Ahol rólunk döntenek, ott nekünk is jelen kell lennünk – vallja Horváth Béla, az erdélyi Szalacs polgármestere, aki szerint a fiatalok helyben tartásához ma már nem elég az infrastruktúra fejlesztése: munkahelyekre, illetve anyagi és személyi biztonságra van szükség. A munkához pedig – akár tetszik, akár nem – szükséges a román nyelv ismerete. A kis Bihar megyei településen ebben is segítik a fiatalokat.
– Még csupán 32 éves, de már a második mandátumát zárja. Hogyan készül a harmadik megmérettetésre? Hogyan lett ilyen sikeres polgármester ennyire fiatalon?
– Már 32 éves vagyok, és úgy repült el ez a 8 év, mintha nem is velem történt volna. A harmadik megmérettetés talán nem is lesz akkora, mint az eddigiek, mivel nincs komoly kihívóm. Az, hogy sikeres lennék, túlzás; van pár dolog, ami közismertté tett, de
szeretem inkább a községet pozitívan beállítani, mert a legtöbb eredmény csapatunka és közösségi siker.
Országos hírünk lett több témában, és van olyan zöld kezdeményezésünk, ami bejárta a világsajtót: Brazília, Olaszország, Franciaország, Mongólia, Kína, sőt még dél-koreai újságírók is ellátogattak hozzánk, hogy lássák, hogyan működik az ötfrakciós szelektív hulladékgyűjtés, és arra is kíváncsiak voltak, hogyan értük el az uniós kvótákat.
hirdetés– Milyen nehézségekkel kellett megküzdenie településvezetőként az elmúlt 8 évben?
– A román bürokráciával, illetve azzal, hogy a közintézmények nagyon sok esetben nem a közt szolgálják, sőt legtöbbször megnehezítik a polgárok életét. Azzal is meg kellett küzdenem, hogy minden jó szándékkal sem lehet mindig a legjobb döntést hozni.
– Mit tanult ebben a két ciklusban?
–Emberekkel bánni.
– Miben lesz más az idei választás?
– Abban, hogy rengeteg magyar embert látok, aki azon dolgozik, hogy szétszakítsa ezt a kis közösséget. Abban is más lesz, hogy a mostani helyhatósági és az év végi parlamenti választásokat követően közel 4 évig nem lesz semmilyen választás. Aki most nyer, az nemcsak 4, hanem inkább 8 évre biztosítja be magát.
– Milyen feladatok várnak önre, ha idén is megnyeri a választást?
– A milyennél fontosabb a mennyi, ugyanis rengeteg a terv és sokrétű minden egyes probléma. Hosszú lenne a felsorolás, így csak a teljesség igénye nélkül: tovább kell fejlesztenünk a szelektív hulladékgyűjtő projektünket – már 60% fölött járunk –, tovább kell lépnünk a faluturizmus témájában, a környéken mi rendelkezünk egyedül komolyabb, akár egy egész napot betöltő látnivalókkal, szeretnénk beindítani a kalandparkot a Komáromi kúria kertjében, bővíteni a kiállító anyagát és megnövelni a látogatók számát az Ottományi Kúriában, restaurálni a község emblematikus épületét, a Négylyukú hidat, mely a hortobágyi Kilenclyukú híd „kistestvére”.
Szeretnénk visszamocsarasítani az Ér folyót, és megőrizni a természetvédelmi övezeteket, 1000 pincét konzerválni és minél többet restaurálni.
Kiviteleznénk a termálvizes fűtés projektünket, hogy a fenntartható fejlődés útjára léphessünk, szeretnénk javítani az oktatás színvonalát, középpontban az román nyelv tanításával, mert a munka szempontjából annak ismerete elengedhetetlen. Fejlesztenénk az állandó orvosi ügyelet, illetve az otthoni idős- és beteggondozást. Kiépítenénk a szalacsi halastavat, továbbképeznénk önkéntes tűzoltóinkat, munkahelyeket teremtenénk befektetők bevonzásával, újjászerveznénk az ifjúsági, cserkész-, gyerek- és közösségi programokat, amiket megakasztott a világjárvány.
Ottományi Kúria
– Miért fontos, hogy ott legyenek az RMDSZ tagjai a Bihar megyei vezetésben?
– Négy éve jól kampányoltunk, és egy olyan helyzet állt fent, hogy politikai alku révén megyei tanácselnököt tudott választatni az RMDSZ Pásztor Sándor személyében – most viszont a szavazópolgárok választják az elnököt, így borítékolható a Nemzeti Liberális Párt győzelme, amely nem szeret jobban minket, mint mi őket, ezért ott kell lennünk a döntéshozatalban, mert ha a mi csapatunk lesz a mérleg nyelve, akkor alkupozícióba kerülhetünk. Ez kicsit olyan, mint egy baráti társaságban: azt beszélik ki, aki nincs ott.
Ahol rólunk döntenek, ott nekünk is jelen kell lennünk.
– Miben látja fiatalként az erdélyi, magyar lakta települések megmaradásának titkát?
– A munkahelyek létesítésében, illetve abban, hogy meg tudjanak élni a szülőföldön a fiatalok, akár kis- vagy középvállalkozóként, ehhez viszont elengedhetetlen az ország nyelvének ismerete. Az infrastruktúra már önmagában nem elég, jól is kell éreznie magát az adott településen, és kell adjon egy anyagi, illetve személyi biztonságot.
Mizsei Bernadett
(Fotók: Borsi Balázs)
