Budapest elveszett tetődíszei V.

Egyes felmérések szerint Budapest belvárosában egykor minden negyedik épület rendelkezett valamilyen kisebb-nagyobb toronnyal vagy tetődísszel. A második világháborút és az 1956-os forradalmat követően aztán a megmenekült díszes tetőelemeket is eltávolították a modern szocialista életszemlélet jegyében. A legdurvább épületcsonkítások bemutatásával folytatom a több hete indult cikksorozatomat.

Mai első épületem, a Király Bazár a Ferenciek tere mellett, a Károlyi utcában található, szemben az Egyetemi könyvtárral. A bécsi szecessziós stílusban épült bérpalotát Kármán Géza és Ullmann Gyula tervei alapján emelték. Nyugodtan mondhatom, hogy a háztömbnyi épület középső traktusának szecessziós toronydíszei párjukat ritkítják Budapesten. A szakemberek 1902 tavaszára készültek el az impozáns, háromemeletes, három utcára néző épülettel, melynek megnyitó ünnepségére magát a császárt, Ferenc Józsefet is meghívták – így kapta az épület a Király Bazár elnevezést. Az épület földszintjén elegáns üzletek sora, az első szinten irodák (sokáig itt működött a Nyugat szerkesztősége), míg az emeleten luxuslakások kaptak helyet. Gazdagon díszített tetőzete a második világháborúnak esett áldozatul.

 

A Király Bazár szecessziós tetőzete (Forrás: www.skyscraperscity.com)

A Király Bazár épülete 2019-ben (Forrás: maps.google.com)

A Szervita téren található számos gyönyörű épület közül talán a Török bankház épülete áll a szívemhez legközelebb. A tervezésre kiírt pályázatot ugyan Kármán Géza és Ullmann Gyula nyerte meg, végül mégis a második helyezett Böhm Henrik–Hegedűs Ármin páros tervei alapján építették fel a reprezentatív bank- és lakóépületet. A négyemeletes, szecessziós épület felső oromzatán Róth Miksa hatalmas – Budapesten a legnagyobb – mozaikkompozíciója található. A középen látható Szűz Mária-ábrázolás miatt csak „Patrona Hungariaeként” emlegetett homlokzatdíszen a magyar történelem nagyjainak – Kossuthnak, Széchenyinek és Rákóczinak – alakjai is megtalálhatók. A mozaik fölött egykor Atlasz és egy bibliai emberpár allegorikus bronzszobrai tartottak egy éjszaka is kivilágítható földgömböt. Az üveggömböt és az azt tartó szoborcsoportot még 1939-ben távolították el, feltehetően állékonysági problémák miatt.

A Szervita tér ékszerdoboza a kivilágítható földgömbbel (Forrás: FSZEK)

Az egykori Török bankház napjainkban (Forrás: www.maps.google.com)

A Baross utca és a József körút találkozásában nyíló 32-esek terének jellegzetes, eklektikus stílusú bérpalotájáról keveset tudunk. Az épületet feltehetően a körút kiépítése idején, az 1890-es években emelték. Két kisebb és egy középső – nagyobb – kupolája miatt a köznyelv csak pesti „cifra palotának” hívta. Fényképek tanúsága szerint Budapest ostromát szinte teljes épségben úszta meg (minden tetődísze megmaradt), azonban az 1956-os forradalom idején a jobb oldali sarokkupola bombatalálatot kapott. Ahelyett, hogy visszaépítették volna a kupolát a felújítás során – máig érthetetlen módon – minden tetődíszétől megfosztották. 

A pesti „cifra palota” eredeti szépségében az századfordulón (Forrás: www.skyscraperscity.com)

Még a laikus szemlélő is láthatja, hogy valami hiányzik az épület tetejéről (Forrás: www.maps.google.com)

A mai Városháza park mellett, a Károly körúton található a Freiberger Sámuel kereskedő, építési vállalkozó beruházásában megépült négyszintes eklektikus stílusú épület. A bérpalota 1894-re készült el Örömy József tervei szerint; városképet meghatározó, hagyma alakú sarokkupolája már a második világháború előtt, 1935-ben elbontásra került – statikai okok miatt.

A bérház csodálatos hagymakupolája az 1920-es években (Forrás: www.urbface.hu)

A Freiberger-bérház mai állapotában, kupola nélkül, graffitivel (Forrás: www.maps.google.com)

Mai cikkem utolsó gyöngyszeme a volt MFTR (Magyar Királyi Folyam és Tengerhajózási Rt.) székháza a Vigadó tér sarkán. A szecessziós jegyekben gazdag épület – a már említett Király Bazárt is jegyző – Kármán Géza és Ullmann Gyula közös terve alapján készült el 1913-ra. A dunai látkép egyik legimpozánsabb, vörösrézből készült szecessziós sarokkupolája éveken keresztül fényesen ragyogott. A második világháborúban a dunai szállodákat ért angolszász légitámadás során több láncos légibomba is eltalálta, ennek következtében az egész tetőzet megsemmisült. Visszaépítése a háborút követően szóba sem jöhetett. 

Az eredeti, vörösrézből készült tetődísz az átadás utáni években (Forrás: www.skyscraperscity.com)

Jól látható egy további emeletbeépítés, amelynek során az egykori kupola alatti díszes mellvédekbe ablakokat is elhelyeztek (Forrás: www.maps.google.com)

A cikksorozat a következő héten folytatódik!

 

Fecske Gábor László

A szerző további írásai itt olvashatók

 

Kiemelt képünkön a Király-bazár szecessziós tetőzete látható. Forrás: skyscraperscity.com