Ádvent = Az Úr jövetele.
Az idei Ádventben fokozottan kérem az ember szellemi-lelki világát megvilágosító Szentlélek Úristent, hogy ébressze fel minél több honfitársunkat, hogy meggyőződjenek a Mindenséget, és benne az Embert teremtő és fenntartó, Mindenható és minden egyes embert személyesen szerető Isten létéről és szívbéli jelenlétéről.
Az Úr eljött már a Világba az első Szent Karácsonykor – és a Keresztség szentsége által még jelenkori honfitársaink nagyobb része is Krisztus elkötelezett gyermeke lett. Sajnos kevesen vannak ennek tudatában, mert a szívükben élő Isten türelmes: szabad akaratot adott mindegyikünknek, hogy észrevegyük és meghallgassuk – vagy épp elutasítsuk Őt… S most, a járvány idején milyen szép lenne, ha a félelem és szorongás helyett megengednénk a Bennünk élő Istennek, hogy átöleljen minket, ahogy József Attila verséből mindenki ismeri, hogy ez milyen nagy boldogság.
Az ádventi gyertyagyújtáskor gyújtsunk Fényt a szívünkben! S hétről hétre erősödjék ez a Fény bennünk és körülöttünk, hogy a lelkünkből áradó szeretet fénye felmelegítse a Családunk, a környezetünkben élők szívét is!
Mosolyogjunk, örüljünk, hogy köztünk, bennünk él az Isten, a mi legjobb barátunk, orvosunk és Békességünk! Győződjünk meg róla, hogy a világon az egyetlen igazi érték a Szeretet, aki maga az Isten! Őt várom az Ádvent egyre sötétebbé váló napjaiban, a várandós názáreti Szűzzel együtt. Átérzem az Ő emberileg végtelenül nehéz helyzetét, és megtanulom Tőle, hogy csak egy a fontos, hogy Velem van az Isten! S mindennap magasztalom, dicsőítem az Istent az én égi Édesanyámmal együtt.
hirdetés
Prokopp Mária
művészettörténész, egyetemi tanár
Adventi üzenetsorozatunk:
Kép: Tóth Gábor/Vasárnap.hu
