Budapest elveszett tetődíszei VII.

Az elmúlt hetekben íródott cikksorozatom abból az apropóból készül, hogy Magyarország kormánya jelentős összeggel kívánja támogatni a főváros és a vidéki városok második világháborúban vagy az azt követő szocializmus időszakában elpusztított kupoláinak, tornyainak és tetődíszeinek visszaépítését. A sorozatban azokat az épületeket mutatom be a háború előtti, illetve a napjainkban készült fotók kontrasztba állításával, amelyek esélyesek lehetnek a programban való részvételre.

Az egykori Fehérvári úton, napjaink Bartók Béla útján álló épület a földszintjén 1911-ben megnyitott kávéház nyomán, Hadik-ház néven vált ismertté. Építtetői dr. Palócz Ignác orvos és felesége voltak. A bérházat Svarcz Jenő tervezte szecessziós-eklektikus, néhol orientalizáló stílusban. Érdekesség, hogy a padláson egy, a Gárdonyi Géza térre néző műtermet is építettek, amelyet egykor Csontváry Kosztka Tivadar bérelt ki. A háború során több belövés érte az épületet stratégiai elhelyezkedése miatt, így a szecessziós díszei súlyosan sérültek, amelyeket a háború után már nem építettek vissza.

Hasonlóképen járt a két kisebb toronydíszben végződő (ez klasszikus monarchia-kori elrendezés) központi tetődísz is. Pár éve a homlokzatot felújították, ugyanakkor a díszes tetőzet (az épület koronája) korhű rekonstrukciója elmaradt.

A Hadik-bérház szecessziós tömbje uralja a Gárdonyi teret. (Forrás: www.old-time-budapest.blogspot.hu)

Az épület díszeitől és pompás tetőarchitektúrájától megfosztva napjainkban. (Forrás: www.budapest100.hu)

Az Alkotmány utca Bajcsy-Zsilinszky út felé eső oldalán található a Csillag-bérpalota, amely 1898-ban készült el. A kétemeletes, belsőudvaros palotát Csillag Béláné Geiger Flóra birtokosnő építtette. Az eklektikus jegyeket viselő bérház díszes párkányzattal és egy tekintélyt parancsoló saroktoronnyal rendelkezett.

Annak ellenére, hogy az épület a belvárosban, nagy forgalmú utak közelében helyezkedik el, nem érte nagyobb sérülés Budapest ostromában. Máig tisztázatlan, hogy mikor bontották el a díszes párkányzatot és a torony díszes süvegben végződő részét.

A Csillag-palota eredeti toronydíszével. (Forrás: www.skyscraperscity.com)

A díszes párkányzat és toronysüveg nélküli épület napjainkban. (Forrás: www.maps.google.com)

Az egykori Fa (ma Boráros) térről is számos torony, kupola és tetődísz „hiányzik”. A díszes toronnyal rendelkező Gregersen és Vágó bérházat a villamosvonallal rendelkező Lónyay utca választotta el egykor. A Duna felé eső oldalon található eklektikus négyemeletes házat (és a Lónyay utcában elhelyezkedő, egymásba nyíló három társát) 1906-ban építtette Gregersen Guilbrand norvég származású hídépítő mérnök (Magyarországon számtalan vasútvonal, pályaudvar és vasúti híd megépítése fűződik a nevéhez).

Az épületet érdekessége, hogy minden szintje átjáróval volt összekötve a Lónyay utcai társaival, és mindegyikbe a Stigler Felvonó Gyár liftjeit építették be, amelyek elektromos hajtásúak és gombkormányzásúak voltak. A Lónyay utca túloldalán elhelyezkedő Vágó-bérházat Lechner Ödön tanítványa, Vágó József tervei szerint építették. Az épület magán hordozza az ugyancsak Vágó által jegyzett Gresham-palota stílusjegyeit, amely átmenet a magyaros szecesszió és a bécsi kozmopolita irányzat stílusa között. Mindkét épület az ostrom alatt, vagy az azt követő időszakban vesztette el torony-, illetve tetődíszeit – a Vágó-bárház a homlokzatdíszítésének nagy részét.

Balra a Gregersen-bérház(ak), jobba a Vágó-bérház épülete valamikor az első világháború időszakában. (Forrás: Facebook/ Budapest és Magyarország rekonstrukciós ötlettára)

A tetődíszek mellett mára a villamos is eltűnt a Lónyay utcából. (Forrás: www.maps.google.com)

A Fiumei úton található egykori OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet) székháza a monarchia és a Horthy-korszak egyik legjelentősebb modern épülete, Budapest első felhőkarcolója volt. A több ütemben épült székházzal 1931.január 2-re készültek el, és a budapesti középületek közül – a maga 73 méterével – ez vált a harmadik legmagasabbá (az Országház és a Bazilika után).

A késő szecessziós stílusban épült tornyon órák és az apostoli kereszttel díszített csipkés pártázat foglalt helyet, négy sarkában haraszti mészkőből készült szobrok álltak, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Sidló Ferenc, Körmendi-Frim Jenő és Horvay János szobrászművészek alkotásai. A szobrok 8 méter magasak voltak, és társadalombiztosítással kapcsolatos tevékenységeket jelenítettek meg. Az óratoronyba két gyorsfelvonó segítségével lehetett feljutni, amely abban az időben kuriózumnak számított. Budapest 1945-ös ostromát az épület néhány belövéssel vészelte át. Noha az óratorony a háború pusztításait túlélte, a szocializmusét már nem tudta. Sztálin 70. születésnapjára egy megalomán (éjszaka neonfénnyel világító) vörös csillagot helyeztek a tetejére, hogy a főváros minden pontjáról látható legyen. Ki tudja, talán a vörös csillag terheinek következtében, vagy akár más okból, de a tornyot az 1960-as években Csonka Pál építészmérnök vezetésével lebontották.

Az OTI székházának gyönyörű tornya 1938-ban (Forrás: www.skyscraperscity.com)

Az egykori OTI-székház torony nélkül, napjainkban (Forrás: www.maps.google.com)

A mai Deák tér egyik ékessége Magyarország legnagyobb evangélikus temploma. Gyerekkorom óta nem értettem, hogy miért nincs ennek a templomnak tornya, hiszen minden templomoknak legalább egy harangtornya szokott lenni… A választ egy régi fényképen találtam meg. Kiderült, hogy volt tornya, nem nagy, de épp elég ahhoz, hogy a tér látványát befolyásolja. A templom Pollack Mihály tervei alapján épült 1808-ban, klasszicista stílusban. Érdekesség, hogy 1809-től 1811 tavaszáig katonai ruharaktár volt, és a 48-as forradalom idején Hentzi császári generális ágyúzáskor súlyosan megrongálódott.

Ma is látható főhomlokzatát Hild József vezetésével állították helyre. A klasszicista tornyocskát 1875-ben statikai okból el kellett távolítani. A torony és harang nélküli templom az ezredfordulón egy kis számítógéppel vezérelt harangsort kapott, ami naponta többször harangjátékot szólaltat meg. Úgy gondolom, hogy a mai technológiával nem lehet gond a klasszicista tornyocska visszaépítése.

A klasszicista harangtorony az 1870-es évek elején. (Forrás: www.reformacio.mnl.gov.hu)

A torony nélküli templom napjainkban. (Forrás: www.budapest.varosom.hu)

A sorozat folytatódik a következő héten.

Fecske Gábor László

A szerző további írásai itt olvashatók

Kiemelt képünkön a Hadik-bérház szecessziós tömbje látható Gárdonyi téren. (Forrás: www.old-time-budapest.blogspot.hu)

Iratkozzon fel hírlevelünkre!