Titkos műholdak, milliárdosok és államok harca az űrpályákért – Mi zajlik a fejünk fölött?

A vadnyugatot és a gyarmatosítás hajnalát idézi az, ami most a fejünk felett zajlik: akinek nagyobb az eszköztára, az birtokolja a területet. Az emberiség elképesztő intenzitással indul el az őt körülvevő világűr hasznosítása felé – mondta el lapunknak adott interjújában Ferencz Orsolya Ildikó. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint a milliárdos befektetők által fellőtt műholdak jóformán ellehetetlenítik a csillagászati vizsgálatokat, és az űrszemétképződés is tovább fokozódik, pedig így is rendkívül súlyos a helyzet. Ez az áldatlan állapot pedig a jövőben sem fog megoldódni, a nemzetközi közösség egyelőre nem képes úrrá lenni a helyzeten.

Ferencz Orsolya Ildikó űrkutatásért felelős miniszteri biztos, józsefvárosi önkormányzati képviselő felszólal a Századvég Alapítvány Budapest címmel rendezett konferenciáján a második kerületi Haris Parkban 2019. szeptember 25-én. Fotó: MTI/Mónus Márton

Egyre több műholdat látni az égen, melyek jelentős része Elon Musk milliárdos amerikai üzletember-mérnökhöz köthető. Mi a valódi célja ezzel?

– Elon Musk Starlink műholdprojektjén keresztül relatíve kis méretű egységekkel, de nagyon nagy számú flottával kíván globálisan elérhető internetszolgáltatást nyújtani. Vagyis ami most zajlik, az tulajdonképpen egy piaci alapú szolgáltatáshoz szükséges infrastruktúra fokozatos feljuttatása a Föld körüli alacsony pályákra. Rendkívül sok kérdést nyit meg ez a helyzet, hiszen azt látjuk, hogy a technológia lehagyta a jogi szabályozást. Nincs rendesen kidolgozott jogszabály, amely mindenre kiterjedően rendezné a jogi helyzetet a nemzetek között a világűrben folytatott tevékenységeket illetően.

Akkor csak az dönt, hogy kinek hány milliárd dollárja van erre?

– Ha egy vállalkozó elég ambícióval, kapcsolatrendszerrel és pénzzel rendelkezik, nincs előtte akadály. És az egyes országok ugyan kifejezhetik aggodalmaikat, de érdemben nem tehetnek semmit. Musk célja tehát alapvetően az, hogy globális internetszolgáltatást nyújtson, és rengeteg pénzt keressen vele. Ez önmagában nem lenne gond, de az már nagyon komoly probléma, hogy a világűr Földközeli része egy véges térrész, amiben mások is szeretnének tevékenykedni.

Elon Musk, a Tesla Motors amerikai elektromosjármű-gyártó és a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat vezérigazgatója nyilatkozik a sajtó képviselőinek a Tesla Gigafactory nevű gyárának építési területén 2020. szeptember 3-án. Fotó: MTI/EPA/Alexander Becer

Ezt a tevékenykedést azonban mindinkább akadályozza az egyre nagyobb méreteket öltő űrforgalom…

– A földfelszíni csillagászati vizsgálatokat jóformán ellehetetlenítik ezek a műholdak, rendkívüli módon megnehezítik a vizsgálatokat, kutatásokat, észlelést, mert folyamatosan bezavarnak, reflektálnak bizonyos sávokban. Emellett az űrszemétképződés is tovább fokozódik, pedig így is rendkívül súlyos már a helyzet a Föld közeli űrtérségben az elmúlt évtizedekben felhalmozódott űrszemét miatt. Az űrállomások megsérülhetnek, ha űrszeméttel ütköznek. Volt is már kisebb ütközésekre példa, és az egyik modulból jelenleg is szivárog az oxigén. Előfordult, hogy Elon Musk műholdjának ki kellett volna térnie az Európai Űrügynökség egyik kutatóholdjának útjából, de nem voltak hajlandóak erre a manőverre, melyet így végül az Űrügynökségnek kellett végrehajtania. Ezért nem csak anyagilag fizettek komoly árat, de a kutatóhold élettartama is csökkent. Tehát számos nyitott kérdéssel állunk szemben. Azt mondják, a második űrverseny zajlik, de valójában az első sem ért véget, a múlt század közepe óta egyre fokozódik.

Ma már a világűrbe kihelyezett eszközök olyan infrastruktúrát biztosítanak az emberi civilizációnak – gondolok itt a távközlésre, hírközlésre, meteorológiára, navigációs eszközökre –, melyek kiesése komoly világgazdasági problémákat okozna.

Az űrszektor ma már egyáltalán nem olyan kérdéskör és feladat, amivel ha akarunk, foglalkozunk, ha nem akarunk, akkor meg nem. Probléma, hogy a nemzetközi jogi szabályozás és annak szankcionális eszköztára azonban egyelőre igen csekély. Tehát egy kicsit olyan ez a helyzet, mint a vadnyugaton hajdanán: akinek nagyobb az eszköztára, az birtokolja a területet – és ez az állapot a jövőben csak fokozódni fog. Egyelőre a nemzetközi közösség nem tud úrrá lenni a helyzeten.

Valójában akkor ma már nem nagyhatalmak közötti villongásokról van szó, hanem arról, hogy kinek van több pénze? Mark Zuckerberg, a Facebook és Jeff Bezos, az Amazon alapítója is fontolgatja, hogy saját műholdakat küld fel. Tehát akinél a tőke, az az űr ura?

– A NATO műveleti területté nyilvánította a világűrt, vagyis az országok is próbálják érvényesíteni az érdekeiket a biztonságpolitika területén is. Az űrtevékenység országonként változó modellben dolgozik. Ma már a legelterjedtebb a hibridmodell, ami azt jelenti, hogy az állam és a multinacionális vállalatok egyformán szerepet vállalnak az űrtevékenységben. És igen, akinek elég sok pénze van és jó kapcsolatai, el tudja intézni, hogy az ő eszközei telítsék az alsó pályákat. Mindenki látja, mekkora potenciál és milyen hatalmas üzlet a világűr. Jó példa erre a világjárvány: a globális hírközlésnek, távközlésnek, műsorszórásnak, telekommunikácónak köszönhetően nem omlik össze a világgazdaság, hiszen zajlanak az online videókonferenciák, és működik a home office.

A SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat által közreadott képen felbocsátják a SpaceX Falcon 9-es hordozórakétáját egy katonai navigációs műholddal a Cape Canaveral-i űrközpontból 2018. december 23-án. Fotó: MTI/EPA/SPACEX

– Akkor tehát főként a fizetős szolgáltatások miatt akarják birtokolni az űrt – a nagytőkések. De mi az államok célja?

– A kutatás. Rendkívül sok kérdésre keressük még a választ, és a technológiai határainkat folyamatosan bővítjük. Az Earth Observation, vagyis a Föld-megfigyelés egy önmagában is létező tudományterület, melynek köszönhetően figyelik vizeinket, erdeinket, a Föld egészének felszínét. Hatalmas segítség ez például a katasztrófavédelemben. Ennek segítségével követték nyomon tavaly az amazonasi erdőtüzeket, de figyelmeztethetnek árvizekre vagy földcsuszamlásokra is. És egyre nagyobb hasznát veszik a mezőgazdaságban is a pontos termésbecslési metódusoknak köszönhetően. Rengeteg adat jut be tehát a műholdakról, melyek igazi big data halmazok, és a felhasználásuk is rendkívül szerteágazó. Emellett – kimondva kimondatlanul –

számos nemzet törekszik arra is, hogy a katonai jelenléte is biztosított legyen a világűrben.

Ez mindig is így volt, nem új dolog. 1957-ben már a Szputnyik sikeres fellövésének jelentősége sem tudományos volt elsősorban, hanem technikai demonstrációként szolgált. 1958-ban Eisenhower amerikai elnök karácsonyi köszöntőjét kísérleti jelleggel a SCORE-műholddal közvetítették a népnek. Senki nem gondolta még akkor a világon, hogy gyakorlatilag megszületett a globális hírközlés, mely ötven évvel később egy  dollárbilliós iparággá, szolgáltatássá növi ki magát.

Komoly erőfitogtatás volt ez anno az USA és a Szovjetunió részéről.

– A Szovjetunió kiemelkedő technológiai bravúrra volt képes: demonstrálta a saját tudományos és technológiai erejét, amikor először az emberiség történetében egy műholdat Föld körüli pályára állított. De volt ebben egy másodlagos üzenet is elsősorban az Egyesült Államok részére, mégpedig az: mi bizony még akár a világűrbe is tudunk számotokra fenyegető eszközöket telepíteni. És valóban: időről időre ma is napvilágot látnak olyan hírek, melyek arról számolnak be, hogy miként lehet egymás űreszközeit, műholdjait hatástalanítani, zavarni, adott esetben kilőni, eltávolítani a pályáról. A vadnyugat mellett egy másik korszakot is idéz az, ami most a fejünk felett zajlik: a gyarmatosítás hajnalát, amikor a nagy háromárbócosok kihajóztak a kikötőkből. Most is azt látjuk, hogy az emberiség elképesztő intenzitással indul el az őt körülvevő világűr hasznosítása felé.

– Ha már említette a katonai jelenlétet: mennyire követik nyomon az űrből a migrációs mozgásokat? A műholdak segíthetnek például az illegális határátkelések megakadályozásában is?

– Technikai akadálya ennek nincs. Ahogy annak sincs, hogy látni lehessen, ha egy adott területen illegális tevékenység zajlik. A nagyfelbontású katonai felderítőműholdak évtizedek óta egyre tökéletesebb felbontással követik a földfelszíni a cselekményeket. 

– Miért célja Musknak és a hasonló befektetőknek, hogy mindenütt kiépítsék az 5G-hálózatot – Afrika olyan részein is, ahol egyelőre áram sincs?

– Az űrtechnológia az egyik legjobb üzlet a világon. Az Európai Űrügynökség adatai szerint 1:6 a szektor megtérülési aránya. Ez óriási szám. Ebben mindenki pénzt lát, aki befektet. A szektor borzasztóan dinamikusan nő. Még akkor is képes volt dinamikusan bővülni – 6-8 százalékkal –, amikor a világgazdaság 2008-ban recesszióba zuhant.

Nem véletlenül invesztálnak bele ennyi pénzt a multimilliárdosok. Ők nemigen kötnek olyan üzletet, ami nem térül meg…

Tehát nem az emberiség csodás ajándékát készítik el éppen, hanem pénzt akarnak keresni. Az 5G kialakítása azért is fontos, mert ma már hatalmas adatmennyiséget kell forgalmazni. Gondoljunk csak például az önvezető autókra, melyek esetében rengeteg szenzor adatát kell folyamatosan közvetíteni és feldolgozni. Ehhez nagy sebességre és nagyon széles sávszélességre van szükség. A harmadik világ országaiban is fontos lehet mindez, példádul azért, hogy műholdon keresztül megvalósulhasson a hírközlés és a távoktatás.

Starlink-műholdak látszanak az égen a somoskői vár felett Salgótarján közeléből fotózva 2019. december 28-án. Fotó: MTI/Komka Péter

– Nem veszélyes az 5G az emberi szervezetre?

– Messze nincs arról szó, hogy az 5G valami szörnyű dolog lenne. Annyi történik csupán, hogy az adott forgalom egy magasabb frekvenciasávban zajlik majd, amivel nagyobb sávszélességet és nagyobb adatforgalom-sebességet érhetünk el. 

Mi a Hold-kutatások valódi célja?

– A Holdért is versenyfutás zajlik. Azt sem szívjóságból és csupán tudományos érdeklődésből végzik elsődlegesen a nemzetek vagy egyes vállalatok, hanem hasznosítási céllal. Űrerőforrás-kutatás, más néven űrbányászat előkészítése zajlik, melynek célja azoknak a nyersanyagoknak és javaknak a felderítése, feltárása, és adott esetben a Földre való eljuttatása, melyek nélkülözhetetlenek civilizációnk számára. Ugyanezt látjuk az aszteroidákhoz, kisbolygókhoz igyekvő missziók esetében is. A Föld egy véges erőforrásokkal rendelkező planéta, ezért ez kulcskérdés lesz.

Nem véletlen, hogy például Luxemburg vagy akár Csehország rendkívül komoly energiát és pénzt fordít arra, hogy az űrbányászatban letegye a névjegyét az asztalra.

Ez egy új szolgáltatás, ahogy új szolgáltatásként körvonalazódik például az űridőjárás-figyelés vagy az űrszemét eltakarításának kérdése is. Ezer és egy ága van tehát az űrtevékenység új irányainak, amelynek a jelentősége még csak a jövőben fog bekerülni a köztudatba. Ezért fontos, hogy Magyarország, melynek egyébként több mint 70 éves múltja van az űrkutatásban, s komoly tudásbázissal rendelkezik, ne maradjon le ebben a versenyben.

Andrew Morgan, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA asztronautája búcsúzkodik egy busz ablakában, amint szállásáról elindul a kilövőállásra a kazahsztáni Bajkonur orosz űrközpontjában 2019. július 20-án. Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Mi a véleménye arról, hogy parcellákat árulnak a Holdon? Szaladjunk venni néhány hektárt?

– Én nem tenném. Ez egy értelmetlen dolog, és akik ezt árulják, azoknak sincs semmiféle jogosultsága erre. Mi arra koncentrálunk, hogy Magyarország minél intenzívebben részt vehessen az Európai Űrügynökség Holdprogramjában.

Milyen esélyeink mutatkoznak arra, hogy az Európai Űrügynökség kutatási programjában részt vegyünk?

– Az Európai Űrügynökség teljesjogú tagjai vagyunk 2015 óta. 2018 óta pedig, mióta a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került a terület felügyelete és koordinálása, sikerült nagyon jelentősen megnövelnünk a részvételünket az Űrügynökség munkájában. A KKM-ben a teljes globális diplomáciai hálózat rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy a nemzetközi térben hazánk érdekeit és pozícióit érvényesíteni tudjuk, amelyet igyekszünk a lehető leghatékonyabban megtenni. Az Európai Űrügynökségben végzett munka mellett csak az elmúlt két évben hét bilaterális együttműködési megállapodást kötöttünk, ebből hatot államokkal, egyet pedig egy amerikai magáncéggel.

Mizsei Bernadett

 

(Kiemelt képünkön: A SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat által közreadott képen felbocsátják a SpaceX Falcon 9-es hordozórakétáját egy katonai navigációs műholddal a Cape Canaveral-i űrközpontból 2018. december 23-án. Fotó: MTI/EPA/SPACEX)