Meddig él tovább a merkeli örökség?

A sokat szidott elit szűk győzelme – így számolt be az egyik legnagyobb német napilap internetes kiadása Armin Laschet CDU-elnökké választásáról. Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke valóban Angela Merkel szűk bizalmi köréhez tartozik, és egyértelműen ő volt a kancellár favoritja a tisztségre. Az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy ezzel hosszú távon biztosított lenne a merkeli politika folytatása.

Kezdjük azzal, hogy hogyan is jutottunk idáig! Két évvel ezelőtt a párt Annegret Kramp-Karrenbauer addigi főtitkárt, Saar-vidék korábbi, igencsak sikeres tartományi miniszterelnökét választotta elnökké, nagyon szűk többséggel. A sajtóban csak AKK-nak nevezett politikus egyértelműen Merkel favoritja volt. Ugyanakkor hamar kiderült róla, hogy – bár sikeres regionális vezető volt – az országos politikai kérdések megoldására nem alkalmas. Ezt ő maga is felismerte, és ennek megfelelően hamar bejelentette: 2020-ban nem indul újra az elnöki tisztségért, így a kancellárjelöltségért sem.

Nem így tett kihívója, a hagyományos konzervatív értékekhez való visszatérést hirdető Friedrich Merz, aki 2018-ban alig pár szavazattal kapott ki AKK-tól.

Az elnökválasztást többszöri halasztás után végül csak most, januárban tartották meg, és bár az első fordulót Merz megnyerte, a másodikban Laschet szerezte meg a legtöbb küldött voksát, így ő követheti AKK-t a CDU elnöki székében.

Itt máris felmerül az első kérdés: vajon a sikeres tartományi politikus, Laschet elbír majd az országos ügyekkel, vagy elődjéhez hasonlóan neki is beletörik a bicskája?

Érdekes lesz azt is megfigyelni a következő időszakban, hogy Laschetnek sikerül-e egységet teremtenie a pártban. Ez nagyban múlik azon, hogy Friedrich Merznek két elbukott megmérettetés után vannak-e még ambíciói. Mindenesetre sokatmondó, hogy Merz azt kérte, lehessen gazdasági miniszter a következő hónapokban, ugyanakkor ezt a pártvezetés elutasította.

Hogy ez jó döntés volt-e, az a következő hónapokban derül ki. A koronavírus-járvány okozta válság gazdasági hatásai ugyanis most lesznek igazán érezhetőek a pandémia előtt is gondokkal küzdő német gazdaságban. És akkor válik majd igazán élessé a kérdés, hogy a CDU megengedheti-e magának azt a luxust, hogy lemondjon az egyik legjobb gazdaságpolitikusáról, Merzről?

A megosztottság ügye ugyanakkor nem merül ki a Merz-kérdés rendezésében, vagy felszínen tartásában. Tudniillik hamarosan dönteni kell arról, hogy ki legyen a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltje a szeptemberi parlamenti választáson. Bár Laschet jelezte, hogy vállalná a pozíciót, a kérdés nem ennyire egyértelmű. Egyre népszerűbb ugyanis Jens Spahn egészségügyi miniszter, aki a németek többsége szerint a járvány egészségügyi vonatkozásait remekül kezeli. És hogy a képlet még bonyolultabb legyen: Markus Söder, a bajor testvérpárt CSU elnöke az összes CDU-s politikusnál kedveltebb országos szinten, így logikus lenne, hogy ha a jobboldal nyerni akar, őt indítja kancellárjelöltként. Ugyanakkor még sosem volt példa arra, hogy a kisebbik párt adja a közös jelöltet. És itt jön az újabb csavar:

sem Söder, sem Spahn nem tartozik Merkel bizalmi köréhez, így egyiktől sem várható el, hogy a kancellár politikáját vigye tovább. Így pedig szinte kódolva vannak a feszültségek az új pártvezetés és a leendő kancellár között.

A dilemma tehát óriási a CDU számára: a merkeli örökség egyértelmű letéteményesével fusson neki egy kétes kimenetelű választásnak, vagy vállalva a párton belüli későbbi konfliktusokat, menjen a biztosabb győzelemre?

Többször írtunk már arról, hogy a kereszténydemokraták elnökválasztása után tisztábban látjuk Németország jövőjét, ugyanakkor ez továbbra sincs így. És nem csak a CDU-t feszítő kérdések miatt. Ha azok meg is oldódnak, továbbra is ott lesz a kérdés, hogy kivel alakítson kormányt a jobboldal, vagy hogy egyáltalán szükség lesz-e a 16 éve regnáló pártra ahhoz, hogy kormányképes szövetség szülessen?

Izgalmas hónapok előtt állunk – számunkra sem mindegy, hogyan alakul a német politika!

 

Kaszab Zoltán

 

Kiemelt képünkön Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke beszédet mond a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) kétnapos online kongresszusán Berlinben 2021. január 16-án, miután megválasztották a CDU új elnökévé. FotóÍ: MTI/EPA/Action Press pool/Christian Marquardt