Brüsszel maga mondta ki, hogy nem illetékes jogállamisági ügyekben

A teljes magyar közvélemény és az összes őshonos európai kisebbség képviselője felháborodott nemrég, amikor Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke közölte: a testületnek nincs tennivalója a Minority SafePack-kel kapcsolatban. A döntésnek azonban nem várt következményei lehetnek a Bizottságra és Brüsszelre nézve.

Még az Európai Parlament sem merészkedett odáig, hogy lesöpörje az őshonos kisebbségek védelme érdekében összegyűlt több mint egymillió aláírást – és múlt év végi döntésével jogalkotásra kérte ez ügyben az Európai Bizottságot. A jogállamiság brüsszeli normáinak megfelelően ezután annak kellett volna következnie, hogy a testület megvizsgálja a kérdést, és megteszi a szükséges jogalkotási vagy jogérvényesítési lépéseket. 

Úgy tűnik azonban, hogy a jogállamiság Brüsszelben csak akkor fontos, ha a renitens tagállamok megregulázásáról van szó, saját magára nézve már senki nem tartja kötelezőnek.

A Bizottság ugyanis egy egyszerű válasszal lesöpörte az asztalról nagyjából 50 millió ember európai szintű védelmét. Sőt azt is, hogy legalább kikényszerítse a tagállamoktól a meglévő szabályok betartását. A más kisebbségek védelme érdekében mindig oly’ határozottan fellépni tudó brüsszeli bürokraták ezúttal egy igencsak népes, sok esetben erősen kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportot hagytak magára.

Az indoklás szerint az Uniónak nincs általános jogalkotási hatásköre sem a nemzeti kisebbségek védelme, sem a kisebbségi nyelvhasználat területén. Tegyük fel, hogy – ha nehezen is – ezt elfogadjuk. Cserébe viszont elvárjuk, hogy senki ne vitassa el, hogy az őshonos kisebbségek helyzete, azok nyelvhasználati joga jogállamisági kérdés. Ki is vitatná, hogy egy jogállam megadja a jogot összes polgára számára ahhoz, hogy szabadon használhassa anyanyelvét, megélje kultúráját és történelmét? Zárójelben azért jegyezzük meg, hogy Magyarország például az összes területén élő kisebbség számára biztosítja ezeket a jogokat, sőt ezen túlmenően is számtalan lehetőséget ad számukra. De térjünk is vissza az eredeti gondolatmenethez!

Ha elfogadjuk, hogy a kisebbségek jogai jogállamisági kérdésnek minősülnek, akkor az Európai Bizottság valójában azt mondta ki, hogy nem illetékes jogállamisági ügyekben.

Sőt, az a Vera Jourová mondta ezt ki, aki pár nappal korábban még arról beszélt, hogy a jogállamisági normák megsértése miatt Magyarországtól fejlesztési pénzeket kell megvonni, majd kijelentette, hogy erre meg is van a felhatalmazásuk. Kíváncsian várom, hogy a Minority SafePack-kel kapcsolatos döntés után csendesebbek lesznek-e a jogállamisági elveket oly sűrűn hangoztatók.

Mondjanak bármit is, ha ezután akárki a jogállamisági elveket feszegeti, az saját magát leplezi le, saját magáról bizonyítja be, hogy aljas politikai játszmát játszik.

A lelepleződés persze már annyiszor megtörtént – és őket sosem zavarja. Nekünk pedig minden egyes alkalommal szóvá kell tenni ezeket az eseteket, és rá kell mutatnunk, hogy egy politikai színjáték zajlik körülöttünk.

 

Kaszab Zoltán

Iratkozzon fel hírlevelünkre