A Sor(o)s keze Lengyelország felett

A kívülállók számára a lengyelek – és őket megelőzően az írek – dekandenciába és liberalizmusba való gyors lesüllyedése érthetetlen lehet. Mit tesz az EU, és mit keres a képben Soros György már megint? Vagy még mindig? 

A jelen probléma gyökerei Andrzej Duda lengyel elnök három hónappal ezelőtti megválasztásáig nyúlnak vissza. A katolikus vezető győzelme világszerte felhergelte a baloldalt, egyebek mellett az a kép is, amelyen Duda térden állva járul szentáldozáshoz. A lengyel konzervativizmus győzelmével szembesülve a The Guardian és a Reuters is az EU megbéklyózását vizionálta.

Sokan azt gondolnák, hogy a lengyelországi LMBT-mentes zónák megjelenése és az ezek elleni tiltakozások mérföldkövek a lengyel társadalmi szerveződés történetében, ám van valaki, aki egy ennél sokkal jelentősebb lépésre szánta el magát augusztusban.

A terv manifesztálódása

Soros György a Népszavának adott (meglehetősen agresszív hangvételű) interjújában kijelentette: Lengyelország és Magyarország az EU „belső ellenségei” – hogy a fókuszban lévő vallásosság, család és hagyományőrzés romba dönti a szekularizált gazdaságot, amelyet Nyugat-Európa fölépített. Érdekes módon Soros azt is megjegyzi, hogy Olaszország valahogy kezd kijózanodni – a fiatalabbak magas munkanélküliségi mutatóival és a „modern Európából” származó születésellenes ideológiájával.

Az interjú megjelenését követő napokban aztán a gépezet beindult. Július 29-én LMBT-aktivisták másztak fel a varsói Jézus Krisztus-szoborra, hogy kitűzzenek rá egy szivárványos zászlót; több templomot és katolikus jelképet megszentségtelenítettek, köztük Szent II. János Pál pápa szobrát is megrongálták. Németországból buszokkal érkeztek tüntetők, közülük sokan felbukkantak rendbontókként az egyik legrégebbi lengyel település, Lublin kapucinus apátságánál is.

„Ezek az események bár spontánnak tűnnek, nem azok. Sorosnak az az érdeke, hogy a lengyel demokráciát és kultúrát hosszú távon kikezdje”– írja a Catholic Arena. A lengyel zavargások egyik legnagyobb médiatámogatója a Gazeta Wyborcza; érdekes tény, hogy 2016-ban a Soros Media Development Fund tulajdonrészt vásárolt az újság kiadójának (Agora) részvényeiből. Címlapjuk tele is van az abortuszpártiak éltetésével. 2019-ben Soros a második legnagyobb lengyel rádióállomást, a Radio Zetet vásárolta fel, illetve az ultrabaloldali kampánycsoport, a Batory Foundation-be is invesztált. 2020-ban mindezek nyilvánvalóan érintették a lengyel választások folyását is.

Emlékezetes: a lengyel újságíró-törvény kimondja, hogy a külföld felé lojális, ugyanakkor lengyelellenes újságírók nem dolgozhatnak az állami médiában – hiszen épp az lenne a dolguk, hogy „megőrizzék a nemzeti hagyományokat, a patrióta és keresztény értékeket, és megerősítsék a nemzet közösségét”.

Az elveszett Írország

A lengyel média aktualitásai egyébként több hasonlóságot is mutatnak az ír helyzettel. A lengyel médiaszolgáltatók háromnegyede német tulajdonban van. Ahogy az írek annak idején, most a lengyelek is azt tapasztalják, hogy egy külföldről jövő, fiatalokat célzó kampány zajlik, melynek köszönhetően a fiatalság túlságosan „elamerikanizálódik” és „globalizálódik” ahhoz, hogy észrevegyék tudatos elidegenítésüket saját kultúrájuktól, történelmüktől; vagyis azt, hogy tulajdonképpen eszközként használják őket.

Az események kapcsán több európai politikus is megszólalt, elítélve a lengyel (és a magyar) kultúrát. Az ír parlamenti képviselő, Fiona O’Loughlin például így nyilatkozott: „Az azonos neműek házasságáról szóló referendum 2015-ös megszavazása meghatározó volt nemzeti történelmünket tekintve – demonstrálta, hogy az állam minden polgárának örül, függetlenül a szexuális identitásától. Rosszullétet kelt látni néhány országot Európában, különösen is Lengyel- és Magyarországot, ahol annyira nyílt és hivatalos homofóbia uralkodik.”

Joe Biden, Dunja Mijatovic európai emberi jogi biztosra hivatkozva, szeptember 21-én így vélekedett: „Az LMBT-mentes zónáknak nincs helye Európában, vagy bárhol máshol a világban.” Biden feltételezhetően az iszlám országokat nem vette számításba… De mi köze van épp hozzájuk Sorosnak?

Kellékféleségek

Mijatovic nem az első európai emberi jogi biztos, aki kapcsolatba hozható Soros Györggyel. Az előző biztos, Nils Muižnieks, 2017-ben az abortuszt korlátozó írországi törvények lebontásáért harcolt, az angliaihoz hasonló állapotokat teremtve. Nils Muižnieks a Soros Foundation ex-igazgatója. Dunja Mijatovic 2018-ban került Muižnieks székébe, azóta ír Soros Open Democracy (Nyílt Demokrácia) című weboldalára, sőt közösségimédia-felületein napi szinten oszt meg innen tartalmakat. Mijatovic azonban más célpontot választott, mint elődje. Május 6-án megjelent írásában így fogalmazott:

„Sajnálatos módon Lengyelországban a parlament alsóháza nem tudta elutasítani az abortuszhoz való hozzáférést szigorító törvénytervezetet, megtartva azt további megbeszélések tárgyául. Az országban szintén aggodalomra adnak okot az ultra-konzervatív csoportok megmozdulásai, amelyek a pandémiát használnák fel arra, hogy a nők szexuális és reproduktív egészségét és jogait megnyirbálják.”

Mindeközben Lengyelországban

A lengyel helyzet napról napra súlyosbodik. A Soroshoz köthető médiumok és szervezetek csak szítják a tüzet. Elég egy pillantást vetni az Abortion Rights IE Twitter-fiókjára, hogy meglássuk, a szervezet miként uszított tömegeket a wrocławi érsekség épülete ellen.

A tüntetések legnagyobb hazugsága azonban az, hogy a fentihez hasonló, a szálakat a háttérből mozgató csoportok nemzetközi szimbólumokat és országokon átívelő technikákat alkalmaznak arra, hogy elhitessék – most épp a lengyel emberekkel –, hogy „a világ erre halad, nem pedig arra, amerre ti mentek!”

Az egyik aktivista, Anna Wellisz is felhívja erre a figyelmet:

„Érdekes. Tüntetések vannak Lengyelországban, de a szimbólumok egyike sem lengyel. A maskarák, a körítés, a kellékek […] mind külföldiek. 

Még a kommunisták sem támadták a templomokat a nyílt színen. Kik ezek a tüntetők? És ki hallgatja őket?”

Lengyelország azonban sokkal szerencsésebb helyzetben van, mint Írország volt 2018-ban. A lengyeleknek vannak még erős katolikus politikusaik és erős katolikus médiájuk. A lengyel Mária Rádiónak egymillió fölött van a napi hallgatósága. De a püspöki karnak is fel kellene szólalnia az ügyben, mielőtt még kezelhetetlenné válnak a dolgok…

 

A cikk a Catholic Arena elemzése alapján készült

 

Kiemelt képünk forrása: Catholic Arena (A képen két tucatnyi lengyel próbálja 6000 abortuszpárti támadó ellenében megvédeni a templomát)

Iratkozzon fel hírlevelünkre