Konferencia a Horthy-korszak vitatott kérdéseiről

A sokszínűség és a vita a tudományos fejlődés mozgatórugója - mondta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke A Horthy-korszak vitatott kérdései című konferencia köszöntőjében Budapesten.

A magyar történelem utóbbi száz évének számos eseménye, alakja heves indulatokat gerjeszt, nem alakult ki róluk konszenzus, ilyen vitatott személyiség Horthy Miklós. A tudomány számára azonban nem lehetnek tabutémák. Az Akadémia ösztönzi a politikától független, tudomány szabályai szerint zajló vitát, a konferencia témái között pedig a korszak legkényesebb kérdései is szerepelnek – mondta Freund Tamás.

Az MTA nyáron megválasztott új vezetése szeretné az eddiginél célirányosabban és hatékonyabban megismertetni a nemzet önismerete szempontjából fontos tudományágak, a bölcsészet és a társadalomtudományok eredményeit a társadalommal és a kormányzattal – jegyezte meg az elnök.

Zsoldos Attila, az MTA filozófiai és történettudományok osztályának elnöke megnyitójában arra hívta fel a figyelmet: „a történelem nem svédasztal”, ahonnan tetszés szerint válogathatunk, a történelmet nem mi alakítjuk, azt örökül kaptuk, de együtt kell élnünk vele és ebben segíthet a tudomány.

A hétfőn kezdődött kétnapos konferencia programján szerepel a Horthy-korszak politikai rendszere, külpolitikája, társadalompolitikája, művelődéspolitikája, Horthy Miklós személye, Magyarország második világháborús szerepvállalása és az antiszemitizmus, holokauszt kérdései.

 

(MTI)

Kiemelt képünkön Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszél a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 239. tanévnyitó ünnepségén 2020. szeptember 4-én. MTI/BME/Philip János