– A legújabb kutatási eredmények alapján hogyan látja, mikorra várható a vakcina forgalomba hozatala?

– A Johnson&Johnson nehézségekkel küzd, megállították a szer tesztelését. Kifejleszteni egy új vírus elleni vedőoltást olyan nehéz technológiai és orvosi feladat, melyben mindig számos buktató rejlik, tehát semmit nem lehet 100 százalékos biztonsággal előre megjósolni. Az viszont reményre ad okot, hogy az egyik legnagyobb gyógyszergyártó cég, az AstraZeneca nagy valószínűséggel még októberben befejezi klinikai vizsgálatait, és novemberben bejelentik az első sikeres háromfázisú vizsgálatokat, azaz megindul az egyik vakcina egészségügyi hatóságok által történő ellenőrzése. Ezeken felül még hat különböző ígéretes szer van.

Ha az első engedélyeket decemberben megadják, akkor onnantól kezdve a tömegtermelés jelentős mértékben felgyorsul,

és már csak az lesz a kérdés , hogy mennyit tudnak majd gyártani, és milyen gyorsan juttatják el világszerte az érintettekhez.

hirdetés

– Kiknek kell majd elsősorban beadni a védőoltást?

– A szakma egyetért abban, hogy ezt egyértelműen a kitettség határozza meg: az idősek és a krónikus betegek a legveszélyeztetettebbek, őket kell elsősorban védeni, nekik kellene elsődlegesen biztosítani a védőoltást. Közvetlenül utánuk a betegek ellátásában mindennapos rizikót vállaló egészségügyi dolgozók jönnek.

– Vakcina nélkül nem is tűnne el a vírus?

– Csak óriási áldozatok árán. A nyájimmunitás kialakulása nagyon magas halálozással járna. Jelenleg több mint egymillió halálesetről tudunk, miközben az átfertőzöttség a legtöbb országban csupán 10 százalék körül van. Nálunk ennél is kisebb az arány. Hatvan százalékos átfertőzöttség, szeropozitivitás kell ahhoz, hogy a nyájimmunitás működjön, tehát a jelenlegi 10 százalék nem elegendő ahhoz, hogy jelentősen csökkentse a fertőzések számát.

– Nem kell tartanunk attól, hogy mire meglesz a vakcina, mutálódik a vírus, és minden indulhat elölről?

– Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a Covid-19 nem egy gyorsan mutálódó vírus. Meggyőződésem, hogy a sikeres vakcináció ezt a vírusfertőzést eltakarítja majd a Földről.

– Akkor az sem a vírus mutációjának köszönhető, hogy a második hullám erősebb, mint az első volt? Csak a fegyelmezettségünk lazult?

– Általánosan jellemző, hogy azokban az országokban, ahol az első hullám kicsi volt, a második hullám mindig komolyabb. Az első hullámban nagyon jól védekeztünk. Mindenki azon csodálkozott, hogy Közép-Kelet-Európában miért van ilyen kevés eset. Azért, mert az idejekorán érkező döntések egyértelműen és azonnal megjelentek társadalmi szinten, és valamennyien nagyon komolyan vettük, betartottuk az előírásokat. Társas kapcsolataink intenzitását 60-90 százalékkal csökkentettük. Ez nyilvánvalóan a mi társadalmi lényünknek és életünknek komoly veszteség, mégis képesek voltunk rá, így a járványt gyakorlatilag még annak magyarországi kifejlődése előtt meg tudtuk állítani.

Mivel az első hullám során nem volt olyan magas a megbetegedések száma, az első ijedtség után a koronavírus megjelenése nem váltott ki félelmet a lakosságból.

Olaszországban pont fordított a helyzet: ott nagyon komoly járvány zajlott, így ők most sokkal fegyelmezettebbek. Náluk később indult a második hullám, és kevesebb a megbetegedések száma is, hiszen most már a lakosság fegyelmezetten betartja a járványügyi szabályokat. Tehát nem a vírus erősödött, hanem mi lettünk lazábbak itt Magyarországon.

Egyértelműen kevésbé figyelünk arra, hogy védekezzünk és magunkat, illetve másokat se fertőzzünk meg!

– A növekvő hazai esetszám sincs hatással a lakosság viselkedésére?

– Mi magyarok fokozatosan ismét kezdjük betartani a szabályokat. Nem lehet még egyszer bezárni az országot úgy, ahogy a járvány első hullámának idején. Akkor még nem ismertük igazán a vírust, ma már tudjuk, hogy hol tudja a legnagyobb pusztítást végezni, mikor veszélyes, és felkészülhetünk a kezelésére. Ennek ellenére továbbra is azt javaslom, hogy amennyi megbetegedést el lehet kerülni, azt kerüljük is el, mert soha nem lehet tudni, hogy a vírus – korosztálytól függetlenül – milyen immunológiai reakciókat vált ki az egyénből. Vagyis

bármely életkorban lehet a vírus lefolyása súlyos, adott esetben halálos,

ugyanakkor az biztos, hogy az idősebbek esetében ez lényegesen nagyobb gyakorisággal fordul elő.

– Mi befolyásolja a betegség lefolyását? Egyesek alig észlelnek magukon tüneteket, míg mások lélegeztetőgépre szorulnak akár fiatalon is. Fontos szerepet játszik az erős immunrendszer?

– A gyógyszeres megelőzésben a legfontosabb talán a D-vitamin. A felnőtteknek napi 3000 nemzetközi egységet ajánlunk, a gyerekeknek 500-at. Természetesen a fittség is fontos. A betegség kétféle módon hathat: az egyik eset, amikor túlzottan erős immunreakciót vált ki. Ennek oka az úgynevezett citokin vihar, amely komoly tüdőgyulladást eredményezhet. A másikat reakció – ami inkább az idős korosztályt jellemzi – az, amikor a már meglévő alapbetegségek (szív- és érrendszeri gondok, vesebetegség vagy épp onkológiai problémák) felerősödnek, és a halál oka valójában az alapbetegség súlyosbodása.

– Az, hogy a második hullámban több fiatal betegedett meg, szintén fegyelmezettségi kérdés?

– Ez teljesen természetes jelenség, nyáron a fiatalok aktív társasági életet élnek, itthon és külföldön is zárt térben is szórakoztak, ezért a vírus kilépett a szezonalitás alól, így néhány héttel hamarabb jött a második hullám. Kezdetben az idősek azért nem kapták el tőlük nagyobb arányban, mert más az életvitelük, és ők jobban betartják a szabályokat. Előbb-utóbb persze lehetetlen megakadályozni, hogy a fiatalok körében dúló járvány ne érje el az idős korosztályt. Ez csupán idő kérdése.

– Mi most a legfőbb feladatunk?

– Azokat a járványügyi szabályokat, amelyeket már mindannyian jól ismerünk, tényleg tartsuk be, és tartassuk be a környezetünkkel, a családtagjainkkal! Így meg tudjuk fékezni a járványt! Ez egyáltalán nem bonyolult. Például, ha a maszkviselésben 80 százalékos sikert érünk el, vagyis a magyar lakosságot egyébként jellemző „mediterrán kapcsolati megnyilvánulásainkat” mellőzzük, illetve csak szűk családi körben alkalmazzuk, és minden órában kezet mosunk vagy kezet fertőtlenítünk, akkor nagyon sokat tehetünk a vírus megállításáért.

Igyekezzünk előre megtervezni a hetünket, napjainkat, és találjuk ki, hogy miként tudjuk a feladatainkat a lehető legkevesebb kontaktussal ellátni.

A karácsony közeledtével azt is érdemes alaposan megtervezni, hogy miként találkozunk majd szeretteinkkel, hogyan óvjuk az idősebb vagy krónikus beteg hozzátartozóinkat. Lehet, hogy szakítanunk kell majd néhány korábbi hagyománnyal és újakat kell teremtenünk helyettük, például kevesebb közös étkezés mellett, ha tehetjük, szervezzünk szabadtéri programokat, szánkózzunk, kiránduljunk!

– Sokféle információt hallani arról, hogy a különböző tárgyak felületén mennyi ideig marad életben a vírus. Mi az igazság?

–A Covid-19 légúti fertőzésben dominál. Ez azt jelenti, hogy „felhőkben”, zárt térben terjed jelentősen. Éppen ezért javaslom mindenkinek, hogy zárt térben használjon maszkot! Arra pedig, hogy a felületekről ne vegyünk fel vírust, kiváló megoldás a rendszeres kézmosás vagy kézfertőtlenítés, illetve olyan felületek gyakori tisztítása, mint pl. a kilincs. Így a kontakt úton történő fertőzés valószínűsége kicsi. Persze vannak arra vonatkozó kutatások, hogy bizonyos felületeken mennyi ideig marad életben a vírus, de a kísérleti körülmények sosem tudják a teljes valóságot produkálni. Szóval, koncentráljunk inkább a maszkviselésre és a kézmosásra!

Mizsei Bernadett

A témában további olvasásra ajánljuk:

Már elkezdődött az ígéretes vakcinák gyártása – véli Merkely Béla

(Kiemelt képünkön: Merkely Béla rektor beszédet mond a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának felújított, steril, a baktériumok és vírusok ellen védelmet nyújtó speciális légtechnikai és nyomásszabályozó rendszerrel bővített hemato-onkológiai osztályának avatásán 2019. október 7-én. Fotó: MTI/Kovács Tamás)