Svéd politikusok szerint a magyaroknak és a lengyeleknek el kell hagyniuk az Uniót

Az uniós költségvetés megvétózása alapot adott a liberálisoknak és a baloldalnak, hogy támadják a két országot. A svéd képviselők szerint Budapest és Varsó csúnya játékot játszik, aminek a végén az is erősen kérdésessé válhat, hogy beletartoznak-e még egyáltalán az európai együttműködésbe.

Magyarország és Lengyelország EU-ból történő kilépéséről beszélnek Svédországban. A két országot egyre több liberális politikus támadja, amiért nem hajlandóak egy definiálatlan, politikai támadásokra alkalmas fogalmat kritériumként beemelni a költségvetésbe – adta hírül a V4NA Hírügynökség.

Az utóbbi hetekben valóban felkavarta az állóvizet az Európai Unióban a magyarok és a lengyelek vétója a helyreállítási alapra vonatkozóan. A vétó egyben ürügyet szolgáltatott a liberálisoknak és a baloldalnak, hogy támadják a két országot.  A balliberális svéd politikusok egészen éles kijelentéseket is megfogalmaztak.

Helene Fritzon, a svéd Szociáldemokrata Párt EP-képviselője szerint pl. Magyarország és Lengyelország nagyon csúnya játékot játszik, amellyel rendkívül nehéz helyzetbe hozzák az Uniót.

A szintén svéd Tomas Tobé, a Mérsékelt Párt EP-képviselője pedig úgy véli,

 az EU nem engedhet az akaratából, nem szabad hagynia, hogy a két ország folytassa a jelenlegi politikáját.

Tobé a svéd Sveriges Radio-ban reagált arra a felvetésre is, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak talán ki kellene lépnie az Unióból. Elmondta, nem akarnak nyomást gyakorolni a két országra e tekintetben, de ha tovább húzódik ez az ügy, akkor kérdéses lehet, hogy

Magyarország és Lengyelország beletartoznak-e még az európai együttműködésbe.

A magyar és a lengyel vétót egyébiránt az váltotta ki, hogy az európai döntéshozók ún. jogállamisági feltételekhez akarják kötni az Európai Unió által biztosított pénzügyi források kifizetését. Mivel azonban a jogállamiságnak nincs semmiféle egységes európai definíciója, így – a magyar-lengyel álláspont szerint – félő, hogy végül azokat a tagállamokat büntetnék vele, amelyek gyakran mennek szembe az EU politikai irányaival.

Gyakran támadják Magyarországot a svéd politikusok

A svéd európai parlamenti képviselők mostani nyilatkozatai nem az első kirohanások Magyarországgal szemben. A skandináv ország vezetői gyakran bírálják – és fenyegetik – a magyar kormányt. Stefan Löfven svéd miniszterelnök 2019-ben azt javasolta, hogy szankciókkal sújtsák szankciókkal Magyarországot, amiért nem engedi be az illegális migránsokat – közölte a Breitbart.com.

Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter tavaly egy Twitter-bejegyzésében a magyar kormány családbarát politikáját támadta. A miniszter asszony szerint hazánk a 30-as évek német náci politikájától bűzlik.

Aki  nem enegedi be a migárnsokat, azt megbüntetik

Orbán Viktor miniszterelnök leszögezte: ma Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, amelyik beengedi a migránsokat.

Amely ország megvédi a határait a migrációtól, az Brüsszelben már nem minősülhet jogállamnak.

A jelenlegi javaslat elfogadása után pedig nem lenne akadálya annak, hogy a tagországoknak járó pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék, és a migrációt ellenző országokat költségvetési eszközökkel megzsarolják – fejtette ki álláspontját Orbán Viktor.

A miniszterelnök közölte azt is, hogy Magyarország a vita során a lojális együttműködés, a kiszámíthatóság és a transzparencia elveit követve járt el, mindvégig kompromisszumkészséget mutatott. Annak ellenére, hogy a gazdasági válság közös hitelfelvétellel történő kezelését sosem tartotta megfelelőnek.

Nyilatkozatában kijelentette: a 2020 júliusában született kompromisszumot csak azért fogadtuk el, mert elkötelezettek vagyunk az európai szolidaritás mellett, és támogatjuk, hogy a pénzügyi segítségre szoruló államok a lehető leggyorsabban forrásokhoz jussanak.

Orbán Viktor aláhúzta: Magyarország elkötelezett híve a jogállamiságnak.

Forrás: V4NA Hírügynökség, MTI, Breitbart.com

 

Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásaink: 

Orbán: Soros György fenyegeti Magyarországot és Lengyelországot

Varsó szükség esetén véglegesen is megvétózza az uniós költségvetést

Meddig terjeszkedhet az Európai Parlament?

 

Kiemelt képünk forrása a MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Iratkozzon fel hírlevelünkre