Kincsek egy Tárnok utcai pincében

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Budai vár területe Magyarország egyik legnagyobb kincsesbányája.

Az Esterházy család a Salamon nemzetségből eredő hercegi és grófi ranggal rendelkező régi magyar főnemesi család, amely a 17. századtól meghatározó szereppel bírt a magyar történelemben. Tagjai nádori, érseki, országbírói, miniszteri, illetve miniszterelnöki rangot is betöltöttek, de volt közöttük Kossuth-díjas író is. Az Esterházyaknak három fő ágát különböztetjük meg: a fraknói, a cseszneki és a zólyomi. Az évszázadok során a család hatalmas vagyonra tett szert, amelyből európai hírű várakat, kastélyokat, uradalmakat építettek, illetve gazdag műgyűjteményeket hoztak létre.

Az Eszterházy család épületei az 1900-as évek elején (Forrás: www.rrbface.com)

Az első világháború és a Trianoni békediktátum nehéz helyzetbe hozta a hazai nemességet, hiszen birtokaik jelentős része a döntés értelmében idegen országok uralma alá került. A fraknói ágból való Esterházy Miklós – a döntés hatálybalépését megelőzően – az új „gúnyhatáron” túli birtokairól Budára, a Tárnok utcai palota pincéjébe menekítette a családi vagyont. A Tárnok utcai Esterházy-palota helyén a középkorban húsz apró házacska állt a zömök várfalhoz tapadva, amelyet az itt működő szatócsüzletek miatt Szatócs-sornak hívtak. Buda visszafoglalását követően

az Esterházy családé lett a hatalmas, íves elhelyezkedésű telek, melynek különböző stílusú házait 1817-ben két külön bejárattal rendelkező, ugyanakkor egymásba nyíló klasszicista épületté építették össze. Ezen épületek dongaboltozatos alagsorában találtak menedéket a kincsek.

Ám 1919 márciusában kikiáltják a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Az ország új proletár urai végleg le akartak számolni a hazai arisztokráciával, így első lépésként az Esterházyakat is megfosztották birtokaiktól és vagyontárgyaiktól. A kastélyokat munkásosztálybeli családok és diákok vették igénybe, a nagy értékű műkincsgyűjteményeket pedig – így a Tárnok utcában tárolt kincseket is – államosították, majd átszállították az Iparművészeti Múzeumba. Természetesen azok a műtárgyak, amelyek megtetszettek a forradalmi kormányzótanács tagjainak, azokat „saját használatra” igénybe vették.

A kincsek kiemelése a beomlott pincéből 1948-ban (Forrás www.imm.hu)

A százharminc nap után megbukó proletárdiktatúrát követően az Esterházy-gyűjtemény nagyobb része a múzeumban maradt letétben, egészen a második világháborúig. A német megszállás után Budapestet ért angolszász légicsapások, valamint a Vörös Hadsereg gyors előrenyomulásának hatására Eszterházy Pál (Miklós fia) biztonságosabbnak látta, ha a teljes gyűjteményt újra birtokon belülre, a Tárnok utcai palota pincéjébe helyezi. Az épület sérthetetlenségét bebiztosítva – Esterházy Pál kérésére – a svéd és a svájci nagykövetség költözött a budai palotába. A terv félig sikerült: sem a németek, sem a nyilasok nem tették be a lábukat az épületbe. Ugyanakkor

Esterházy Pál arra nem számított, hogy Hitler erőddé nyilvánítja Budapestet, és ennek következtében a várba visszaszoruló német véderőket a szovjetek nehéztüzérséggel és légibombákkal akarják kifüstölni.

A félelmetes ostrom alatt, 1945 januárjában négy szovjet romboló gránát találta el az Esterházy-palotát, amelynek pinceboltozata is beomlott, maga alá temetve a felbecsülhetetlen értékű kincseket.

A Budavári Általános Iskola városkép romboló épületegyüttese napjainkban (Forrás: www.kastely.blogspot.com)

A kincsek között volt hatvanöt kora középkori ruha, többek között Hunyadi Mátyás egyik díszes reneszánsz felöltője, a törökverő Kapisztrán Szent János és Sobieski János olvasója, illetve számos XV. századi szőnyegritkaság és színarany ötvösmunka (kardok, serlegek, kupák, tálak, érmék). A kincsek még két évig a romok alatt pihentek, majd az 1947-es „kékcédulás” választásokon újból hatalomra jutott kommunisták a koncepciós Mindszenty-per keretében letartóztatták Esterházy Pált, és háborús bűnösként elítélték. Ezt követően került sor a mérhetetlen értékű, súlyosan megsérült kincsek felszínre hozatalára.

A megmenekült Esterházy-kincsek napjainkban az Iparművészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítják (Forrás: www.imm.hu)

A találatot kapott, romos Esterházy-palota épületeit, bár menthetőek lettek volna, a pinceszintig lebontották. Helyükre 1969-re a Kangyal Ferenc tervei szerint elkészült, minden díszítést és helyi hagyományt nélkülöző, modernista iskolaépület épült. Az építkezés közben a munkások nem egyszer találtak aranyból készült ötvösmunka-maradványokat és szövetdarabokat, amelyeket vagy beszolgáltatták vagy nem. Így

könnyen lehet, hogy Mátyás király díszes felöltőjének arany gombja egy építőmunkás kredencének üvege mögött porosodik,

anélkül, hogy a gazdája tudná, milyen felbecsülhetetlen értéket tart otthon. De vajon a Budavári Általános Iskola tanulói tisztában vannak azzal, hogy a töri terem alatt mi rejtőzik?

 

Fecske Gábor László