Közel százezer embernek tettük lehetővé, hogy megmaradjanak a szülőföldjükön

„Hogy lenne nehéz sebeink vinni, hiszen repül a szívünk, ha tudunk hinni.”

Október 17-én, az esti szentmise után mutatták be Szarka Tamás Kossuth-díjas zenész új művét a Szent István-bazilikában, melyen Miklósa Erika és a Magyar Állami Operaház gyermekkórusa is fellépett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott mű ősbemutatóján Azbej Tristan és Soltész Miklós államtitkárok is részt vettek.

A koncert körülményeiről az eseményt követően Azbej Tristannal, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárral beszélgettünk, ugyanis a Missa Missio lemezfelvételéből származó bevételből szíriai keresztényeknek nyújtanak közvetlen segítséget.

– A kompozíció ötlete Szarka Tamás fejéből pattant ki, vagy ez egy, a művész és a Hungary Helps Program közötti régebbi együttműködés gyümölcse?

– Teljesen független kezdeményezés volt. Szarka Tamás művész úr egyike azoknak a kevés embereknek, akik felfigyeltek arra az elhallgatott és nem ismert tényre, hogy a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon. Talán éppen a mi tanúságtételünk, vagy az általunk Magyarországra hívott üldözött keresztény vezetők tanúságtételei voltak azok, amelyek felébresztették benne azt a szándékot, hogy a maga eszközeivel, a művészet eszközeivel tegyen az üldözött keresztényekért.

A Missa Missio, a műfaját tekintve egy mise, ilyenformán egy imádság. A művész úr elmondta – többször találkoztunk a bemutató előtt –, hogy egyrészt imádsággal fordul az üldözött keresztényekhez, másrészt összetalálkozik a Hungary Helps Program filozófiája és Szarka Tamás elgondolása abban a tekintetben, hogy az imádság mellett tettekre is szükség van. Ezért tette azt a nagyvonalú fölajánlást, hogy a lemezeladásokból származó bevételt a Hungary Helps Programon keresztül az üldözött keresztény testvéreknek szeretné eljuttatni.

Az, hogy ez egy teljesen független kezdeményezés volt, számomra azt a megerősítést adta, hogy a Hungary Helps Program, mint kormányzati program, ma már jóval több annál – össznemzeti küldetésünkké lett.

– A bevételeket Szíriába küldik, a Hungary Helps Program azonban rengeteg országban jelen van Afrikában és a Közel-Keleten is. Miért éppen Szíria?

– A Hungary Helps Program mostanra több tucat országban segít a keresztényeknek. Több mint 80 olyan ország van, ahol diszkriminálják Krisztus-hitük miatt a keresztény embereket. Igyekszünk senkit sem magára hagyni, és legelőször a Közel-Keleten indultak a támogatási programjaink. Ma már az igazán véres keresztényüldözéseknek a színtere Afrika. Afrikában ennek folytán humanitárius gyorssegélyeket adunk. A Közel-Keleten, ahol a történések már nem követelnek annyi halálos áldozatot, abban próbálunk segíteni annak a töredéknyi kereszténynek, akik megmaradtak, hogy megtalálják a jövőjüket a szülőföldjükön.

Szíriában a kereszténység rendkívül meggyengült lélekszámában. Tíz évvel ezelőtt még 2.3 millióan voltak keresztények, mára – a polgárháború és az iszlamisták keresztényüldöző tevékenysége következtében – kevesebb mint egy millióan élnek ott.

Innen érkezett egy kérés, hogy Damaszkuszban, a közösséget újra megerősíteni hivatott Hitoktató-képző Központot támogassuk. Ez egy nagyon friss kérés volt, az az adományösszeg, amelyet a lemezbevételekből várhatunk – az államtitkárságunkon keresztül esetleg kiegészítve –, pont elegendő lesz ahhoz, hogy ezt a központot egy évig fenn tudják tartani.

– A kulturális alkotások szerepet kaphatnak abban, hogy mind jobban ráirányítsák a fejlett világban élő, „nyugati” emberek figyelmét a szükséget szenvedőkre, az üldözött keresztényekre?

– A mi eszközünk a Hungary Helps Programban a humanitárius támogatás. Valljuk, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem a bajt idehozni. Büszkék vagyunk, hogy ezen alapelv mentén az elmúlt négy évben, közel százezer embernek tettük lehetővé, hogy megmaradjanak a szülőföldjükön, vagy a migrációból visszatérjenek. Aki egy életet megment – úgy tartja a mondás –, az egész világot mentette meg, viszont 260 millió üldözött keresztényről tudunk. Az látszik, hogy bármennyire is fontos volt a magyar emberek szolidaritása, ez egy csepp a tengerben csupán, ha nem győzzük meg a világot arról, hogy az üldözött keresztények segítségére siessen.

És éppen ezért a tanúságtételeknek, az ilyen műalkotásoknak – amelyek ráirányítják a problémára a figyelmet, és fölébresztik az egyre közömbösebbé váló nyugati emberek együttérzését – nagyon nagy jelentősége lett. Talán még a pénzadományoknál is nagyobb a jelentőségük.

 

Varga Gergő Zoltán

 

Kiemelt kép: Varga Gergő Zoltán, Vasárnap.hu

Iratkozzon fel hírlevelünkre