Kína vs. Amerika, avagy melyik állam lesz a világtörténelem hetedik birodalma?

Mely állam vívja ki magának a hetedik birodalom címet a világtörténelemben? Milyen térben zajlik ma a valódi világháború, és meddig tartják még életben mesterségesen a haldokló Amerikát? – ezekről beszélgettünk Bogár Lászlóval készült interjúnkban. A közgazdász, publicista szaktekintély szerint a nagyhatalmak harca mellett ma egy ócska, pusztító identitásháború zajlik, ami széttiporja a nemzetet és a családot. Azt pedig lassan már senki nem tudja, mi a valóság, hisz a narratívák, vagyis a valóságot elbeszélő történetek globális háborúja zajlik. A világ igazi ura pedig az lesz, aki uralni tudja az emberi tudatot.

Bogár László (Forrás: Háttérkép/HírTv)

– Az egyre inkább egymásnak feszülő Amerikai Egyesült Államok és Kína is rendelkezik nukleáris fegyverrel, de – reményeink szerint – mindketten megmaradnak a fenyegetőzés szintjén. Elképzelhető, hogy csak egyfajta proxy háborút, digitális hadviselést vívnak majd, és a cybertérben vagy a kereskedelemben dől el a harc?

– 2011-ben a J. P. Morgan, a világ egyik legnagyobb befektetőtársasága készített egy tanulmányt, melyben bemutatta, hogy 1400-tól 2100-ig hat birodalom uralta a világot: portugálok, spanyolok, hollandok, franciák, britek és végül – jelenleg is – az Amerikai Egyesült Államok. A hetedik birodalmat még nem tüntették fel, de az már látszik, hogy valamikor 2035 és 2045 között az amerikai birodalomnak is vége. És ezt több tanulmány is megerősíti. Ennek oka elsősorban a lelki, erkölcsi, szellemi széthullás.

Egy beteg világban élünk. A nyugatias modernitás egy patologikus evolúciós zsákutca az emberiség számára.

Mégis megy előre, halmozza a belső feszültségeket, problémákat, és bár azt ígéri, hogy mindent megold, valójában semmit nem tud. A világ nyilván nem alaptalanul retteg a nukleáris háborútól, de ennél sokkal veszélyesebb fegyverek is vannak ma már. Egyes elméletek szerint a koronavírus is egy biológiaifegyver-kísérlet, de ezt mi sosem tudjuk kideríteni. Egyelőre még küzd egymással a két nagyhatalom, Amerika és Kína. A szokványos fegyvereket valószínűleg nem vetik be, inkább csak erőfitogtatásra használják. De a háború közöttük valójában már zajlik, ami egy lélektani hadviselés.

– Melyik állam lesz a világtörténelem hetedik birodalma?

– Ha az elmúlt hatszáz év logikáját vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy ezek mindig nagy, nyugati nemzetállamok voltak, és Európában alakultak ki, délről észak felé haladva, aztán amikor nálunk elfogytak a lehetőségek, jött az óceán túlsó partján összegründolt Amerikai Egyesült Államok. Logikailag egyébként Németországnak kellett volna következnie, és be is jelentkezett a 19-20. században, de a két világháborúban visszaverték e törekvését.

Ma pedig már nincs olyan nyugati nemzetállam Európában, ami világbirodalom lehetne.

Tehát egy nem nyugati, de nyugatosodott világbirodalom jön, ami értelemszerűen Kína. Valószínű azonban, hogy nem egy nemzetállamként tölti majd be ezt a szerepét, hanem egy olyan egyességrendszer jön létre, amit több nagyhatalom alkot majd.

– Milyen fegyverekkel harcol Kína és Amerika ebben a már zajló háborúban?

– Az igazi fegyverrendszerek valójában a soft fegyverekből, vagyis a három közvetítő mezőből állnak: a kereskedelemből, a pénzből és a médiából. A kereskedelem a fizikai árukat jelenti, a pénzrendszer a szimbolikus árut, vagyis magát a pénzt, a média pedig a szimbólumok szimbólumait hordozza. Sőt,

egészen pontosan a média gyártja le a „valóságot”. Ma már nincs társadalmi valóság. Illetve van, csak senkit nem érdekel, és senki nem is tud hozzáférni.

Fogalmunk sincs valójában, hogy mi a valóság. A földön élő közel nyolcmilliárd ember már sokkal komplexebb rendszerben él annál, hogy bárki ellenőrizni tudná. Az ember azért rendkívül veszélyes lény, mert létre tud hozni olyan dolgokat is, amelyeket már nem képes kontroll alatt tartani. Tehát inkább a narratívák, vagyis a valóságot elbeszélő történetek globális háborújáról van szó, még ha közvetlenül Amerika és Kína globális háborúja zajlik is. Ez az igazi fegyver, maga a média, hisz aki az emberi tudatot, gondolatokat, érzéseket uralja, az a világ igazi ura.

– Hogy áll jelenleg ez a harc? Kína vagy Amerika forgatja jobban a soft fegyvereket?

– Amerika a kereskedelmet illetően már elvesztette a háborút, soha nem tudja már Kínától visszavenni a globális kereskedelmi főhatalmat. Már csak azért sem, mert Kína a makroglobalizációs kereskedelmi hatalma mellé egy mikroglobalizációs kereskedelmi hatalmat is felépített, amit a világon senki nem tud utánacsinálni. Egyetlen állam se képes produkálni ugyanis azt, hogy a világ száz országában százmillió családja éljen. Ez egy hihetetlenül finoman megszervezett hálózat, amit tökéletesen működtetnek.

Amerika húsz éven belül pénzhatalmi befolyását is elveszíti, és ezzel valójában lehanyatlik az amerikai birodalom.

Amit a legtovább kezében tarthat, az a média. Donald Trump színre lépése előtt az amerikai birodalmi média totálisan uralta Amerikát és a világot is. Trump paradox módon kicsit olyan, mint Gorbacsov volt annak idején: ő verte be az első hatalmas szöget a saját állama koporsójába. Amikor azt mondta kampányszlogenjében, hogy „Make America great again!” (Tegyük újra naggyá Amerikát! – a szerk.), akkor ő valójában a nemzetállamra gondolt, nem a birodalomra. Hiszen tudta, hogy a birodalomnak úgyis annyi. Ő a nemzetállam-Amerikát akarta naggyá tenni, hogy az ne szoruljon az összeomló birodalom romjai alá. Amerika hármas háborút folytat. Egyrészt Kínával és Oroszországgal, másrészt a saját nemzetállamával, melyet kifoszt, mert az összadóssága már nagyobb, mint az összvagyona. A háború harmadik szintje pedig az, hogy a szerencsétlen, ebből az egészből semmit nem értő amerikai társadalom háborút folytat saját magával, vagyis egy permanens, lappangó polgárháborús állapot áll fenn.

Joe Biden amerikai elnök beiktatásáról szóló tudósítás egy utcai kivetítőn Hongkongban 2021. január 21-én. MTI/EPA/Jerome Favre

– Miért jó Kínának, hogy kínai kolóniák élnek világszerte? Információt szolgáltatnak az otthoniaknak?

– Főként azt. Kína valóságos tudása a világról nagyságrendekkel jobb, mint bárkié. És emellett nagyon fontos szempont, hogy nemcsak információkat gyűjtenek, de befolyással is bírnak az adott állam gazdaságára. És mindezt észrevétlenül teszik. Nehéz megmondani, hogy ezek fényében hogyan is tekinthetünk Kínára, amely a világ legősibb szakrális kultúrája, de kommunista diktatúraként szuperkapitalizmust épít. És mint szuperkapitalista hatalom, világhatalomra tör. Ez egy elég zavarosan és nehezen definiálható mondat, de mégis erről van szó, vagyis ma még nem tudjuk, milyen lesz a világbirodalom-Kína identitása.

– Kína nemrégiben Iránnal kötött együttműködési megállapodást. Ennek van komoly jelentősége? Kialakíthatnak ketten egy „minibirodalmat”?

– Irán azért fontos, mert geostratégiailag rendkívül érzékeny helyen van, óriási erőforrásokkal rendelkezik, és nem hajlandó behódolni az amerikai birodalomnak. Így Kína, Oroszország és Irán egyességrendszere rendkívül veszélyes lenne az amerikai birodalom számára.

– A világpolitikát illetően milyennek látja az új amerikai elnök, Joe Biden személyét? Nem is kérdés, hogy egy bábember, ráadásul egyre tehetetlenebb kora és betegségei miatt. Miért őt tolták az állam élére?

– Biden minden szempontból jelentéktelen figura. Már akkor is az volt, mielőtt a demencia eluralkodott rajta. Erkölcsileg felháborító, hogy egy beteg embert löktek az elnöki székbe. Megalázó mémek tömege készül róla. A személye egyébként szimbolikus ebből a szempontból: egy széteső birodalom élén egy demens vezető áll. Semmilyen jelentőséget nem tulajdonítok a személyének. Még csak nem is báb, mert annak se alkalmazható. Inkább csak „odavetítik”. A háttérhatalmak célja valószínűleg az volt vele, hogy végrehajthassanak olyan változtatásokat, amely során zavaró lenne, ha bármilyen értelemben lenne személyisége az elnöknek.

– És nem ő volt az első ilyen ember Amerika élén…

– Ronald Reagan például westernszínész volt. Viszont kiválóan eljátszotta az elnöki szerepet. Schwarzenegger is jól szerepelt kormányzóként. És Európába is begyűrűzik lassan ez a trend: Ukrajna élén is egy egykori színész áll Volodimir Zelenszkij személyében. Színészt tenni egy ország élére kifizetődő, hisz „meggyőzőek”, s minden végrehajtható a hátuk mögött.

– Nyilván Biden elnöksége arról is szól, hogy mihamarabb helyére ültethessék Kamala Harrist, aki egyrészt nő, másrészt afroamerikai. Vele és a transzgender egészségügyi miniszterükkel hatalmas lépést tennének az elfogadás szivárványszín ösvényén…

– A telhetetlen globális hatalom láthatólag azt szeretné, hogy minden országban egy fekete bőrű, homoszexuális, globalista, ultraliberális, sötétzöld „nő” legyen a vezető, mert így minden hagyományos identitás egyszerre lenne elpusztítható.

A világot ma egy olyan identitásháború határozza meg, ami elemi szinten el akarja venni a nemi identitást, ezért széttiporja a családot.

Nacionalistának és populistának állítanak be mindenkit, aki ragaszkodik még a nemzethez. Az európai keresztény embertől pedig el akarják venni a saját kultúrájához való ragaszkodását azzal, hogy rasszistának minősítik. Ez a három jelző, a homofób, nacionalista és rasszista valójában az identitás három szintjét zúzza szét. A nemi identitást, vagyis a családot, a nemzet és az európai keresztény kultúrát. Harris sem egy komoly szereplő az amerikai vagy a világpolitikában, de a személye erősen jelzésértékű.

Joe Biden még alelnökként (b) Jüan-csao kínai alelnökkel Pekingben 2013. december 5-én. (Fotó: MTI/EPA/Pool/Andy Wong)

– Biden gyakran sértegeti Putyint, legutóbb épp gyilkosnak nevezte. Oroszország mekkora kihívás Amerikának, és milyen szerepe lehet a jövőben?

– Ha a Nyugat uralni akarja a világot, akkor az Uráltól a Jangcéig tartó, a mai Oroszországot és Kínát magába foglaló óriási és a világ számára döntő fontosságú térséget kell mindenáron uralnia. Az USA szétesését az is mutatja, hogy egyszerre akar háborút viselni Oroszország és Kína ellen. Ez rendkívül konktraproduktív, hisz ez az abszolút biztos módja annak, hogy az amerikai birodalom a maradék befolyását is szétverje. Ezzel ugyanis pont ő kényszeríti ezt a két államot arra, hogy egy olyan nagy eurázsiai együttműködési rendszert hozzanak létre, amibe ha a Németország által vezetett Európát is bekapcsolják, az az amerikai birodalom végét jelentené. Ezért igyekszik egyébként Amerika külön-külön meggyengíteni Európát, Oroszországot és Kínát is, és szétverni köztük az együttműködési rendszert.

– Németországot mennyire lehet ma komolyan venni? Kicsit impotensnek tűnik abból a szempontból, hogy még mindig gyötri a lelkifurdalás a holokauszt miatt. Csak azért, hogy újra és újra bizonyítsa: ők már nem azok a németek, akik azokat a szörnyűségeket elkövették, inkább készek befogadni minden migránst, meggyengítve ezzel a saját nemzetállamukat.

– Az identitás, az önazonosság felszámolása zajlik ott is. Ezen az elmúlt 75 év során sokan sikeresen dolgoztak, pedig azóta lassan a negyedik generáció nőtt fel. A német barátaimtól tudom, hogy ezt sokan felismerték, aggódnak is emiatt, és azt mondják: véget kell vetni az identitásfelszámolásnak. Nem lesz könnyű. Míg Oroszországban vagy Kínában van szerepe a hazafias erőknek, azoknak, akik az önazonosságot döntő fontosságúnak gondolják, Európában pont fordított a helyzet. A politikai rendszert jórészt azok az erők uralják, amelyek az európai keresztény fehér ember identitásának teljes felszámolását tűzték ki célul.

Nem véletlen akarják Orbán Viktort a rendszerével együtt megsemmisíteni. Megengedhetetlen számukra, hogy valaki Istenről, hazáról és családról beszéljen.

Be akarják darálni az önazonosságot. A világhatalmaknak mindig engedelmes bábukra volt szükségük.

– Van értelme annak, hogy mi, ilyen kicsi államként küzdünk azért, hogy megőrizzük identitásunkat minden téren? Vagy úgyis megesznek minket reggelire?

– Minden embernek és minden közösségnek fel kellene tennie magának azt a kérdést, hogy ki vagyok én, és mit akarok a létezésben. Mi a keresztény kultúrához tartozunk, és Isten képmásai is vagyunk. A kérdésére adhatnék olyan választ is, hogy nem kifizetődő, hisz csak a baj van azzal, ha ragaszkodunk ahhoz, hogy kik vagyunk, és mit akarunk. Kényelemben és biztonságban élhetünk, ha mindent feladunk, ha belesimulunk a nagy egészbe. De minek léteznénk akkor? Engedelmes munkaerőként és fogyasztóként élni lehet, de semmi köze ahhoz, amitől ember az ember. Próbáljunk meg méltók lenni ahhoz, hogy Isten képmásai vagyunk!

Mizsei Bernadett

Iratkozzon fel hírlevelünkre!