Sillye Jenő: A pólya véres lepel lett

„Elrendezek időben mindent, becsomagolom az ajándékokat, ügyesen bevásárolok mindent, hogy ne kelljen az utolsó pillanatban kapkodnom” – mondják sokan a karácsony előtti napokban. Azonban az idilli ünnepet mintha megtörné Sillye Jenő katolikus dalszerző „Örülj, testvérem” című énekének realitása. Már-már ünneprontónak érezzük a megszólalást. De vajon minek az elvesztésétől félünk, ha egészében láthatjuk a megváltás ajándékát?

„Örülj, testvérem, mert így kaptál új életet!” – visszhangozza a refrén. Sillye Jenő éneke a szirupos, hamar elmúló, magunk kreálta ünnepek helyett a lényegre irányítja a figyelmünket. Az édenkertben elveszített kapcsolat újra helyreáll, amikor a bűn váltságdíját a kereszten kifizeti a Betlehemben testté lett Ige.

Jézus születése nélkül a karácsony csak egy feltuningolt családi banzáj, sok-sok egymás irányában meghozott, egyébként nemes figyelmességgel. Örömet akarunk egymásnak szerezni. A vitatkozók legalább karácsonyra békét kötnek egymással, mert valahol az egymás iránti szeretet jó mindenkinek.

A humanitáson alapuló szeretet-cselekedeteink azonban törékenyek, érzelmi alapúak, következésképp ahogy jöttek, úgy múlnak el az életünkben. Ám van az a szeretet, amely örökre megmarad – mert a golgotai példából merít erőt, és ahhoz kíván hasonlítani. „Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért.” (Jn 15,13)

Persze a karácsonyi forgatagban, könnybelábadós fényözönben ez a teljességet egybeölelő aspektus ünneprontó lehet sokaknak, pedig ebben áll az igazi ünnep. Megváltásunk ajándékánál nincsen nagyobb kincsünk, hiszen „így kaptunk új életet”.

„Ki gondol most rá, hogy a pólya véres lepel lett? Ki gondol most rá, hogy a jászol hideg kősír lett?” – halljuk a dalban a kijózanító mondatokat. A szerző „Szállj, dalom” című életrajzi interjúkötetében így kommentálja ezt a dalszöveget: „Azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy felnőtt fejjel muszáj meglátnunk a karácsonyban: az Isten Fia azért jött a világra, hogy az életét adja értünk. És erre akkor is rá kell döbbennünk, ha hamis, szirupos máz, vásárlási láz és őrült kapkodás tereli el a figyelmünket róla.”

Az énekes kiemeli:

„Karácsonykor Jézus születésnapját ünnepeljük, azét a Jézusét, aki szegényként, hajléktalanként jött közénk – a megváltásunkért. Mindig ennek a tudatában kell megköszönnünk a karácsonyt.”

 

Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásaink:

Karácsonykor is elviszem mindenkinek a hitemet – Sillye Jenő a Vasárnapnak

Nem elég emlékezni: éljük át újra karácsony titkát!

Kiemelt képünk forrása: Vasárnap.hu

Iratkozzon fel hírlevelünkre!