Százéves filmfelvétel került elő Slachta Margitról

A felvétel azt örökíti meg, amint Slachta Margit, Magyarországon első nőként átveszi nemzetgyűlési mandátumát, 1920-ban. A Filmarchívum raktárában 2020 végén került elő egy filmesdoboz, amelyet majdnem teljes egészében sikerült rekonstruálni. A jelenetek beazonosításához és az elhangzott beszédek felidézéséhez a Magyarország című korabeli lap 1920. március 30-ai száma nyújtott segítséget.

Slachta Margit 1884-ben született. Tanítói és német-francia szakos tanári képesítéssel oktatott gimnáziumokban, illetve a budapesti tanítónőképzőben. 1908-ban az elsők között lépett be a Farkas Edith által alapított Szociális Missziótársulatba. Az első magyar alapítású női szerzeteskongregáció a korszak egyik legnagyobb problémáján kívánt segíteni, ami a munkásság kilátástalan helyzete és a városi nyomor volt. A kongregáció célja az volt, hogy XIII. Leó pápa katolikus társadalmi tanítását (Rerum Novarum) követve segítsenek a nyomorban élőkön. Ez egy harmadik utat jelentett a korszak kapitalista liberalizmusa és az osztályharcos marxizmus mellett.

A társulat nem titkolt célja volt az is, hogy a kommunisták által felhergelt és megtévesztett munkástömegeket visszatérítsék a katolikus egyházhoz, hiszen megoldást és emberhez méltó életet csak a keresztényszocializmus eszméje biztosíthatott számukra, szemben a bolsevikok természetellenes utópiájával.

Slachta Margit később a rendből több társával együtt kiválva megalapította a Szociális Testvérek Társulatát, amely hasonló tevékenységet látott el. A nővér kiváló kapcsolatot ápolt több magas rangú klerikussal, köztük Prohászka Ottokár püspökkel – a keresztényszociális eszme magyarországi meghonosítójával, a korszak egyik legnépszerűbb államférfijával.

Tagja volt a rövid életű Keresztényszociális Néppártnak, amelyet azonban 1918-as alapítása után nem sokkal, 1919 áprilisában már be is tiltottak a kommunisták. Ugyancsak 1918-ban megalapította az Országos Keresztényszociális Női Pártot, amelynek nagyban köszönhető, hogy 1920-ban Magyarországon már nők is a szavazóurnákhoz járulhattak. 

Az 1920-as választásokon pártja mint a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának (KNEP) női tagozata működött. A párt a sikeres ellenforradalmat követő újjáépítés (1920-22) alatt kormányzó erővé vált, koalícióban a szintén keresztény Országos Kisgazda és Földmíves Párttal. Míg a KNEP inkább katolikus és legitimista volt, addig a Kisgazdák a protestáns szabad királyválasztó oldalt képviselték, amelyből sok vita fakadt az együttműködés két éve során.

Ezekben a vitákban aktívan részt vett Slachta Margit is; ilyen volt például a KNEP által kezdeményezett botütés mint büntetési forma újbóli bevezetésének kérdése. Slachta felszólalásában többek között amellett érvelt, hogy ezt a fajta fizikai büntetést a nőkre is terjesszék ki. Ugyanígy kiemeli a nővér konzervatív-jobboldali arculatát a tény, hogy a háború után, a szovjet nyomás alatt ülésező nemzetgyűlésbe történt beválasztását követően, az 1946-os ülésen, amikor az államformát köztársaságra változtatták, egyedül ő tiltakozott, és vette védelmébe a királyság intézményét. Akkor született róla az a jellemzés, hogy „egy férfi ül a nemzetgyűlésben – az is nő”.

A fentebb leírtak alapján érthető, hogy a magyar feministák miért nem ünneplik hősükként az első magyarországi női képviselőt: ő nem kívánta felforgatni a társadalom rendjét egy félreértelmezett szabadság- és egyenlőségeszméért, hanem azért küzdött, hogy az minél igazságosabban működjön – oly módon, ahogy azt Isten alapította és elrendelte, és ahogyan az egyház mindig is tanította.

 

Chvála Márton

 

Megtorpant a Citadellánál megálmodott templom kivitelezése

Az európai társadalmi rendszerek szétesőben vannak – Berkecz Franciska a Vasárnapnak

Kiemelt kép: képkocka a filmből