Trappista nővérek szerint Szíriában hiányzik a holnap reménye
A monasztikus életnek és az imának szentelik életüket a trappista szerzetesnők szíriai kolostorukban. Ez az intézmény az önmagából kilépő egyház jele, Isten jelenlétének tanúja a szíriai romok között. Így összegezhető a Tartum és Homs között, a libanoni határ közelében található azeiri trappista nővérek története. Az 1996-ban elrabolt és meggyilkolt tibhirine-i trappista szerzetesek tragikus vértanúsága ihlette őket arra, hogy 2005-ben Szíriába költözzenek.
Ennek az erőszakos halálnak a sebét az imával akarták begyógyítani a Krisztusnak szentelt élet örökségét felvállalva egy olyan országban, ahol különböző hitű emberek élnek. Először Aleppóba érkeztek, majd innen költöztek át Azeirbe.
A hat nővér az új körülmények között újra felfedezte a monasztikus élet szépségét, nemcsak mint az atyák ősi hagyományát, hanem mint ami ma is értelmet, ízt és szépséget adhat a létezésnek.
Így fogalmazott Marta Fagnani nővér, aki az észak-olaszországi Comóból származik, klauzúrás bencés szerzetesnő, aki a szíriai nép fájdalmának szóvivője.
A nép sokat szenved a szörnyű háború következményei miatt. Közel tíz éve tart már ez a kemény konfliktus, amelynek különböző szakaszai voltak – mutatott rá keserűen a szerzetesnő az interjúban.
Hozzátette: jelenleg a legnehezebb súlya a bizonytalan helyzetnek van, ami az alapvető struktúrák tönkretétele, a munkanélküliség és a lakosság nagy részének elvándorlása miatt alakult ki. Hiányoznak a gyógyszerek, az alapvető élelmiszerek és számos vidéken éheznek az emberek.
A helyzet ma nehezebb, mint a konfliktus idején
Meglepett bennünket a szíriaiak rugalmassága és tűrőképessége, a reakciójuk és az életerejük ezekben az években. Nem tudom, hogy ez meddig tart még ki, mert a mostani időszak szinte keményebbnek tűnik, mint a konfliktus évei – fogalmazott Márta nővér.
Akkor élt a remény, hogy egy nap véget ér a háború. Az utóbbi két évben kialakult helyzetet azonban a remény hiánya jellemzi.
Egyre nehezebb a fiataloknak, hogy reménykedjenek, mert egyes területeken még mindig nem látszik a valós lehetőség arra, hogy munkát és biztonságos életet teremtsenek maguknak, amely emberhez méltó – mondta a trapista nővér.
A trappista nővérek jelenléte és közelsége az emberekhez nemcsak az imában mutatkozik meg, hanem abban is, hogy segítik a fiatalokat a tanulásban, fizetik egyetemi tanulmányaikat és a betegek gyógyszerköltségeit.
Támogatást nyújtunk az embereknek, hogy gázolajat tudjanak vásárolni és hogy helyre állítsák a háborúban megrongálódott házaikat. Segítjük a munkavállalókat, akik a munkában visszanyerik méltóságukat – hangsúlyozta a szerzetesnő.
Marta nővér szerint a keresztények és muzulmánok közötti testvériség természetes módon megnyilatkozik a hétköznapokban.
Szíriában nincsenek nagy teológiai viták. Együtt élünk a tisztelet jegyében, amely elsősorban abból a tényből fakad, hogy keresztények, muzulmánok és mások Isten szeme előtt vagyunk, érezzük jelenlétét életünkben. Ez teszi lehetővé, hogy együtt éljünk. Ezt a hozzáállást pedig Istentől kapjuk és hozzá tér vissza – zárta interjúját Marta Fagnani nővér, az azeiri trappista kolostor elöljárónője.
Forrás: Vatican News
Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásaink:
Köszönetet mondanak a magyaroknak a háború sújtotta Szíriából
Szíriában lerakták a Hagia Sophia székesegyház másolatának alapkövét
A Vatikán húszezer szír keresztény családnak adott támogatást
Kiemelt képünk forrása: Vatican News Facebook-oldala.
