nyilatkozzunk.
Az alkalmazható oltások a katolikus keresztény számára
– Ebben segíti a katolikusokat mind a vatikáni, mind pedig a lengyel püspöki kar legutóbbi állásfoglalása?
– A katolikus embereknek nélkülözhetetlen segítséget nyújt az egyházuk, hogy alapértékeikhez, meggyőződésükhöz híven, hosszú távon érvényesen tudjanak dönteni ebben a soha nem látott, rendkívüli helyzetben. Az is fontos, hogy a nem katolikusok megértsék katolikus embertársaik indítékait, viselkedését. Végül pedig minden nyilvános felszólalás jelentős azokban a kérdésekben, amik széles körű, politikai, nemzeti, kulturális és vallási sajátosságokon túlmutató összefogást igényelnek, mint a világjárvány mielőbbi leküzdése, s különösen az önmaguk érdekében fellépni nem tudók védelme, megfelelő ellátása.
– Összefoglalva tehát: etikai szempontból a jelenlegi járványügyi helyzetben nem aggályos olyan vakcinával oltakoznunk, amelynek bármiféle köze van az abortált magzatokból előállított sejtvonalakhoz?
– Az előzőekből következően, amikor valakit behívnak oltásra, és egy olyan oltás beadását ajánlják fel számára, amely a katolikus megítélés szerint etikailag elfogadhatatlan módon került kifejlesztésre, akkor tekintettel a népegészségügyi válsághelyzetre és arra a közösségi érdekre, ami a lehető legtöbb ember egyedül oltással elérhető mielőbbi védettségéhez fűződik,
a katolikus egyház is elfogadhatónak tartja az ilyen oltás elfogadását hívei részéről. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez nem teszi elfogadhatóvá azt az eljárást, ahogy azt az oltóanyagot előállították.
Nem indokolt a vakcinák között válogatnunk erkölcsi szempontból
