Ovádi Péter a Vasárnapnak: Aki ma az állatot bántja, az holnap az embert fogja

Egyre nagyobb hangsúllyal jelenik meg a magyar kormány politikájában az állatvédelem. A téma fontosságát jelzi, hogy Ovádi Péter személyében már miniszteri biztosa is van a területnek. A politikussal, aki nem mellesleg Veszprém és térsége országgyűlési képviselője, Horváth Tamás készített interjút.

– Nagy István agrárminiszter önt nevezte ki a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosnak tavaly októberben. Miért pont önre esett a választás?

– Ezt a miniszter úrtól kellene megkérdezni. (nevet) De komolyra fordítva a szót, én már nagyon régóta próbálok tenni az állatokért. Amikor 2018-ban megválasztottak országgyűlési képviselőnek, az első feladataim között szerepelt, hogy Veszprémben és térségében magasabb szinten foglalkozzunk az állatvédelemmel.

Kerekasztal-beszélgetéseket szerveztünk, ahol a helyi civil szerzetekkel és a rendőrséggel közösen vizsgáltuk meg a téma különböző aspektusait, és tettünk hitet az együttműködés mellett.

Büszke vagyok rá, hogy a választókerületemben a kutyákkal és macskákkal foglalkozó egyesületek mellett természetvédelmi mentőközpont is működik – meglehetősen színes tehát a paletta ebben a tekintetben.

Az átlagnál nagyobb rálátással rendelkezem az állatvédelemre, s már korábban is próbálkoztam az országos döntéshozók elé vinni azokat a problémákat, amikkel a térségemben találkoztam. 

Amikor megkaptam ezt a megtisztelő felkérést, egy percig sem hezitáltam: elkötelezett vagyok abban, hogy országos szinten is hasznosítsuk azt a tudást, amit helyben már megszereztünk.

– Miért kell megújítani a Nemzeti Állatvédelmi Programot?

– Habár az elmúlt tíz évben nagyon sok mindent tett a kormány az állatvédelemért, azt látjuk, hogy a kor kihívásai immáron megkövetelnek egy olyan integrált látás- és gondolkodásmódot, ami képes megfelelő összhangot teremteni a különböző szereplők – az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, a rendőrség és a hatóság – között. A terveink szerint ez fog megjelenni a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításában, amit majd a kormány asztalára teszünk.

A kinevezésem óta járom az országot, amire azért van szükség, hogy egyrészt minél több szereplővel felvegyem a kapcsolatot, másrészt pedig azért, mert minden megyében más problémák, kihívások és problémák vannak. A helyi észrevételeket és javaslatokat pedig be kell csatornázni a Nemzeti Állatvédelmi Programba.

Habár sok a tennivaló, a célunk egyértelmű: öt éven belül Európa élmezőnyéhez szeretnénk tartozni a gazdasági növekedéshez hasonlóan az állatvédelemben is.

Ehhez a problémák feltérképezése mellett a feladatok meghatározására, a szereplők hatékony együttműködésére, valamint őszinte kommunikációra van szükség.

– Ön szerint melyek voltak az elmúlt évek legjelentősebb kormányzati intézkedései az állatvédelem területén?

– A legfontosabb döntés kétségkívül az volt, amikor 2013-ban kötelezővé tettük, hogy a négy hónaposnál idősebb kutyákba csipet kell rakni. Ezzel a lépéssel nagyon sokat tettünk azért, hogy a kóborállomány száma nagyságrendekkel csökkenjen, hiszen így be lehet azonosítani, hogy melyik állat kihez tartozik, az elkóborolt ebet vissza lehet adni a gazdájának.

Aztán ne feledkezzünk el az ivartalanítási programokról sem, valamint arról a politikai környezetről, amely lehetővé teszi, hogy a civil szervezetek és az állatmenhelyek jelentős támogatáshoz juthassanak.

A legújabb intézkedésünkkel pedig az illegális kutyaszaporítók ellen vesszük fel a harcot: egy kormányrendelet értelmében – mely 2021 áprilisától szabályozza a kedvtelésből tartott állatokkal történő kereskedést – a kiskutya megszületésétől nyomon követhető lesz a kereskedelme, valamint lehetőség nyílik az állatvédelmi követelmények betartatására is.

– Néhány nappal ezelőtt felkerült egy online kérdőív az allatvedelem.kormany.hu weboldalra, amit március 7-ig lehet kitölteni. Miért tartják fontosnak, hogy konzultáljanak az emberekkel?

– Azért tartjuk fontosnak, mert meg kell találnunk azokat az egyetértési pontokat, amik mentén megújíthatjuk a Nemzeti Állatvédelmi Programot.

Tizenhárom releváns kérdést fogalmaztunk meg, amik ma foglalkoztatják az állattartókat és az állatvédőket. Alapvetően két részre lehet bontani a kérdőívét: vannak a felelős állattartással kapcsolatos, illetve a jogszabályi hátteret érintő kérdések.

Az utóbbi blokkban többek között arról kérdezzük az embereket, hogy a cirkuszokban szerepelhessenek-e vadállatok; szigorítsuk-e a pirotechnikai eszközök használatát, valamint hogy a háromcsapás törvénybe beleszámítson-e az állatkínzás is.

A felelős állattartást érintő kérdések között pedig az oktatás és az állatvédő civilek támogatása kerül fókuszba.

Reményeink szerint az az összefogás és együttműködési hajlam, ami az állatvédelemmel kapcsolatban jellemzi a magyarokat, az online felmérés kitöltéseinek számában is megmutatkozik. Ahhoz ugyanis, hogy egy olyan programot tudjunk letenni a kormány asztalára, amely mögött a teljes társadalom felsorakozik, elengedhetetlen, hogy az emberek hallassák a hangjukat, elmondják a véleményüket, megválaszolják az online konzultáció kérdéseit.

Az eddigi tapasztalatok mindenesetre nem rosszak, az első két napban több mint 65 ezren töltötték ki a kérdőívet, március 7-ig ez a szám remélhetőleg több százezer lesz.

– Magyarországon a törvényi háttér elméletileg lehetővé teszi, hogy letöltendő börtönbüntetést kapjanak az állatkínzók, de a bírói gyakorlatban ez nagyon ritkán fordul elő. Ön szerint ezen hogyan lehetne ezen változtatni? Kell egyáltalán változtatni?

– Azt gondolom, hogy a jogi környezet nem rossz – legfeljebb apróbb finomhangolásra van szükség. Egy állatkínzó esetében két, illetve minősített esetben három év letöltendő börtönbüntetés szabható ki, ezzel Európában a középmezőnybe tartozunk.

A bírói joggyakorlatról csak annyit, hogy Magyarországon függetlenek a bíróságok, az ítéletekbe nekünk nincs beleszólásunk. Amit mi tehetünk, az egy olyan jogszabályi környezet kialakítása, amivel az emberek többsége egyetért. 

Én egyébként azt gondolom, hogy a letöltendő börtönbüntetésnek van visszatartó ereje. Ha a rendőrség és a civilek hatékonyan együttműködnek, és megfelelően dokumentálják az állatkínzással kapcsolatos eseteket, akkor az ügyészségen, valamint a bíróságon is nagyobb lesz a nyomás, és nagyobb eséllyel fognak a mostaninál elrettentőbb hatású ítéletek születni.

– A legtöbb ember, ha állatkínzásról hall, elsősorban a társállatokra, kutyákra, macskákra asszociál. A haszonállatokkal mi a helyzet? Őket is megilleti a védelem?

– Természetesen. A haszonállatok is ugyanúgy megérdemlik a megfelelő életkörülményeket. A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – a szerk.) hála Istennek jól végzi a dolgát, a közelmúltban például egy vágóhidat zárattak be pontosan azért, mert nem voltak megfelelőek a jószágok tartási körülményei.

A haszonállatokra is kiemelten kell figyelnünk, őket sem szabad feleslegesen kizsigerelni és kínozni. A törvények jól behatárolják, hogy milyen körülmények között lehet tartani őket Magyarországon.

Továbbá lehetőséget kell biztosítanunk a telepeknek, hogy olyan fejlesztéseket tudjanak eszközölni, amelyek az állatjólét szempontjából is előremutatóak.

Ovádi Péter miniszteri biztos (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)

– Milyen eszközökkel lehet népszerűsíteni a felelős állattartást a társadalomban?

– Már az iskolai, sőt óvodai szinten tudatosítani kell a gyerekekben, hogy mennyire fontos a felelős állattartás. Éppen ezért felvettük a kapcsolatot Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral, hogy az oktatásban hangsúlyosan szerepeljen az állatvédelem. Szerencsére államtitkár úr abszolút nyitott a javaslatainkra.

Mivel társállatot 10-15 évre választ maga mellé az ember, fontosnak tartjuk továbbá azt is, hogy minél több olyan felvilágosító kiadvány, videó jelenjen meg, amely bemutatja a felelős állattartást. Ez gyakorlatilag prevenció, a nulladik lépés, ami nélkül nincs állatvédelem.

Nagyon örülök, hogy az Állatorvosi Egyetemmel együttműködve létrehoztunk egy állatvédelmi központot, ahol a civilekkel, a pedagógusokkal, a rendőrökkel és a hatósági alkalmazottakkal tudjuk megosztani a felelős állattartással és az állatvédelemmel kapcsolatos tudást.

Az állatvédelem ugyanis valójában embervédelem is: aki ma az állatot bántja, az holnap az embert fogja.

– Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést: önben mikor alakult ki az állatok szeretete?

– Ennek a kérdésnek a megválaszolásához nagyon régre, egészen a gyerekkoromig kell visszamenni. Sok fiatalhoz hasonlóan a nyarakat én is a nagyszüleimnél töltöttem, ahol mind haszonállatok, mind pedig társállatok nagy számban voltak a ház körül.

Nagyapámnak az volt az első dolga minden reggel, miután felkelt, hogy enni adott az állatoknak. Csak ezt követően ültünk le mi reggelizni, így hamar megtanultam, hogy az állatokat tisztelni kell.

A magyar nép egy állatszerető nép. Lovas nemzet vagyunk és a társállatokat is nagyon szeretjük. Ezt mutatja az is, hogy amíg az Európai Unióban a háztartások 25 százalékában van kutya, macska, addig nálunk ez a szám 35 százalék.

 

Horváth Tamás

 

„Miattunk több ezer faj nem tudja már létével dicsőíteni Istent”

Kutyavásárlás helyett az örökbefogadást javasolja a Nébih

 

Kiemelt képünk forrása: Tóth Gábor, Vasárnap.hu