Magasabb fokozatra kapcsol a Facebook-cenzúra

Nagy és jelentős sajtótájékoztatón tudatta a Facebook, hogy Magyarországon is elindul a független tényellenőrök munkája. Vagyis mostantól nem leszünk kiszolgáltatva annak, hogy valaki kénye-kedve szerint befolyásoljon minket! A független tényellenőrök azon dolgoznak majd, hogy a posztokat átböngészve felhívják a figyelmet a hiányzó kontextusra. Esetleg a megváltoztatott képi tulajdonságokra vagy éppen a nagybetűs, igazán veszélyes hamis hírekre, azaz a fake news-ra.

Itthon elsőként talán tavaly novemberben találkoztunk ezzel a kifejezéssel – mármint a fact checkkerekkel – és áldásos tevékenységükkel. Főleg akkor tűnhetett fel, amikor az amerikai elnökválasztás kapcsán egyesek ábrákat osztottak meg arról, hogy milyen érdekes, ahogy bizonyos csatatérállamokban a levélszavazatok beérkezésekor igen jelentős növekedésnek indultak Joe Biden szavazatai az addig vezető Donald Trumppal szemben.

Elég szerintem egyszer is elmondani, hogy ilyen nem létezik, nincs, lehetetlen, kizárt, távol esik a reális alternatíváktól. Elképzelhetetlen, hogy száz százalékban csak egy jelöltre szavazzanak az emberek.

És minekutána ezek a bizonyos tényellenőrök azokat a bejegyzéseket irtották, amelyek nem átallották ezt kétkedéssel illetni vagy csak bizonytalankodtak, a hazai felhasználókban is idejekorán rögzülhetett a tény: ez csak egy újabb eszköze a globális tudatiparnak arra, hogy a közösségi médiában minden eddiginél nagyobb cenzúrát alkalmazhasson, miközben az óvó, emberekre féltő gonddal gondoló anya szerepébe bújik. Ismerjük, régi taktika ez a progressziónál: mindig azzal gyanúsítsd az ellenfeledet, amit éppen te magad követsz el.

Természetesen a független tényellenőrök munkája nem csupán arra irányul a jövőben, hogy a megfelelő billoggal lássák el a renitens posztokat. Ó, dehogy! Arra is, hogy azok elérhetőségét drasztikusan korlátozza – értsd, szinte senkit nem lehet velük majd elérni –, majd ama oldalaknál, amelyeknél több szabálysértést is tapasztal, alles zusammen visszavágja az elérhető emberek maximumát.

Eddig is érzékelhették mindazok, akik rendszeresen jelen vannak a közösségi médiában, hogy semmit sem jelent, hogy egy bizonyos oldalnak mennyi kedvelője van, hiszen pusztán organikusan jó, ha a 15–20 százalékukat sikerül elérni, a többieknek pedig egészen egyszerűen nem mutatja meg a posztot a Facebook, de a különféle – hogy is fogalmazzak finoman – világnézeti összekülönbözéseknek hála, a jobboldali közösségek még csak ennyivel sem számolhatnak.

No, most pedig érkezik a végső csapás, ami hogy, hogy nem, de szinte teljes bizonyossággal a nemzeti érzelmű véleményformálókat és oldalakat fogja sújtani, aminek a vége az lesz, hogy szépen magunknak írogathatunk nagyon frappáns mondatokat. Mert a Facebooknak és a Twitternek az ISIS oké, míg az Amerikai Egyesült Államok hivatalban lévő elnöke nem. És akinek ez nem tetszik, az fogja be a száját.

Teljesen világos, hogy ez már a felkészülés része 2022-re, éppen most durrantják be az első naszádot, hogy legyen majdnem egy év csúcsra járatni a rendszert. Ne legyen kétségünk afelől, hogy bőven lesznek a Facebooknak még hasonló dobásai, amelyek mind egy irányba mutatnak majd: a kormánypártokat, azok szószólóit és sajtóját minél inkább eljelentékteleníteni, míg a progresszív, „elnyomott” elemeket felemelni, eljuttatni a lehető legszélesebb körhöz. És nincs fellebbviteli lehetőség, nincs indoklás, úgyszólván semmi, amit egy jogállamtól egyébként a legminimálisabban várunk el.

Hát persze, szól a válasz, hiszen ez egy magáncég! A magáncég pedig azt tesz, amit akar. Milyen szép idea. Kár, hogy kissé megbicsaklik a gondolatmenet, amikor mondjuk a Parlerre gondolunk. Hiszen az is egy magáncég volt. Mégis ellehetetlenítették. Vajon miért? Hiszen magáncégként azokat engedte leginkább szóhoz jutni, akik neki jobban tetszettek. Ó, de hiszen azok fasiszták, nekik pedig egy magáncég sem adhat felmentést. Viszontlátásra, tessék következőre szerencsésebben húzni a karmabingón!

Lépni kell! Olyan hamar, amilyen gyorsan csak lehet, kormányzati szinten, élesen, erősen, keményen. 2022-ig a közösségi oldalakon zajló csata fontosabb lesz minden plakátnál, szórólapnál, tévében látható hirdetésnél és print lapnál. Nekem sem tetszik ez, de így van. Nem feltett kézzel kell a startvonalra állnunk, hogy ez van, nincs mit tenni, igyekszünk majd kibekkelni, mint az öttusázó, aki azt mondja, lövészetben nem vagyok valami jó, a lovaglás is éppen csak elmegy, de majd úszásban, futásban és főleg vívásban behozom a lemaradást!

Nem, erre nincs sansz, kár erre számítani. Jogszabállyal, törvényi erővel kell arra kényszeríteni a Facebookot – ha máshogy nem megy, és nyilván nem fog –, hogy egy valódi jogállamban magáncég sem léphet fel önkényesen.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!