Alaptörvény – stop a liberális szellemi terrornak

Az alaptörvény-módosítás stoptábla a liberális szellemi terrornak - mondta az Alapjogokért Központ igazgatója a Mandiner online kiadásában megjelent interjúban.

Szánthó Miklós szerint „a sunyi, erőszakos és alattomos liberális szellemi terror” a legalapvetőbb fogalmak jelentését is relativizálja. „Szóval olyan korban élünk, amikor a legalapvetőbb igazságokat, a természet rendje által adott tényeket is ki kell mondanunk, rögzítenünk kell” – fogalmazott.

Ezt teszi szerinte az alaptörvény módosítására kedden benyújtott kormányzati javaslat is, amikor kimondja, hogy az „anya nő, az apa férfi”, és védelemben részesíti a gyermek születési nemének megfelelő önazonosságát.

A javaslat indokolása külön hangsúlyozza, hogy a gyereknek védelmet kell élveznie a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben.

Szánthó Miklós álláspontja szerint nem egy valóban semleges, értékfüggetlen jogi kánon átírása történik, hanem az, hogy a liberálisok a saját értékeikkel, vágyaikkal telítik meg az egyes fogalmakat – például képlékennyé teszik a határokat férfi és nő között, kitalálják, hogy van olyan, hogy non-bináris agender -, amire most született egy hasonlóan értéktelített válaszlépés.

Hozzátette: reméli, hogy lesz még ilyen, azzal egyenes arányban, ahogy a balliberális oldal és a „genderkufárok” értelmezik át a szavak jelentését a politikai korrektségre hivatkozva. 

Szánthó Miklós hangsúlyozta:

az alaptörvény-módosítás legfontosabb hatása a gyermekek védelme. A módosítás alapján az állam valamennyi szervének kötelessége lesz védeni a gyerek születési nemének megfelelő önazonosságát, „tehát genderpropaganda meg ilyen szexuális érzékenyítő-toleranciakurzus az nuku”.

Az apa és anya fogalmainak szükségszerű tisztázásából pedig Szánthó Miklós szerint egyértelműen fakad a homoszexuálisok gyermek-örökbefogadásának kizárása, hiszen egy gyermeknek egy anyához és egy apához van joga.

Ezzel harmonizál az a szabályozási javaslat is, ami főszabályként a házaspárok számára tenné csak lehetővé az örökbefogadást – folytatta. Több ezer házaspár vár Magyarországon örökbefogadásra, viszont meg kell szüntetni azt a joggal való visszaélésre lehetőséget adó kiskaput, hogy magukat egyedülállónak valló, valójában homoszexuális élettársi vagy regisztrált élettársi kapcsolatban élők gyerekeket vehessenek magukhoz – tette hozzá.

A különleges jogrendekre vonatkozó általános szabályok módosításáról azt mondta: az alaptörvény új, különleges jogrendi fejezete – ha elfogadják a javaslatot – csak 2023. július 1-jén lépne hatályba, tehát egyáltalán nem érinti a mostani veszélyhelyzetet.

A szövegjavaslat a jelenlegi hat, eléggé kötött különleges jogrendi helyzet helyett hárommal számol, amelyek magukba olvasztják a másik három lényeges, valóban rendkívüli beavatkozásra okot adó körülményeit, és kiszélesítik a reagálási lehetőségeket az új típusú fenyegetésekkel szemben.

Kitért arra is: a közpénz fogalmára a hatályos jogrend nem ismer normatív definíciót, úgyhogy aki kényes az átláthatóságra és a transzparenciára, az csak üdvözölheti, hogy alkotmányos szinten definiálják, mi is számít annak.

A nemrégiben létrehozott, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról pedig csak annyit irányoz elő a módosítás, hogy azokról kétharmados törvénynek kell rendelkeznie. Ez a valóban fontos, egyetemi képzéssel, tehetséggondozással vagy a nemzeti kultúra ápolásával foglalkozó entitásoknak sokkal kiszámíthatóbb helyzetet teremt, hosszú távon is biztos működést tesz lehetővé, hiszen egy szimpla parlamenti többség nem tudja majd egyik napról a másikra átírni a rájuk vonatkozó szabályokat – tette hozzá Szánthó Miklós.

 

(MTI)

Kiemelt képünkön Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója megnyitó beszédet mond az Alapjogokért Központ Magyarország és a “7-es cikkely” című konferenciáján a fővárosi Danubius Hotel Gellértben 2018. november 22-én. MTI/Illyés Tibor

Iratkozzon fel hírlevelünkre!