Szudán végre tényleg fellélegezhet
A 30 éven át tartó Omar al-Basír-rezsimet tavaly puccsolták meg, és az azóta regnáló ideiglenes civil-katonai tanács mindent meg tett annak érdekében, hogy Szudán lekerüljön az Egyesült Államok feketelistájáról, amelyen mint „terrorizmust támogató ország” volt besorolva.
Al-Basírt valóban szoros kapcsolat fűzte az al-Kaidához, Szudán ennek köszönhette Amerika rendkívül szigorú gazdaságpolitikai szankcióit is, ugyanis a terrorszervezet egyik jemeni akciója során amerikai állampolgárok is voltak az áldozatok között. A hozzátartozóiknak szánt kártérítésként, illetve a Kenyában és Tanzániában 1998-ban, az Osama bin Laden által vezetett, amerikai nagykövetségek elleni al-Kaida-támadások kompenzációjaként kiszabott 335 millió dollár volt a szankciók feloldásának egyik utolsó feltétele.
A szankciók feloldásának feltétele volt Izrael államként való elismerése is, így Szudán lett az ötödik arab állam, amely a történelmi jelentőségű lépést megtette.
De hogy jutottunk idáig?
A történet 30 évre nyúlik vissza, Szudán iszlamista kormányzásának hajnalára, al-Basír 1989-es katonai puccs általi hatalomátvételére. Amerika számára Szudán 1993-ban került föl a térképre; ekkor kísérelték meg az első terrortámadást a World Trade Center ellen, és ekkor került Szudán feketelistára mint a terrorizmust pénzelő állam. És valóban, az al-Kaida innen irányította akcióit, melyekkel az Egyesült Államokat, Egyiptomot, Etiópiát, Ugandát, Kenyát, Szaúd-Arábiát és egyéb országokat célozott, általában sikerrel.
Bár a nemzetközi nyomás hatására al-Basír három évvel később kitette a terroristák szűrét az országból – legalábbis a felszínen –, a CIA számára Szudán csak 9/11 után vált kulcsfontosságú partnerré, köszönhetően a helyi titkosszolgálat munkájának. Ennek apropóján majdnem feloldották az országot sújtó szankciókat, azonban az emberi jogi sérelmek, a darfuri háború, és al-Basír Iránnal és a Hamasszal ápolt kapcsolatai miatt az Államok kongresszusa megvétózta a döntést.
És akkor jött Donald Trump
A hivatalban lévő, újraválasztásáért kampányoló amerikai elnök azonban most kiutat ajánlott. Szudánban közel 10 millióan tengődnek az éhhalál szélén, a helyzet pedig a Covid-19 megjelenésével és az idei áradásokkal csak rosszabbá vált, így Amerika kategóriákkal előnyösebb tárgyalási pozícióba került az egyébként is nyertes alapállásához képest.
A Trump-adminisztráció számára kiemelkedően nagy jelentősége van az izraeli kapcsolatoknak, napokkal a választások előtt pedig hatalmas áttörést jelent, ha sikerül egy ötödik arab országgal is elismertetni Izraelt, amely egy újabb hatalmas előrelépés lehet a közel-keleti konfliktus lezárásában.
Mike Pompeo államtitkár augusztus végén látogatott el Kartúmba, ahol Abdalla Hamdok miniszterelnökkel megállapodtak: amennyiben Szudán elismeri Izrael függetlenségét, Donald Trump megkerüli a Kongresszus blokkját a szankció feloldását illetően.
Szudán elfogadta a feltételeket, elismerte Izraelt és hajlandó kifizetni – az Emirátusok segítségével – a 335 millió dollár kártérítést is.
Hogy érinti mindez a helyi keresztényeket?
Bár Szudán 97%-a muszlim, a teljes népességét tekintve a vallási kisebbségbe szorult keresztények lélekszáma közelít az egymillióhoz. Omar al-Basír 30 éves regnálása alatt a keresztények súlyos atrocitásokkal járó diszkriminációnak voltak kitéve.
Lapunk végigkövette az al-Basír rezsim vége óta, az országban zajló békéltető folyamat fontosabb állomásait, így beszámoltunk arról, amikor a rezsim által elkobzott egyházi vagyontárgyakat visszaszolgáltatták, a keresztény ünnepeket is naptárra tűzték, valamint arról, ahogy Szudán odafordult a vallási kisebbség felé. Mindezek pedig nem csak azt jelentik, hogy földjeiket, házaikat kaphatják vissza a keresztény közösségek, hanem példás módon esély van arra is, hogy egy alapvetően iszlám vallású országban keresztény hittant tanítsanak, egyáltalán keresztény tanárokat alkalmazzanak az iskolákban. Szudán a vallásszabadság terén – ezekkel a nem csak gesztus értékű lépésekkel – új irányvonalat jelölhet ki minden iszlám-követő államszervezet számára Afrikában és a Közel-Keleten.
További Szudánnal kapcsolatos cikkeinket itt olvashatják.
Kiemelt képünk forrása: Twitter
