Nézze meg a Budapest alól előkerült középkori kincseket

Margit körúti tevekoponya, négyszarvú juhok, ereklyetartók, ezüstpénzekkel teli persely. Csak pár tárgy azok közül, melyek az elmúlt két évben kerültek elő budapesti ásatásokról. Most megnézheti őket virtuálisan. A Középpontban a középkor 5.0 – Ásótól a vitrinig című kiállítás, a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum első online tárlata, melyről a kiállítás kurátorával, Terei Györggyel beszélgettünk.

– Egyedülálló virtuális kiállítást hozott létre a Budapesti Történeti Múzeum. A koronavírus-járvány sarkallt a változásokra?

– Igen, tavaly tavasszal mindenkit felkészületlenül ért, hogy az egyik napról a másikra be kellett zárni a múzeumokat, közgyűjteményeket. Mindez minket is arra ösztönzött, hogy az információátadásban új felületek felé nyissunk. Egyre hangsúlyosabban jelentünk meg a közösségi oldalakon, a virtuális terekben.

A jelenlegi, Középpontban a középkor című virtuális kiállításunk is ezt a célt szolgálja.

Középpontban a középkor 5.0. kiállítás (Fotó: Budapesti Történeti Múzeum/Keppel Ákos)

Nyáron, amikor megkezdtük a kiállítás szervezését, nagyon bizakodók voltunk. Reménykedtünk abban, hogy hamarosan az érdeklődők személyesen is láthatják a tárlatot. A romló fertőzöttségi adatok miatt azonban novembertől nem fogadhatunk látogatókat.

Így a kiállítást a virtuális térbe költöztettük, mely nemcsak hogy biztonságos, de kényelmes is.

Az ember otthon a fotelben, a számítógépe előtt vagy akár egy VR-szemüveggel is megtekintheti a tárlatot.

– Mennyire volt kihívás a virtuális kiállítás létrehozása?

– A virtuális kiállítások és bemutatók idehaza még gyerekcipőben járnak. Ennek számos oka van, de az egyik, amire felhívnám a figyelmet az az, hogy a technika fejlődése olyan gyors ütemű napjainkban, mellyel a muzeológia, mint szakma nem képes lépést tartani. Tizenöt-tíz évvel ezelőtt egy digitális képkeret – melybe különböző képek váltakoztak – alkalmazása igen látványos és innovatív megoldás volt. Ma már ez nem elég.

Az embereket sokkal komolyabb interaktív eszközökkel, technikai felszereltséggel kell szórakoztatni, informálni, megismertetni a múlttal.

A tavalyi év rámutatott az innováció és a digitális bemutatás fontosságára. Meglátásom szerint ez a digitális nyitásunk jól sikerült, kiállításunkkal felvettük a lépést megváltozó világunk kihívásaival.

A videóból kiderül, hogy hogyan került tevecsontváz a Margit körútra (Forrás: Budapest Történeti Múzeum) 

– Mit láthatunk a kiállításon?

– A Középpontban a középkor 5.0 egy kiállítás sorozat állomásai bemutatják az elmúlt évek kiemelkedő, fővárosi régészeti feltárások során előkerült középkori emlékeket, leleteket. Sokszor ért minket az a kritika, hogy azok után, hogy kiástuk a tárgyakat, utána nem lehet őket látni, mert raktárakba kerülnek. Sorozatunkkal ezen változtatunk. A bemutatott középkori leletanyag újszerűségét tükrözi, hogy a most kiállított tárgyak 2019-ben még mind a földben voltak, mígnem munkatársaink rájuk nem találtak.

A kiállítás anyaga annyira friss, hogy a tárgyakat a muzeológusaink szinte kikapkodták a restaurátorok kezéből, hogy a kiállítótérbe állíthassák ki azokat.

A kiállításban egy-két izgalmas leletanyag történetét emeltük ki. Ilyen vezérlelet az a Frankel Leó utcában előkerült persely, amely 318 darab ezüstpénzt tartalmazott. Említhetném a másik kuriózumot is, azt a Zrínyi utcában megtalált Árpád-kori temetőt, melyből csodálatos ezüstékszerek kerültek elő.

Lócsontváz a középkori kútban. Középpontban a középkor 5.0. (Fotó: Budapesti Történeti Múzeum/Keppel Ákos)

– Elsősorban a tárgyakra fókuszál a kiállítás?

– Csak részben. A tárgyak hagyományos bemutatása mellett fontosnak tartottuk azt, hogy a középkori főosztály régészeinek a munkájával is megismertessük az érdeklődőket. A régészek ugyanis nem csak a terepen ásnak, hanem számos más feladatot is el kell látniuk ahhoz, hogy a múlt eseményeit értelmezni lehessen. Bemutatjuk a geodéták és az archeozoológusok munkáját is, akik nélkül elképzelhetetlen lenne a modern régészet.

– Milyenek az eddigi látogatói észrevételek?

– Annak ellenére, hogy számos adat áll rendelkezésünkre, egy virtuális tárlat visszajelzéseit nehéz kiértékelni. Nem igazán tudunk még mihez viszonyítani. Több ezer látogatónk volt már eddig is. Voltak olyanok, akik csak pár másodpercig, mások viszont nagyon alaposan, a saját ütemükben, hosszasan nézték végig a videó- és fényképfelvételekkel ellátott bemutatónkat.

A visszajelzések döntő többsége pozitív, tetszik az embereknek, hogy ilyen formában is belecsöppenhetnek a középkorba.

Bevallhatom, eleinte féltünk attól, hogy az idősebb generáció kíváncsiságát nem tudjuk kielégíteni ezzel a technikával, de az ő pozitív reakciójuk minden várakozást felülmúlt.

A képre kattintva galéria nyílik!

– A virtuális kiállítás fókuszában a fiatalok álltak?

– Nem, mert egy kiállítás akkor jó, akkor sikeres, ha egy széles célközönséghez szól. Ha mindenki képes megtalálni benne a saját érdeklődési körének a megfelelőt. Nekünk muzeológusoknak az a feladatunk, hogy megtaláljuk ezeket a korosztályokra, célcsoportokra jellemző fogódzókat. A kiállításunk első ránézésre egy könnyed hangvételű, képregényes formájú tárlat, mely nem csak a fiataloknak szól. A téma iránt érdeklődők, akik jobban bele szeretnének mélyedni a részletekbe, az meg tudja tenni, mert erre a tárlat tartalma lehetőséget biztosít. Fontos a virtuális tárlat sikere, de abban is bízunk, hogy amikor a Múzeum fogadhat ismét látogatókat, akkor többen eljönnek és megnézik majd élőben is a kiállítást, mely egészen más élményt biztosít a látogatóknak, mint a virtuális valóság.

 

Tóth Gábor

A Márványmenyasszony őrizte meg Mátyás palotájának egyik ékkövét

Tudásunk a középkori budai királyi palotáról mindig töredékes marad – vezető régész a Vasárnapnak

A középkori budai zsinagóga hamarosan feltárhatja titkait

Kiemelt képünk forrása a Budapesti Történeti Múzeum. Fotó: Szebellédi Attila