Az Európai Néppárt a migrációs válság megjelenésével kezdett egyre erőteljesebben balra tolódni, egyre inkább arra fektették a hangsúlyt, hogy miként tudnak megfelelni a szocialista, liberális és zöldpártcsaládoknak. Ez a fajta identitásváltás, centrumba történő érkezés volt az, ami kiélezte a vitát a néppárt és a Fidesz között – nyilatkozta lapunknak Rotyis Bálint politológus. A Nézőpont Intézet elemzője emlékeztetett arra, hogy 2001-ben az Európai Néppárt a berlini nyilatkozatban még azt mondta: kiáll a hagyományos családmodell mellett, elutasítja az illegális migrációt, és a továbbiakban is a keresztény-konzervatív értékeket képviseli. Ez mára teljesen megváltozott, így nem csoda, hogy a Fidesz felállt a néppárt frakciójából.
– Pontosan milyen folyamatok vezettek odáig, hogy a Fidesz kilépett a néppárt frakciójából?
– Az utolsó csepp az volt a pohárban, hogy a néppárt frakciójára vonatkozó szabályozást átalakították, melynek következtében akár egy egész képviselőcsoportot felfüggeszthetnek, korlátozhatják a munkájukat. A módosítást nem csak olyan ügyekre terjesztették ki, melyek a jövőben megtörténhetnek, hanem amik már most folyamatban vannak. A Fidesz tagságát 2019-ben felfüggesztették az Európai Néppártban, tehát ilyen értelemben visszamenőleges hatályú az új szabályozás. De ez csak a folyamat végső metódusa. A valódi ok, ami az egészet kiváltotta az, hogy a Fidesz és az általa képviselt keresztény-konzervatív értékrend, a hagyományos családmodell melletti kiállás, a migráció elutasítása vagy az erős nemzeteken alapuló Európa képe egyre távolodott az Európai Néppárt bal szárnyától, sőt, a centrumától is.
– Mivel magyarázható a néppárt egyre intenzívebb balratolódása? Behódoltak a balliberális nyomásnak és a genderlobbinak?
– Az Európai Néppárt nagy gyűjtőpártként működött a jobboldalon, viszont 2015 után a migrációs válság megjelenésével kezdett egyre erőteljesebben balra tolódni. Egyre inkább arra fektették a hangsúlyt, hogy miként tudnak megfelelni a szocialista, liberális és zöldpártcsaládoknak. Ez a fajta identitásváltás, centrumba történő érkezés volt az, ami kiélezte a vitát a néppárt és a Fidesz között. Tehát volt egyfajta ideológiai ellentét, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az elmúlt években személyes ellentétek is előfordultak. Manfred Weber, a néppárt jelenlegi vezetőjének neve felmerült 2019-ben mint az Európai Bizottság leendő elnöke. Orbán Viktor támogatta is célkitűzéseit. Weber azonban azt mondta: a magyarok szavazataival nem kíván az Európai Bizottság elnöke lenni. Erre Orbán Viktor kijelentette, hogy akkor nem is fogják támogatni. Az ideológiai távolság és a személyes ellentétek vezettek tehát idáig. 2001-ben
az Európai Néppárt a berlini nyilatkozatban még azt mondta: kiáll a hagyományos családmodell mellett, elutasítja az illegális migrációt, és a továbbiakban is a keresztény-konzervatív értékeket képviseli.
hirdetésViszont ebben azóta komoly változás következett be. Ennek egyik oka lehet, hogy 2002-ben változott a választási rendszer, ami arra kárhoztatta a pártcsaládokat, hogy beletörődjenek: egy pártcsalád önmagában nem tud többséget szerezni az arányosított választási rendszer miatt. Ez kompromisszumkészséget követel. Azt látjuk azonban, hogy a baloldali liberális pártcsaládok irányából kompromisszumkészség nem mutatkozik, viszont az Európai Néppárt liberális szárnya erőltetni kívánja, hogy a néppárt egésze a centrumba érkezzen, ezzel biztosítva azt, hogy politikusaiknak biztos helyük legyen, ha pozíciókat osztanak az unióban.
– A migránsbarátság nagyasszonya, Angela Merkel 2010-ben még azt mondta: a különböző kulturális háttérrel rendelkező emberek békés és boldog együttélése nem megoldható. Ma pont az ellenkeződét vallja. Nem kis fordulat…
– Ebből is egyértelműen látszik, hogy a néppárt azokat az értékeket, amelyeket még a Fidesz csatlakozása idején képviselt, egyszerűen hol a pozíciószerzés miatt, hol a baloldalnak való megfelelés érdekében kezdi elengedni. A néppárt mára szakított nagy jobboldali gyűjtőpárt jellegével.
– Mi lesz a néppárt sorsa a jövőben?
– A jövőt mindig nehéz megjósolni, de az tény, hogy 2004 óta a néppárt súlya egyre kisebb az Európai Parlamentben. 2004-ben még az európai parlementi székeknek közel a 37 százalékát birtokolták, 2019-re ez 24 százalékra csökkent.
– Hölvényi György bejelentette, hogy a KDNP folytatja az Európai Néppárt frakciójában megkezdett munkáját. Ez szülhet bármiféle ellentétet a Fidesz és a KDNP között?
– Úgy gondolom, hogy nem, és az eddigi nyilatkozatok is ezt erősítik meg. Nem számítok arra, hogy bármiféle törést okozna a pártszövetségben a mostani állapot. Maga a KNDP szoros szövetségben dolgozik a Fidesszel, és az a tény, hogy a néppárt gyakorlatilag megfeledkezett a KDNP-ről, ez nagyon furcsa folyamat, és ha valóban akkora probléma lenne a Fidesszel, mint ahogy azt a néppártban állítják, akkor minden bizonnyal a KNDP-t is távozásra kényszerítenék.
– Mire lesz elég a KNDP ereje? Hölvényi György utolsó mohikánként gyakorlatilag magára maradt.
– Hogy egy párt vagy pártcsalád miként tud döntési helyzetbe vagy jó alkupozícióba kerülni egy pártcsaládon belül, sok mindentől függ, például attól, hogy ki hány képviselővel rendelkezik. Ennek fényében a kis országok nehéz helyzetben vannak, hiszen a lakosságarányból következően kevesebb képviselőt tudnak küldeni egy ilyen frakcióba. Ugyanakkor
az, hogy továbbra is jelen van egy KDNP-s képviselő az Európai Néppártban, az információs szempontból nagyon pozitív.
Teljes irányváltást egyedül biztosan nem tud elérni, hiszen a néppárt liberális szárnya mára gyakorlatilag teljesen átvette az irányítást.
– Felröppentek olyan hírek is, hogy végül az Európai Unióból is kilépne a Fidesz, és a frakcióból való felállás gyakorlatilag ennek az előszobája.
– Az, hogy Magyarország ki akar lépni az unióból, egyszerű rémhírkeltés. Ezt a hazai ellenzék és az unió balliberális oldala hangoztatja szívesen. A kormány többször hangsúlyozta: Magyarország érdeke az, hogy továbbra is az unió tagja maradjon. Ideológiai viták voltak, vannak és mindig is lesznek, de ebben semmi ördögtől való nincs. Sokan sokfélét gondolnak, vitatkoznak róla, majd születik valamiféle döntés.
– Az, hogy kilépett a Fidesz a néppárt frakciójából, lehet bármilyen hatással Magyarország unión belüli pozíciójára?
– A néppárt jelentős része támogatta a számos hamis állítást tartalmazó Sargentini-jelentés elfogadását 2018-ban. Már akkor látható volt, hogy a néppárton belül nagyon sokan vannak, akik minden energiájukkal azért küzdenek, hogy a Fideszt kiszorítsák mind a frakcióból, mind a néppártból. A Fidesz befolyása a kilépéssel nem változott meg jelentősen. Valóban zajlik egy átalakulás, de azt se feledjük el, hogy jelenleg még a folyamat elején járunk, nem tudjuk, mi következik majd. Még a jövő kérdése, hogy a következő években miként tudja jobban képviselni a magyar érdekeket a Fidesz: egy másik vagy egy teljesen újonnan létrejövő pártcsaládban.
Mizsei Bernadett
A Fidesz elvesztésével tovább távolodik a demokráciától az Európai Néppárt
(Kiemelt képünkön: Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Néppárt frakcióülésén az Európai Parlament épületében, Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. Mellette Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)
