„Ez a tüntetés már nem csak arról szól, amiért indult” – A ProLife Hungary vezetője az abortuszpárti lázongásokról
De mi is történik ott valójában? Honnan indult és hol tart most az abortuszpárti tüntetés? Lengyelországban a korábbi szabályozás értelmében abban az esetben lehetett abortuszt végrehajtani a magzat 12 hetes koráig, ha a magzatnál valamilyen fejlődési rendellenességet mutattak ki, ha a terhesség az anya életét veszélyeztette, vagy ha erőszakból, esetleg vérfertőzésből fogant. Az alkotmánybíróság október 22-én alkotmányellenesnek nyilvánította a beteg magzatok művi vetélését lehetővé tevő előírást. Ennek következtében arról döntöttek, hogy
eltörlik a fejlődési rendellenességre vonatkozó pontot, az ugyanis főként Down-szindrómás babákat érint, vagyis az anya életét világrahozataluk egyáltalán nem veszélyezteti.
2019-ben Lengyelországban 1100 abortuszt hajtottak végre, ebből 1074-et azért, mert valamiféle rendellenességet mutattak ki a magzatoknál. Az anyákat védő, jogaik mellett kiálló lázadás tehát érthetetlen, hiszen amennyiben az ő életüket veszélyezteti a terhesség, a terhességmegszakítás továbbra is végrehajtható.
– Eleinte tényleg csak az abortusztörvényről szólt az egész, de ha hallgatom a híreket vagy kimegyek a tüntetésekre, akkor egyértelműen látszik: már rég nem arról szól. Már olyan mondatok szerepelnek a transzparenseken, mint „A nőket nem lehet halálba küldeni!”, vagy a „Senkit nem lehet szülésre kényszeríteni!”, és azt hangoztatják, hogy
a terhesség milyen hatalmas trauma egy nő számára. Ezeknek semmi köze a mostani módosításhoz. Innentől kezdve pedig hazugság az, ami ellen Lengyelországban kampányolnak
– nyilatkozta lapunknak a ProLife Hungary vezetője. Meuwissen Lídia Lelle szerint a lázongás átcsapott egy kormányellenes tüntetésbe. Obszcén szavakat skandálnak a Jog és Igazságosság (PiS) ellen, miközben templomokat rongálnak. Feltehetőleg azért is rontanak az egyháznak, mert az üdvözölte az alkotmánybíróság döntését, és kiáll véleménye mellett, mióta létezik művi vetélés.
– A piros villám jelüket egyre több helyre felfestik, gyakran keresztekre. Mintha ezzel szétválasztanák a keresztet. A templomok előtt állandó önkéntes őrség áll, mert kiszámíthatatlan, hogy mikor és hol támadnak. Azt mindig tudtuk, hogy a konzervatív Lengyelországon belül Varsó liberális város, de hogy ennyire, még mi sem sejtettük – tette hozzá.
Meuwissen Lídia Lelle kitért arra is, hogy a törvénymódosítás talán azért is váltott ki ekkora indulatokat, mert rosszul időzítették. – A koronavírus-járvány miatt már eleve frusztrált mindenki, sokan félnek. Erre a módosításra most nem állt készen Lengyelország. Az átlagembernek ráadásul fogalma sincs, mi zajlik a háttérben.
A sztrájkolók tömege főként feministákból, LMTQ-aktivistákból és baloldali politikusokból áll. Utóbbiaknak köszönhetően anyagilag is óriási támogatást kapnak
– mutatott rá. Megjegyezte, életvédőként próbál társakat találni ahhoz, hogy indítsanak útjára egy másik jelet, egy „ellenjelet”, és az életvédőknek is legyen saját maszkjuk, kitűzőik, de erre alig talál embert, ráadásul anyagi támogatás nélkül minden sokkal nehezebb.
– Azt is figyelembe kell vennünk, hogy ez az egész sokak számára semmi más, mint egy nagy buli. A fiatalokat pedig ez vonzza. És annak a hangulata is, hogy lehet végre lázadni valami ellen – mutatott rá. De a fiatalok másik része Facebook-csoportokat hoz létre, hogy megszervezzék a templomok védelmét, és megvédjék értékeiket fizikai és lelki síkon is.
Azt, hogy meddig tartanak és egyáltalán meddig fajulhatnak a varsói tüntetések, egyelőre senki nem tudja. Meuwissen Lídia Lelle szerint minden jóérzésű keresztény embernek az adhat erőt, hogy sok nő azt mondja: nem sztrájkol, hanem csendben kiáll az élet és a sérült emberek mellett. És egyelőre ők vannak többségben!
Többször megütött egy papot egy abortuszpárti tüntető Lengyelországban
Testükkel védik a templomokat – újabb életellenes vonulás zajlik Varsóban
#köszianyu: többdimenziós kiállás az életért és Lengyelországért
Kiemelt képünk forrása: Ośrodek Monitorowania Chrystianofobii Fidei Defensor Facebook-oldala.