Kiszelly Zoltán: Én Trump győzelmét várom!

Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt évtizedek legmeghatározóbb, Amerika és a világ helyzetét is gyökeresen befolyásoló egyesült államokbeli elnökválasztása következik magyar idő szerint kedd éjszaka. A Vasárnap.hu élő hírfolyammal jelentkezik majd, hogy olvasóink első kézből kaphassák meg magyarul a legfrissebb híreket, ám a felvezetést már most elkezdjük. Lapunk interjút készített Kiszelly Zoltán politológussal, a Kodolányi János Főiskola és a Századvég Politikai Iskola tanárával, a mozgasterblog.hu szerzőjével, közéleti tévéműsorok állandó szakértőjével.

 

– Politikában és történelemben nem létezik a „mi lett volna, ha” kategóriája, de mégis: milyen esélyekkel készülődnének az elnökjelöltek a kampány hajrájára, ha nincs a koronavírus okozta gazdasági és egészségügyi válság?

– Ha nincsen járvány, akkor az amerikai gazdaság második éve szárnyalna, a foglalkoztatás és a fogyasztás továbbra is rekordmagas szinten lenne. A kisebbségi csoportok körében is. Donald Trump elnök mutatói még jobbak lennének – és nem lenne kérdés, hogy ő nyeri a választást. A járványkezelés is átpolitizálódott: Joe Biden a teljes leállás híve, amit a többség már gazdasági okokból és a személyes szabadság korlátozása miatt sem akar, miközben Trump az egészségügyi és gazdasági szempontok között jobban egyensúlyoz. Ez Trumpnak kedvez.

– A BLM-mozgalom, illetve bizonyos amerikai térségek csatatérré alakítása kinek hozhat szavazatokat? Valóban a békés, általában csendes többség horgadhat fel – vagy a progresszió is képes lehet maga mögé állítani szavazókat a forradalmi hevülettel?

– A demokrata vezetésű városokban nagyobb mértékű a bűnözés, San Franciscót ellepték a hajléktalanok és New Yorkból is félmillió ember költözött el a magas adók és az elviselhetetlenné váló körülmények miatt. A BLM-mozgalom célja a fekete szavazók mozgósítása lett volna Joe Biden mellett, ám a rendőrség költségvetésének csökkentése és az elővárosokat is elérő erőszak már sok a középosztály számára. Trump hitelesebb a law and order területén.

– A kutatások 2016-ban téves eredményt prognosztizáltak. Vajon hihetőbb most Biden előnye a statisztikák alapján, mint 4 évvel ezelőtt Clintoné volt?

– Az országos kutatások ismét abban tévednek, hogy az országos népszerűséget nézik, és nem a végső soron perdöntő elektori testületi voksokat. Van ebben egy jókora manipulációs szándék is, hiszen az ilyen kutatási eredmények a bizonytalan szavazókat a feltételezett győztes felé terelik. Ezen felül a számokkal azért is kell óvatosan bánni, mert a shy Trump voter a véleményterror miatt ugyanúgy nem meri elmondani azt, hogy Trumpra szavaz majd, mint ahogy négy éve a Brexit-szavazók sem nyíltak meg a kutatók előtt.

„A rendőrség költségvetésének csökkentése és az elővárosokat is elérő erőszak már sok a középosztály számára”

– Képes volt érdemben befolyásolni a kampányt az, hogy Joe Biden fiáról, Hunter Bidenről igaznak tűnő, a volt alelnök korrumpálódását is felvető adatok kerültek elő egy javítóban felejtett laptopról? (Ezen a bizonyos laptopon számos olyan dokumentumot találtak, amelyek bizonyíthatják, hogy Hunter Biden a nemzetközi üzleti életben visszaélhetett apja nevével, ebből magának előnyt kovácsolhatott – mi több, arra is utalnak jelek, hogy minderről apja is tudott, a machinációkban pedig tevőlegesen is részt vett – a szerk.) Trump stábja sokat beszélt erről, de Bidenék érdemben nem nagyon foglalkoztak a témával. Jó döntés volt ez részükről?

– Az igazság mindig kiderül!

A mainstream média ezt a botrányt ugyanúgy elhallgatta, mint 4 éve Hillary e-mail botrányát, helyette Trump elnököt támadták és támadják most is.

Hunter Biden ügyei a második nyilvánosságban terjednek, és azért hihetőek, mert apja, Joe Biden támogatta Barack Obama elnök kereskedelmi politikáját, amelynek köszönhetően Kína felemelkedett és az USA ipara sorvadásnak indult. Trump ismét a korrupt washingtoni elittel szemben pozicionálhatja magát.

– Az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt kis túlzással mindegy, ki szerez több voksot, a megszerzett elektorok száma a lényeg. Mi a helyzet a billegő államokban, ahol akár pár ezer ember is eldöntheti az elnökség sorsát? 4 éve minden ilyen államban Trump nyert, habár előzetesen tendenciózusan alulmérték. Most is ugyanez a helyzet?

– Már a CNN is elismerte, hogy Trump két billegő államban átvette a vezetést, de lesz ez még több is. A legfontosabb államok most Florida (29 elektorral), Pennsylvania (20 elektorral), illetve Wisconsin (10 elektorral), Arizona (11 elektorral) és Michigan (16 elektorral). Trump jól áll Ohióban, Arizonában, Pennsylvaniában, és a legfontosabb, hogy Floridában is. Biden előnye viszont mindenhol csökken, és felmérések szerint a republikánus szavazók 41 százaléka személyesen fog ma szavazni, míg a demokraták csak szavazóik 16 százalékában reménykedhetnek már. Ezért hosszabbították meg a levélszavazatok beérkezésének határidejét egyes államokban, hátha az visszabillenti a mérleget…

– Független elemzők úgy vélik, hogy a közvélemény-kutatások azért is csalókák, mert egy igen jelentős réteget – például a fehér kékgallérosokat, azaz a hagyományos munkásosztályt – alig tudják elérni. Egyetért ezzel?

– A demokraták a levélszavazásban bíztak, ám az online kampány és a gyenge jelölt miatt ez nem jött be. Arról már beszéltünk, hogy a mainstream véleményterror miatt a Trump-szavazók nem mernek őszinték lenni. Óriási tartalék Trump számára, mint négy éve is, az eddig nem szavazók tömege, akiket ő meg tud szólítani, és akiket szintén nem tudnak mérni. A fehér szakmunkások többsége szintén Trump-szavazó, Biden olajipar felszámolására tett kijelentése csak rásegített erre a legfontosabb államokban, például Ohióban, vagy Pennsylvaniában.

– Amerika sorsát egyre inkább a kisebbségi szavazók dönthetik el, és ott éles határvonalak húzódnak, mert míg a kubai és venezuelai származású latinók inkább Trump felé húznak, addig a mexikói felmenővel rendelkező amerikaiak jó eséllyel Bident választhatják. Ez a leosztás kedvező lehet végül Trumpnak? Hiszen mindegy, hogy mondjuk Kaliforniában hány millió mexikói származású szavaz ellene, úgyis elveszti az államot, míg Floridában, ahol zömében kubai származásúak a latinók, pont ez hozhatja a republikánusoknak az államot.

– A kisebbségi csoportok nem homogének. A sokadik generáció már amerikainak érzi magát, és a középosztálybeli latinó sem akar magas adókat fizetni. A már befutott szakmunkás szintén nem akar újabb bevándorlókat, akik leverik a bérét. Az USA bevándorlóállamként mindenki számára egyforma esélyt kínált, a BLM és a radikális baloldal épp ezt a 240 éves konszenzust rúgja fel.

A stabilitást most a republikánusok kínálják, és sok kisebbségi jelöltet is indítanak, ami megkönnyíti az átszavazást.

– Az afrikai amerikaiak történelmi okokból megbízható szavazórétege a demokratáknak, ebben beállhat a jövőben bármilyen fordulat? Elméletileg nem tűnne elképzelhetetlennek, hiszen ahogy a latinók, úgy a fekete közösségek is konzervatívabbak, mint más demokrata bázisok, nem?

– 2016-ban a feketék egy százaléka szavazott Trumpra, most azt latolgatják, hogy 10 vagy 20 százalékuk tesz-e így. A demokraták, mint nálunk a balliberálisok, a szegényekre és a kisebbségekre hivatkozva sarcolják a középosztályt és az elitek érdekében kormányoznak. Az afroamerikaiak Trump alatt nem segélyből, hanem munkából éltek meg, így ez sokukat elgondolkoztatja.

– Melyik párt mozgósíthatott eddig jobban a levélszavazásoknál és az előválasztásokon?

– Rekordmagas részvétel körvonalazódik. A republikánus kampány kezdettől fogva a személyes megkeresésre épített, ráadásul sokkal több új szavazót regisztráltak, mint a demokraták. Trump hívei országszerte spontán hajós, motoros és autós békemeneteket szerveztek, amelyeken szintén szavazásra buzdítottak. Negyvenmillió levélszavazatot nem küldtek még vissza, sokat nem is fognak, így a választás napja felértékelődik, amikor is a republikánusok számíthatnak több voksra.

Az újraválasztásáért induló republikánus Donald Trump amerikai elnök támogatóihoz beszél egy kampányrendezvényen az Észak-Karolina állambeli Hickoryban 2020. november 1-jén. Az elnökválasztást november 3-án tartják az Egyesült Államokban. MTI/AP/Chris Carlson

– Melyek azok az államok, amelyek nélkül Trump nem tud nyerni – és milyen receptekkel próbálkoztak ezeken a területeken a kampány alatt?

– A választási matek szerint Florida (29 elektor) nélkül Trump nem nyerhet. Ha megvan Pennsylvania is, akkor az elnök akár el is bukhat egy-két tíz elektoros államot. A csata most a rozsdaövezet államaiért zajlik, a demokraták Floridát már elengedték, Pennsylvaniát és még 2-3 államot akarnak Trump alól kiszervezni, miközben az elnök napi 3-4 kampányrendezvény által akarja a 2016-ban egyszer már rá szavazó államokat megtartani.

– Nem kérdés, hogy Közép-Európának, így Magyarországnak is az az üdvösebb, ha Trump diadalmaskodik. Egyes nyugat-európai – és magyar ellenzéki – hangok azért is óhajtják Biden győzelmét, mert azzal, legalábbis szerintük, az európai populisták vitorlájából ki lehetne fogni a szelet. Mire készülhetnénk fel, ha Biden nyerne, mit jelentene az hazánknak?

– Biden nem repíthet minket vissza 2016-ba! A Trump elnök által Kína, az EU, Németország és Mexikó ellen felépített pozíciókat nem adhatja fel alku nélkül. 2022-ben midterm elections, azaz félidei választások lesznek, ha Biden leállítja az országot és nem indítja be a gazdaságot, a demokraták helyzete romlik a Kongresszusban. Az biztos, hogy több gőz jut a dudába, így a demokráciaexport ismét megjelenik. A transzatlanti kapcsolatokban a hangnem barátságosabb lesz, de az EU-nak és Közép-Európának ugyanúgy újra kell gondolnia Kína-, gazdaság- és védelmi politikáját, mintha Trump maradna az elnök.

– Polgárháborús helyzet állhat elő, amennyiben ilyen hihetetlen energia befektetése is hiábavaló lesz a baloldaltól, és győzedelmeskedik a régi Amerika? Mert bár ők folyamatosan a jobboldalt vádolják rendetlenkedéssel, mégis azt látjuk, hogy érdekei sérelme esetén a baloldal kezd rombolásba.

– Egyértelmű választási eredmény esetén nem tartok elhúzódó zavargásoktól. Ha Trump nyer, de a demokraták megtartják a Képviselőházat, ott tudják az elnök kormányzását politikai eszközökkel ellensúlyozni.

Trump győzelme felhatalmazást ad a szövetségi rendvédelem bevetésére, ez az oregoni Portlandban nyáron már bevált.

– Mi a véleménye, kit választhatnak meg az amerikaiak? Igaz az a feltételezés, hogy ez minden eddiginél fontosabb elnökválasztás, ami a világrend alakulását illeti?

– Valóban nagyon fontos ez a voksolás. Donald Trump felrázta Amerikát. Visszaadta az amerikai álomba, az Istenbe és az USA kivételességébe vetett hitet. Egy olyan elitellenes mozgalmat indított el, amely — a Tea Party-hoz hasonlóan — alulról építkezik, spontán és hihetetlenül lelkes. Én Trump győzelmét várom. Trump csak felgyorsítja az eseményeket. Az angolszász világ és Kína között már most is a kereskedelmi és a hidegháború szélén vagyunk, és Európának a neoliberális idealizmustól végre vissza kéne térnie a geopolitikai realitásokon alapuló politikához.

 

Trombitás Kristóf

Kövesse velünk az elnökválasztás fejleményeit percről percre kedd estétől szerda délelőttig a Vasárnap.hu-n! Folyamatosan frissülő hírfolyam, interjúk, elemzések, grafikák: jön a választási éjszaka!

Kiemelt képünk forrása: Kiszelly Zoltán Facebook-oldala

Iratkozzon fel hírlevelünkre!