Népességfogyásra lehet számítani a felvidéki magyarságnál – Tokár Géza a Vasárnapnak

A szlovák állam mindent megtesz azért, hogy megnehezítse a felvidéki magyarság identitásának megőrzését

A felvidéki magyarság lélekszámát tekintve a nyolcvanas években volt a legmagasabb. A II. világháborút követően először esett vissza a demográfiai asszimiláció. A kilencvenes évek óta az újonnan megalakult Szlovákiában folyamatosan csökken a magyar népesség aránya. 2011-es népszámláláskor már kevesebb mint félmillió szlovák állampolgár vállalta fel a magyar identitását. Vajon folytatódik a népességfogyás és az asszimiláció a felvidéki magyarok körében? Meg tudják őrizni identitásukat a már parlamenti képviselet nélkül maradt szlovákiai magyarok? Milyen szerepe van az egyháznak és az anyaországnak a határon túli magyarság megmaradásában? Ezekről kérdezte a Hadjárat podcastban Kassab Adonis Tokár Gézát, aki a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője és a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet politikai elemzője.

Tokár Géza szerint nincs ok az optimizmusra az idei szlovákiai népszámláláskor. Demográfiai csodák nincsenek, hasonló népességfogyásra lehet számolni a felvidéki magyarság körében, mint az elmúlt évtizedekben.

Az utolsó népszámláláskor egyre többen voltak olyanok, akik nem vállalták fel nemzetiségüket. Elképzelhető, hogy retorziótól tartottak, de biztos voltak, akik hanyagságból nem töltötték ki a kérdőív nemzetiségre vonatkozó részeit. Ezért az idei népszámláláskor lehetnek még rejtett tartalékai a felvidéki magyarságnak – mondta Tokár Géza.

Arra a kérdésre, hogy mi az asszimiláció legfőbb oka, azt válaszolta: az idősebbek felül vannak reprezentálva a felvidéki magyarság körében.

A szlovákiai magyarok egyre idősebbek, a halálozási mutatók is magasabbak, mint a többi nemzetiségnél.

A magyar családokban kevesebb gyerek születik, mint a szlovák közösségekben. A helyi magyar közösség nem termeli ki az utánpótlását. Tokár Géza szerint létezik az elvándorlás intézménye is. Sokan mennek külföldre dolgozni, majd ott ragadnak. A belső elvándorlás is megfigyelhető. Szlovákia keleti részéből sokan települnek át a fejlettebb, több lehetőséggel rendelkező nyugati részébe. A fiatal magyar családok gyermekei sokszor szlovák környezetben születnek meg, ezért az ő esetükben felgyorsul az asszimiláció.

Hozzátette: sokan Magyarországra települnek át. Ezenfelül Szlovákiát történelmi hagyományai Csehországhoz kötik, ezért sok fiatalkorú magyar az északi szomszédos országban vállal munkát. Aki az etnikai peremterületen él, pár évtized alatt elveszíti az identitását.

A vegyes házasságokat illetően, a szociológiai kimutatások azt bizonyítják, hogy egy-két generáción belül az államnyelv válik dominánssá.

A magyar állam támogatása nagyon sok szempontból kiemelt szerepet játszik a magyar kulturális intézmények és a magyar közösség megtartásában.

A gyakran alulfinanszírozott iskolaügyet bőkezűen támogatja a magyar állam. Az anyaországi támogatásnak köszönhetően az óvodahálózatot sikerült bővíteni és üzemeltetni. Ezek a támogatások nem a szlovák állam kötelezettségeinek helyettesítéséért jöttek létre, hanem egész egyszerűen nem jutna szlovák forrás ezekre az intézményekre.

A magyar kulturális támogatásnak köszönhetően számos hagyományőrző és kulturális egyesület képes végezni a munkáját. Ezeknek az intézményeknek jelentős identitásmegtartó ereje van.

További információkért kattintson a képre

 

Tokár Géza szerint a kettős állampolgárság nem játszik szerepet a szlovákiai magyarok identitásának megőrzésében. A felvidéki viszonylatban inkább egy szimbolikus dolog, mivel nem jár konkrét előnnyel az, ha valaki felveszi a magyar állampolgárságot, ellentétben a kárpátaljai, délvidéki vagy az erdélyi magyaroknál. Ráadásul a szlovák törvények szerint, elveszíti a szlovák állampolgárságát az, aki egy másik ország állampolgárává válik.

Az veszi igénybe a kettős állampolgárságot, aki kötődést érez Magyarország iránt.

Ezért nem veszik fel tömegesen a magyar állampolgárságot a felvidéki magyarok. A szlovák állam mindent megtesz azért, hogy megnehezítse vagy ellehetetlenítse a felvidéki magyarság identitásának megőrzését.

Az anyaország és a helyi civil szervezetek mellett az egyháznak van nagy szerepe a magyar közösség megtartásában.

A szakértő szerint ki kell emelni a református egyházat, amit valóban „a magyar egyháznak” lehet nevezni. A református egyház a magyar nyelvű miséivel, a magyar közösségteremtő tevékenységével, kiemelt szerepet játszik az identitás megőrzésében.

Sok szlovákiai magyar katolikus is tevékenykedik, de nyilvánvaló a katolikus egyház hierarchiája máshogy néz ki, mint a református egyházé. A szlovák katolikus egyház infrastruktúrájának és az egyházmegyéinek kiállítása azt jelzi, hogy ne alakuljon meg egy magyar katolikus egyházmegye. Mivel egy jól működő katolikus közösség erősíti a nemzeti öntudatot is.

Hallgassa meg a teljes beszélgetést: 

 

A Hadjárat podcast korábbi műsorait itt hallgathatja meg.

Annak érdekében, hogy ne maradjon le a Hadjárat, A pálya jobboldala, a V-nap és az Abszolút – beszélgetések Földi-Kovács Andreával műsorok friss részeiről, iratkozzon fel a Vasárnap YouTube-csatornájára!

Kassab Adonis

Szövetségben, de egymással versenyben is van a fundamentalista iszlám és a baloldal – Speidl Bianka a Vasárnapnak

Isten határozta meg, hogy a népek hol éljenek – baptista lelkész a Vasárnapnak

A sorosista liberálisok szerint a kereszténység egy elnyomó világnézet – Azbej Tristan a Hadjárat podcastban

Kiemelt képünk forrása: MTI/Kovács Attila

Iratkozzon fel hírlevelünkre!